
Két jó barát: Orbán viktor és Donald Trump amerikai megbeszélései
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/MTI
Donald Trump amerikai elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Fehér Ház kabinettermében tartott közös sajtótájékoztatóján az újságírók főként az ukrajnai háborúval, a szankciókkal és az orosz kapcsolatokkal kapcsolatos kérdéseket tettek fel. A bukaresti Mediafax hírügynökség részletes tájékoztatót közölt a sajtóeseményről, az Orbán Viktorhoz és Donald Trumphoz intézett újságírói kérdésekről egyaránt.
2025. november 08., 11:572025. november 08., 11:57
2025. november 08., 11:582025. november 08., 11:58
A Mediafax jelentése szerint Trump dicsérte Orbánt, „különleges embernek” nevezve, és megerősítette, hogy részletesen tárgyalnak majd az ukrajnai háborúról.
Orbán Viktor a konfliktust „számunkra a legfontosabb kérdésnek” nevezte, hangsúlyozva Magyarország elkötelezettségét a béketörekvések támogatása mellett.
Amikor Magyarország orosz olajvásárlásairól kérdezték, Trump azt mondta, „vizsgálják a helyzetet”, és hozzátette, hogy más európai államok hasonló kereskedelme is megérdemli a figyelmet.
Trump elmondta, hogy a Budapestre tervezett találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azért kellett lemondani, mert „Oroszország még nem akar megállni”, de megerősítette: továbbra is szeretne csúcstalálkozót a magyar fővárosban. A találkozó előtt Trump már utalt is erre a lehetőségre, kijelentve az újságíróknak: „Mindig van esély rá, hogy találkozzunk Putyinnal Budapesten.”
A közös megjelenés Trump azon törekvését is jelezte, hogy közvetítőként pozicionálja magát a konfliktusban, miközben Orbán szorosabban igazodik Washington tárgyalásos békét szorgalmazó álláspontjához.
Trump pénteken kijelentette, hogy a Vlagyimir Putyinnal Budapestre tervezett találkozó elmaradt, mivel Moszkva „még nem áll készen a háború leállítására” Ukrajnában. A két vezető eredetileg Magyarországon találkozott volna a múlt hónapban folytatott telefonbeszélgetésük nyomán, de Trump úgy döntött, a találkozó nem hozna érdemi előrelépést a béketárgyalásokban.
„Úgy gondolom, végül meg fogják tenni. Ez a háború óriási terhet ró Oroszországra – és mindkét félre, természetesen.”
Trump megismételte korábbi álláspontját, miszerint az orosz invázió Ukrajna ellen „nem történt volna meg”, ha ő marad az Egyesült Államok elnöke. „Ez Biden alatt történt” – jegyezte meg, a 2022-es invázióra utalva.
Orbán Viktor egyetértett Trump értékelésével: „Kétség sem fér hozzá, hogy ha Trump elnök maradt volna hivatalban, nem tört volna ki háború” – mondta.
Arra a kérdésre, továbbra is szeretne-e csúcstalálkozót Putyinnal Budapesten, Trump megerősítette, hogy nyitott marad erre. „Nagyon is szeretném” – mondta a jövőbeni budapesti találkozó lehetőségéről. Trump hozzátette, hogy ő és Orbán osztoznak abban a meggyőződésben, hogy a háború végül lezárul: „Egyetértünk abban, hogy a háborúnak vége lesz” – mondta. Orbán ehhez annyit tett hozzá: „Vannak elképzeléseim arról, miként történhet meg ez” – fogalmazott a magyar kormányfő, aki elmondta, hogy ezeket a gondolatokat a nap folyamán ismerteti Trump elnökkel.
A Fehér Házban tartott találkozón Trump és Orbán az ukrajnai háborút vitatták meg. Mindketten a béke szükségességét hangsúlyozták, de elismerték Kijev nehézségeit is. Trump kijelentette, hogy Orbánt olyan vezetőnek tartja, aki mélyen érti Vlagyimir Putyin gondolkodását.
„Az elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz, ami nagyszerű és pozitív az európai kontinens és annak népei számára. De közben nem vagyunk egységesek, mert Brüsszel és az európaiak másként közelítik meg a háborút. Így hát az egyetlen békepárti kormány az Egyesült Államoké – és a kis Magyarországé Európában.” Orbán hozzátette, hogy „minden más kormány inkább a háború folytatását támogatja”, mert még mindig hisz abban, hogy Ukrajna győzhet.
Ekkor Trump Orbánhoz fordult, és megkérdezte, szerinte Ukrajna megnyerheti-e a háborút. Donald Trump: „Azt mondaná, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” Orbán Viktor: „Tudja, csoda történhet.” „Igen, így van” – válaszolta Trump egy halvány mosollyal.
