Hirdetés

Oroszország keleti fekvésű albérletet keres

Miután augusztus elsején már Christiane Wirtz német helyettes kormányszóvivő is cáfolta, hogy létezne bármiféle titkos tárgyalás Angela Merkel kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, a világ egyre kíváncsibb lett: milyen következményei lehetnek, ha mégis igazat „szellőztetett” meg a The Independent.

Willman Walter

2014. augusztus 08., 17:512014. augusztus 08., 17:51

A Krím szuverenitásáért cserébe az ukrán energiaellátás biztonságát garantálná az a megállapodás, amelyről titokban Vlagyimir Putyin és Angela Merkel tárgyalt a hónapok óta húzódó ukrán válság békés megoldása érdekében. Titkos forrásokra hivatkozva írta ezt július 31-én a The Independent. A brit napilap cikke szerint a béketervezet két fő törekvése: az ukrán határok stabilizálása, valamint a pénzügyi gondokkal küzdő kelet-európai ország gazdasági fellendülésének előmozdítása elsősorban a földgázellátás biztonságát szavatoló új energiaügyi megállapodás révén. A megállapodás értelmében a nemzetközi közösségnek olyan lépésre kellene elszánnia magát, amelyre néhány ENSZ-tagállam vélhetően nehezen lesz majd képes: el kellene ismernie a Krím-félsziget függetlenségét, illetve Oroszország általi bekebelezését.

Titkos stabilizáció

A stabilizációs terv első részeként Oroszországnak le kell állítania a Kelet-Ukrajnában működő különböző szakadár csoportok pénzügyi és katonai támogatását – ami a korábbi fejlemények ismeretében nem okozna gondot. Az ukrán államfővel is le akarnak nyeletni egy keserű pirulát: bele kell egyeznie, hogy országa nem csatlakozik a NATO-hoz.

Ennek a keserűségét viszont ismét Putyin enyhítené: nem hátráltatja majd az Európai Unió és Ukrajna között néhány hete aláírt szabadkereskedelmi megállapodás megvalósulását.

Az egyezség révén némi készpénzt is juttatnának Ukrajnának, Oroszország egymilliárd dolláros pénzügyi csomaggal kompenzálná Ukrajnát azért a veszteségért, amit az orosz flotta krími, illetve szevasztopoli állomásoztatásáért fizetett bérleti díj elmaradása okozott.

A csomag része egy hosszú távú egyezség is a Gazprom orosz energiaóriással, ami garantálná, hogy a következő télen várhatóan elapadó gázkészletek miatt Ukrajna nem szembesülne gazdasági és társadalmi katasztrófával – jelenleg ugyanis nincs megállapodás a felek között.

A The Independent szerint Angela Merkel kormánya a maláj gép katasztrófájáig kereskedelmi és diplomáciai okokból egyaránt rendületlenül ellenezte az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések – azok harmadik körének – bevezetését. Dióhéjban ennyit az állítólagos béketervről, hadd lássuk, mi a tétje, főként német és orosz vonatkozásban.

A mérleg serpenyői

A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint a gazdasági szankciók miatt idén 20 százalékkal csökkenhet az Oroszországba irányuló német export, az augusztus elsején hatályba léptetett újabb – az orosz pénzügyi szektort, az energiaszektort és a hadiipart célzó – büntetőintézkedések pedig tovább rontják a kilátásokat. Tobias Baumann, a DIHK Oroszországgal, Közép-Ázsiával és Délkelet-Európával foglalkozó osztályának vezetője hírlevelükben kiemelte: mindenekelőtt a gépgyártó vállalatok kivitele csökkenhet az Oroszországot sújtó uniós szankciók következtében. Baumann szerint a német gazdaságban 300 ezer munkahely léte függ az orosz exporttól, amelyek ugyan „nem szűnnek meg egyik napról a másikra, de egy részük veszélyben van”.

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben 2013-ban 3,7 százalékos volt, Oroszország pedig a 11. helyen állt a német gazdaság exportpiacainak nagyság szerinti rangsorában. Csak az összehasonlítás kedvéért: a tavalyi román GDP 140 milliárd eurónyi volt.

Ugyanakkor az Oroszországból származó import tavaly 40,1 milliárd eurót tett ki Németországban. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága elsősorban nyersanyagokat és energiahordozókat importált Oroszországból, a legfontosabb a kőolaj és a földgáz volt. A teljes németországi földgázfogyasztás nagyjából egyharmadát fedezik orosz forrásból. A gazdasági kapcsolatok jelentőségét mutatja az is, hogy a német vállalkozások oroszországi befektetéseinek összértéke tavaly elérte a 22 milliárd dollárt.

