
Alig élnek magyarok a Cseh Köztársaságban, de évente megemlékeznek, az „austerlitzi csatában” elesett székelyekről. A Lelovics Pál által vezetett brünni székhelyű magyar egyesület a magyar nyelv és a magyar kultúra cseh- és morvaországi hagyományainak és emlékhelyeinek ápolását, a magyar vonatkozású érdekképviseletet tűzte ki célul.
2014. január 25., 19:542014. január 25., 19:54
A Brünni Magyar Polgári Egyesület úgy emlékezik meg minden évben az 1805. december 2-án Austerlitznél lezajlott Három császár csatájának székely–magyar hősi áldozataira, hogy a Cseh Köztársaság területén nem is őslakosok a magyarok: nagyobb számban Csehszlovákia 1918-as megalakulása után érkeztek az egykori közös állam fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságuktól, nagyszámú, mintegy 44 ezer magyart kényszermunkára küldtek elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket. Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, az 50- es évek elején, azonban visszatért felvidéki szülőföldjére. A mai Cseh Köztársaságban élő magyarok így nem a felvidékről kitelepítettek leszármazottai, hanem itt letelepedett magyar nemzetiségű polgárok. Az öt évvel ezelőtt alakult Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke, Lelovics Pál, az egyesület megalapítását megelőzően 13 éven keresztül egy másik magyar szervezetet (CSMMSZ) tagja volt, ahonnan nem éppen kellemes felismeréssel távozott: „A polgári egyesület megalakulása előtt egy éven keresztül elnöke voltam egy másik csehországi magyar országos szervezet brünni alapszervezetének. Mivel az elnöki mandátumom kezdetén igyekeztem visszafogni a szervezet anyagi forrásaival történő pazarlást és egy szűk csoport a szervezet rovására tett nyerészkedését, ez az alapszervezet vezetőségének nemtetszését váltotta ki, és az évzáró gyűlése előtt néhány nappal le is váltottak”. Csehországban a magyar állampolgárság felvétele, 2014. január 1-jéig, automatikusan a cseh állampolgárság elvesztésével járt. Ennek egyik befolyásoló tényezője egy, a már említett másik csehországi magyar szervezet vezetőségi tagjának korábban tett, a médiában is terjesztett szerencsétlen kijelentése is volt. Az illető kijelentette: „A magyar útlevél a csehországi magyaroknak nem ad semmit”. Amikor Lelovics cseh parlamenti politikusoktól megkérdezte, miért tiltják, hogy magyar létére felvehesse a magyar állampolgárságot, pontosan az idézett nyilatkozatra is hivatkoztak. Az egyre gyarapodó vegyes házasságok, valamint néhány meggondolatlan, nem a valós állapotot és környezetet ismerő, magyarországi nemzetstratégiai lépés következményeként a magyarok számbeli aránya nagy valószínűséggel a Cseh Köztársaságban is tovább fog csökkeni.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!