A Kaszpi-tenger partján fekvő Baku felhőkarcolóival hívja fel magára a turisták fi gyelmét
Fotó: Csermák Judit
Azerbajdzsán szemmel látható fejlődését olaj- és földgázkincsének köszönheti. A gazdag történelmű ország domborzata változatos, a Kaukázus-hegység nyúlványai a Kaszpi-tengerig húzódnak.
2019. október 14., 13:132019. október 14., 13:13
Grúziából érkeztünk Azerbajdzsánba. A grúz–azeri határon tüzetes vámvizsgálaton estünk át, mivel az örmény–azeri területi vita a mai napig rányomja bélyegét a két ország kapcsolatára. Idegenvezetőnk Örményországban tucatszor figyelmeztette csoportunkat, hogy az ott vásárolt árut mindenképp elveszik az azeriek, azonban többen nem hallgattak rá. Így ki-ki vérmérsékletének megfelelően vette tudomásul, hogy örmény konyakját kénytelen volt az azeri határon hagyni.
Vita a Kaszpi-tengerről
Azerbajdzsán történelme igen változatos uralmi, függőségi viszonyokat mutat. Az azeriek a 7. századig keresztények, előtte napimádók, illetve Zarathustra hívei voltak. Ez időből megmaradt a tavaszi újév szokása, március 20-án hold és csillag alakú süteményeket készítenek, helyenként még a máglyaátugrás is dívik. Az országban 90 százalékot meghaladó az azeri népesség aránya, a többség muzulmán, azonban nem él annak szigorú szabályai szerint. Az örmények keresztényként meghatározóan a vitatott Hegyi-Karabah területén laknak. Az ország mai szabadságát a Szovjetunió felbomlásával nyerte el 1991-ben.
Az ország domborzata változatos, keleti részét a Kaszpi-tenger vagy Kászpi-tó határolja. Ezt példázza Lermontov A Terek ajándékai című versrészlete Lator László fordításában: „Sziklaszálak közt mogorván/ Bőg a féktelen Terek/ zokogása mint az orkán/ Könnye sűrű permeteg./ De a pusztán a zúgó hab/ Megszelídül, alakot/ Vált, s az öreg Káspi-tónak/ Hízelegve így csacsog:/ „Vén tenger, fogadj magadba,/ Hadd pihenjen el habom,/ Roppant teren áthaladva/ Megfáradtam én nagyon./ Messze Kazbeken születtem, / Felleg-dajka szoptatott…”
Modern, összetekert kárpitra emlékeztető épületben található a szőnyegmúzeum
Fotó: Csermák Zoltán
A földrajzilag zárt vízterület a világ legnagyobb tava. Tengernek a rómaiak nevezték el, mivel vizét sósnak találták. A területen ígéretes, víz alatti, kiaknázatlan földgáz- és kőolajmezők találhatók. Ezért az elnevezés, illetve annak tartalma húsba vágó kérdés a part menti országok számára, ugyanis más nemzetközi szabályok vonatkoznak a tóban, illetve a tengerben található kincsekre. A Szovjetunió felbomlása előtt csak két országnak kellett osztoznia rajta, azóta azonban Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán vitázik a jogokért.
A nagy fellendülésnek korlátot szab, hogy az olaj ára jelentősen csökkent az utóbbi időben.
Azerbajdzsán fővárosa Baku. A jelenleg mintegy kétmilliós városról több véleményt ismertem, így kíváncsian vártam, milyennek látom. Bagdány Sándor az orosz írót, Gorkijt idézi, aki a 19. század elején így fogalmazott: „Benyomásaim megdöbbentőek. A fúrótornyok zűrzavarában… fekete, magas kémények, amelyek szüntelenül okádják a füstöt és a pernyét… Minden mélyedést megtölt a fojtó szagú kenőolaj… A tevekaravánok szelik az összekuszált poros utcákat…”.