Veszteglő rombolók

Mindezek ellenére Berlin bekeményített: a Süddeutsche Zeitung értesülése szerint a német kormány az ukrán válság miatt visszavonta a Rheinmetall technológiai hadiipari részlegének exportengedélyét, amelyet egy oroszországi lövészeti kiképző központ felépítéséhez adott ki az előző konzervatív-liberális kormány. A Rheinmetall még 2011-ben nyerte el a 100 millió eurós megbízást egy évi 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központ kialakítására a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulinóban. A német cég a világ legmodernebb lövészeti kiképző állomását tervezte meg az orosz hadseregnek, a beruházást az eredeti tervek szerint idén fejezték volna be. A döntés hatalmas érvágást jelent a német hadiipar számára, amely a legnagyobb fegyverexportőrök között van –az Egyesült Államok és Oroszország után rendszerint a harmadik helyen áll, a hadiipari vállalkozások nagyjából 200 ezer embert foglalkoztatnak.

A maláj gép katasztrófája után derült ki: a német energetikai és vegyipari óriások az orosz földgáztól és kőolajtól függenek, a nagy francia autógyártók, a Peugeot, a Citroen és a Renault a válság idején az orosz piacon kereste a menekvést, míg a holland energetikai kolosszus, a Royal Dutch Shell erős üzleti kapcsolatban áll az orosz Gazprommal és a Rosznyeftyvel.

Hatalmas hadiipari üzletben utazott Franciaország is: egy 2011-es, 1,6 milliárd dolláros szerződés értelmében vállalta két Mistral osztályú, egyenként 16 helikopter, négy kétéltű, 70 nehézfegyverzetű jármű, köztük 13 tank és 450 katona szállítására alkalmas ultramodern romboló építését. A tragédia után Merkel kancellár felszólította a franciákat, ne szállítsák ki ezeket az orosz megrendelőnek. 

A fojtogató zöldhasú

Az amerikaiak stílszerűen a pénzügyi piacokon tervezik megfojtani Oroszországot. Washington a pénzügyek, az energetikai és hadiipar nehézsúlyú szereplőit vette célkeresztbe, a terv a közép- és hosszútávú finanszírozásuk megakadályozása a pénzügyi piacokon. Célpontjaik a Gazprombank, a második legnagyobb földgáztermelő Novatek, a kormány kifizetéseit intéző VEB bank, továbbá a Rosznyefty (Rosneft), a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett olajvállalata. Jelenleg 38 orosz cég van jelen az amerikai piacokon, köztük a nálunk is ismerős Mechel bányaipari cég, az Aeroflot, a Gazprom, a világ legnagyobb gázvállalata, a Lukoil, a Norilszk Nickel, a Rostelecom és a Sberbank – ezek finanszírozását is képesek megállítani az amerikaiak. Moszkva „primitív” bosszúnak nevezte ezeket a lépéseket, és ellenlépésekkel fenyegetőzött.

Piaci elemzők szerint reális esély van arra, hogy pénzügyi eszközökkel és az európai bankokra gyakorolt nyomással az Egyesült Államok egymaga megfojtsa az orosz gazdaságot, Oroszország riposztja azonban elsősorban a legszegényebb uniós államokat érinti, köztük Romániát is. Oroszország ugyanis az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, számára az Unió a legerősebb kereskedelmi partner, az európai import legnagyobb része (79 százalék) nyersanyagokból áll, elsősorban földgázból és kőolajból. Az oroszok ezzel szemben nagy hozzáadott értékű berendezéseket és technológiát importálnak. 

Hongkongi portfóliók

A Financial Times című napilap már arról számolt be, hogy nagy orosz cégek készpénztartalékaik nagy részét – amelyeket korábban amerikai dollárról euróra váltottak – most hongkongi dollárra váltják át, és kínai bankokban helyezik el. A gazdasági lap szakírói szerint ezt félelmükben teszik, az amerikai és európai piacoktól való teljes elszigetelődés veszteségeit elkerülendő. Ilyen lépésre szánta rá magát a második legnagyobb orosz mobilszolgáltató, a Megafon, amely tartalékai 40 százalékát hongkongi dollárra váltotta, a többi meg rubelben maradt. De Kínába ment a Norilsk Nickel és a Novatek is, erőltetett ütemben takarítják portfoliójukból az amerikai dollárt.

Pénzügyi elemzők szerint ez azt jelzi, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, holott még a nyugati elemzők is szinte kizárják azt a lehetőséget, hogy az oroszok ellen az Iránhoz hasonló szankciókat alkalmaznának. A történethez hozzátartozik, hogy a Megafon fő részvényese a Kremlhez közel álló Aliser Uszmanov, Oroszország leggazdagabb embere. A Novatek gázvállalat eddig nem volt uniós feketelistán, de szerepel az amerikain, egyik erős részvényese a Putyinhoz közel álló Gennagyij Timcsenko. Vlagyimir Lukin, a parlament külügyi bizottságának egykori elnöke azt nyilatkozta, ha a Nyugat megalázza őket, Oroszország Ázsiát választja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
Hirdetés