A kétoldalú ebéd előtt Trump kijelentette, hogy Magyarországot nem szabadna másodlagos szankciókkal sújtani az orosz olajimport miatt, mivel az ország földrajzi helyzete – tengerpart hiánya – komoly korlátozást jelent. Trump hangsúlyozta, hogy Magyarország energetikai helyzete egyedülálló az európai országok között, és az esetleges szankciók „igazságtalanul büntetnék” a budapesti kormányt.
Azt is hozzátette, hogy más európai országok is vásárolnak orosz olajat és gázt, de nem kényszerülnek hasonló logisztikai nehézségekkel szembenézni. „Ők nem küszködnek ilyen gondokkal, és mégis rengeteg orosz olajat és gázt vesznek. Őszintén szólva, ez engem zavar” – mondta.
Trump szerint Magyarország orosz energiafüggősége földrajzi adottságaiból fakad, és emiatt „nagyon nehéz” számára alternatív forrásokat találni. Ezért szerinte ezt figyelembe kell venni a szankciók értékelésekor.
A Fehér Házban tartott közös sajtóértekezlet főleg az ukrajnai háborút érintette
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Trump pénteken a Fehér Házban dicsérte Orbánt, miközben eltekintett a nézetkülönbségektől Magyarország orosz olajhasználata, illetve az EU-tagállamokkal folytatott vitái kapcsán – különösen a migráció és Ukrajna ügyében.
A két régi szövetséges a kabinetteremben ült egymás mellett, első hivatalos kétoldalú találkozójukon, amióta a republikánus politikus visszatért a hatalomba.
Orbán hangsúlyozta, hogy ez „életbevágó kérdés” Magyarország számára, és vállalta, hogy bemutatja: „milyen következményekkel járna a magyar nép és a magyar gazdaság számára az orosz olaj és gáz feladása.” Magyarország a 2022-es ukrajnai háború kezdete óta fenntartotta orosz energiafüggőségét, ami több uniós és NATO-szövetséges bírálatát is kiváltotta. Magyar tisztviselők a találkozó előtt jelezték: Orbán célja, hogy közvetítői lehetőséget teremtsen egy amerikai–orosz egyeztetésre, valamint hogy mentességet kérjen az amerikai energiaügyi szankciók alól.

Orbán Viktor sokat vitatott diplomáciája akár a történelemkönyvekbe is bekerülhet a „Budapesti Béke” néven. Ezt állítja Bogdan Chirieac politikai elemző, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök képes lehet arra, amire az elmúlt években senki.
Orbán Viktor pénteken, a Fehér Házban tett nyilatkozatában az ukrajnai háborút „a legfontosabb kérdésnek” nevezte Magyarország számára. Trump elnök a kabinetteremben szólította fel a magyar miniszterelnököt, hogy ossza meg gondolatait, amikor a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséről kezdtek beszélgetni.
„Azért vagyunk itt, hogy új fejezetet nyissunk az Egyesült Államok és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban” – mondta Trump. Orbán hangsúlyozta Magyarország készségét a diplomáciai béketörekvések támogatására: „Az ukrajnai háború a legfontosabb kérdés számunkra. Szeretnénk egyeztetni Önnel arról, miként tudnánk hozzájárulni az Ön béketörekvéseihez” – fogalmazott.
A Fehér Házban Orbán Viktorral tartott megbeszélésen Trumpot arról kérdezték, miért döntött az amerikai védelmi minisztérium jelentős számú romániai csapat kivonásáról – ami ellentmondani látszik korábbi kijelentéseinek.
– Újságíró: Ön korábban azt mondta, nem vonnak ki csapatokat Európából, most viszont a Pentagon bejelentette, hogy jelentős kontingenst vonnak ki Romániából. Mi történt? A Pentagon figyelmen kívül hagyta az utasítását, vagy meggondolta magát?
– Donald Trump: Nem, a Pentagon semmit sem hagy figyelmen kívül. Csak átcsoportosításról van szó. Ugyanannyi katona marad összesen, csak más helyre kerülnek. Nagyon kedvelem a románokat, nagyszerű embereknek tartom őket. Pete, te mit mondanál?
– Donald Trump: Jó a kapcsolatunk Romániával, ugye?
– Pete Hegseth: Nagyon jó. Egyeztettünk Rutte főtitkárral, a szövetségeseinkkel, mindenkit tájékoztattunk, és minden rendben zajlott.
– Donald Trump: A kapcsolatunk Romániával nagyon jó, és Európával is jó. Nem értek egyet Európa bevándorlási politikájával, de sok más kérdésben igen. Most írtuk alá a valaha volt legjobb kereskedelmi megállapodást – 950 milliárd dollár értékben –, és ezt a vámoknak köszönhetően sikerült elérnünk. Nagyon jó egyezmény. Korábban rosszul bántak velünk.
A Pentagon később megerősítette, hogy a romániai amerikai jelenlét részleges átalakításáról van szó: nem kivonásról, hanem stratégiai rotációról. Az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolat Bukaresttel továbbra is szilárd, és a katonai együttműködés folytatódik.

A világ előtt álló jelenlegi nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak, így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, aki szítja a feszültséget - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!