A bakui operaházban klasszikus balettelőadást láthattak a vendégek
Fotó: Csermák Zoltán
Kisebbik fiam egy nemzetközi diáktalálkozón járt a kétezres évek elején a városban, s az ütött-kopott Zsigulik tömegéről mesélt. Figyelmeztetett, hogy kis távolságok megtételénél is sok időre számítsunk, mivel az utak állapota katasztrofális.
Mi nem egészen ilyen világba kerültünk. A hatalmas olajmezők kiaknázása folytán beáramló tőke – az örményekkel megkötött fegyverszüneti egyezmény következtében is – rövid idő alatt átformálta a város képét. Olajkutak tömege működik a város peremén, a korom, a pernye eltűnt. A város utcáin többségében nyugati autómárkák száguldoznak, fekete terepjárók hada közlekedik, s csak elvétve látni a régi időkre emlékeztet? Zsigulikat. Persze vidéken más a helyzet. A Kaszpi-tenger partján több kilométer hosszan húzódó széles, gyönyörűen parkosított sétány példája lehetne a világ bármely nagyvárosának. Amivel meg kell küzdeni, az a por. Tapasztalhattuk, hogy szeles idő esetén elborítja a – régi időkben is szelek városaként, a vihar kapujaként emlegetett – települést.
Baku a kivilágítás bűvöletében él.
Török, dél-koreai, német nemzetek nevével találkoztunk az egyes épületek tervezői, létrehozói között. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválnak otthont adó Kristály Palotát – ami a gyönyörű tenger-, tóparti sétány ékessége – egy év alatt építette fel egy német csoport. Az építtetői versenyszellem él a városban: ki tud magasabb épületet létrehozni. Ennek példái az úgynevezett Lángtornyok, amelyek Dubait idézik. A három hatalmas üvegépületet rendszeresen alpinisták tisztítják, s esténként színpompás kivilágítással hangsúlyozzák méretüket.
Szállodánk ablakából kinézve azonban nem csak a rendbe hozott, új városrészek látszottak. A domboldalakon emelkedő felhőkarcolók előtt észrevehettük a bontásra ítélt, elhanyagolt épületeket is. Jóllehet a főutak kivilágítottak, sötétben botladoztunk hazafelé egy balettelőadás után a mellékutcákon.
Mélyszegénység és jólét találkozása: rálátás a Lángtornyokra
Fotó: Csermák Judit
A színház beltere emlékeztetett a mi Operettszínházunkra. Fáradtak lévén, megérkezve a színház előcsarnokába, leültünk egy ablakmélyedésbe. De az ügyeletes jegyszedő szigorúan megfeddett bennünket: ilyet itt nem lehet tenni. Mivel kérdezgettük, hogy miért nem, az igazgatóval fenyegetett meg bennünket. Az egész jelenet klasszikusan hivatalnokoskodó volt. A vitát szerencsére eldöntötte, hogy megszólalt a nézőtérre hívó csengő. Kellemes, klasszikus balettelőadásnak lehettünk tanúi. A darab Nizami, az 1141–1209-ig élt neves poéta – akit a Világirodalmi Lexikon perzsa nyelven író azerbajdzsáni költőként határoz meg – Leila és Mendzsun című szerelmes költeményét dolgozta fel.
A várfallal körbevett óvárosba lépve a minikönyvek múzeumára bukkantunk. Örömmel szemléltem a tekintélyes helyet elfoglaló magyar könyvek sorát, s fedeztem fel a saját könyvespolcunkon is díszelgő néhány darabot. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő régi városrész egyik legfőbb látványossága a Shirván sahok palotájának együttese. A 12–15. századból származó palota, mauzóleumok, mecset, fürdőház faragásai művészi szépségűek. A múzeum állandó kiállítása bevezet a palota történetébe, bemutatja a Shirván sahok dinasztiáját és az azeri kultúrát. Badr Shirváni udvari költő a 15. században így írt a trónteremről: „itt minden oly kék, mint az ég, s oly aranyló, mint a nap…”
Az óváros másik nevezetessége az úgynevezett Szűz-torony, amelynek építését a 12. századra teszik, bár némelyek régebbinek tartják. Elnevezésének megfejtésére is több magyarázat létezik, az egyik szerint a név a bevehetetlenségére utal. Fontos stratégiai ponton helyezkedett el, így vélhetően őrtorony volt, bár egyesek csillagászati megfigyel? helynek tartják. Baku fontos állomása volt a Selyemútnak, így itt is kialakultak karavánszerájok a vándorok, kereskedők fogadására.
