Alig élnek magyarok a Cseh Köztársaságban, de évente megemlékeznek, az „austerlitzi csatában” elesett székelyekről. A Lelovics Pál által vezetett brünni székhelyű magyar egyesület a magyar nyelv és a magyar kultúra cseh- és morvaországi hagyományainak és emlékhelyeinek ápolását, a magyar vonatkozású érdekképviseletet tűzte ki célul.
2014. január 25., 19:542014. január 25., 19:54
A Brünni Magyar Polgári Egyesület úgy emlékezik meg minden évben az 1805. december 2-án Austerlitznél lezajlott Három császár csatájának székely–magyar hősi áldozataira, hogy a Cseh Köztársaság területén nem is őslakosok a magyarok: nagyobb számban Csehszlovákia 1918-as megalakulása után érkeztek az egykori közös állam fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságuktól, nagyszámú, mintegy 44 ezer magyart kényszermunkára küldtek elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket. Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, az 50- es évek elején, azonban visszatért felvidéki szülőföldjére. A mai Cseh Köztársaságban élő magyarok így nem a felvidékről kitelepítettek leszármazottai, hanem itt letelepedett magyar nemzetiségű polgárok. Az öt évvel ezelőtt alakult Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke, Lelovics Pál, az egyesület megalapítását megelőzően 13 éven keresztül egy másik magyar szervezetet (CSMMSZ) tagja volt, ahonnan nem éppen kellemes felismeréssel távozott: „A polgári egyesület megalakulása előtt egy éven keresztül elnöke voltam egy másik csehországi magyar országos szervezet brünni alapszervezetének. Mivel az elnöki mandátumom kezdetén igyekeztem visszafogni a szervezet anyagi forrásaival történő pazarlást és egy szűk csoport a szervezet rovására tett nyerészkedését, ez az alapszervezet vezetőségének nemtetszését váltotta ki, és az évzáró gyűlése előtt néhány nappal le is váltottak”. Csehországban a magyar állampolgárság felvétele, 2014. január 1-jéig, automatikusan a cseh állampolgárság elvesztésével járt. Ennek egyik befolyásoló tényezője egy, a már említett másik csehországi magyar szervezet vezetőségi tagjának korábban tett, a médiában is terjesztett szerencsétlen kijelentése is volt. Az illető kijelentette: „A magyar útlevél a csehországi magyaroknak nem ad semmit”. Amikor Lelovics cseh parlamenti politikusoktól megkérdezte, miért tiltják, hogy magyar létére felvehesse a magyar állampolgárságot, pontosan az idézett nyilatkozatra is hivatkoztak. Az egyre gyarapodó vegyes házasságok, valamint néhány meggondolatlan, nem a valós állapotot és környezetet ismerő, magyarországi nemzetstratégiai lépés következményeként a magyarok számbeli aránya nagy valószínűséggel a Cseh Köztársaságban is tovább fog csökkeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!