Az óvárostól kissé odébb sétálva török fürdő kupolái tűnnek fel az egykori török uralom emlékeként. Az azeri írók antológiájában olvastam egy novellában, hogy a szerző miként mentette meg barátjával a török fürdőt a megsemmisítéstől. Nem tudom, igaz-e a történet, de a leírás szerint egy markológép már lendült volna a rombolásra, amikor egyikük tiltakozásul beleült a lapátjába, másikuk pedig elrohant intézkedni, hogy megállítsák a folyamatot. Sikerült. A megmentett fürdővel szemben
Érdekes, hogy a romtemplom névadójához fűződő legendát Pécs környékéhez kapcsolódóan is felfedezhetjük egy törökökkel szemben ellenálló barát történetében.
Modern, összetekert kárpitot formázó épületben található a szőnyegmúzeum. Gazdag gyűjteménye az egyszerű gyékényből font padlótakarótól a vékony selyemszálakból készültig több szinten mutatja be a pompás szín- és formavilágot. A mintákban vallások motívumai keverednek, megjelenik a négy elem: a tűz, víz, föld, levegő, s van, amikor az alkotók a kívánságaikat szövik, csomózzák a szőnyegekbe. Meghökkentőek az egyes történelmi alakokat ábrázoló kárpitok. Érdekes interaktív összeállítás mellett ragadtam le: festmények képeit lehetett előhívni, amelyeken azeri, keleti szőnyegeket illesztett kompozíciójába a művész. Ilyen például a holland festő, Van Eyck Trónoló Madonnája, ahol a királynői széket körbeölelik a finom mintával megfestett kőpadlóburkolók. Továbbá két, 15. században élt olasz művész alkotása: Verocchio Madonna festménye Keresztelő Szent Jánossal és Szent Donáttal. Valamint Messinának Szent Sebestyén képe, ahol nekem úgy tűnt, a háttérben lévő alakok keleti szőnyegeket porolnak.
A modern épületek egyike a Heydar Aliyev Központ. Múzeum, konferenciaterem található benne. Névadója a 2003 óta regnáló jelenlegi elnök apja, aki a szovjeturalom alatti Azerbajdzsán kommunista pártjának főtitkára, s a szocialista tagköztársaság vezetője is volt. 1993-tól a független ország elnökeként személyi kultuszt épített ki, amit fia is folytat: saját feleségét nevezve ki elsőalelnökének. Az épület hullámokat utánzó megjelenése kellemes a szemnek, körötte nagy füves teret hagytak, így érvényesülhet a hírneves, Bagdadban született, 2016-ban elhunyt Zaha Hadid építésznő egyedi alkotása. Számos egyetem működik Bakuban, s mivel az ország ebből él, külön intézmény az Azerbajdzsáni Olajipari Akadémia.
A Baku közeli Bibi-Heybat mecsetet a szovjet érában felrobbantották, most újjáépítve hirdeti az azeri, muzulmán öntudatot. Betérve meghökkentő esetnek lehettem tanúja. Egy muzulmán szent sírhelyét magas faráccsal szegélyezték, s hosszú köpenyben, fejüket eltakaró asszonyok imát mormolva járták körbe-körbe. Egyiküknek hirtelen megszólalt a mobiltelefonja, zsebébe nyúlt, kikapta, s beszélni kezdett. Közben járta útját. Hát igen, a megholtaknak is szembesülniük kell a technika fejlődésével.
(befejező része következik)
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!