Alig élnek magyarok a Cseh Köztársaságban, de évente megemlékeznek, az „austerlitzi csatában” elesett székelyekről. A Lelovics Pál által vezetett brünni székhelyű magyar egyesület a magyar nyelv és a magyar kultúra cseh- és morvaországi hagyományainak és emlékhelyeinek ápolását, a magyar vonatkozású érdekképviseletet tűzte ki célul.
2014. január 25., 19:542014. január 25., 19:54
A Brünni Magyar Polgári Egyesület úgy emlékezik meg minden évben az 1805. december 2-án Austerlitznél lezajlott Három császár csatájának székely–magyar hősi áldozataira, hogy a Cseh Köztársaság területén nem is őslakosok a magyarok: nagyobb számban Csehszlovákia 1918-as megalakulása után érkeztek az egykori közös állam fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságuktól, nagyszámú, mintegy 44 ezer magyart kényszermunkára küldtek elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket. Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, az 50- es évek elején, azonban visszatért felvidéki szülőföldjére. A mai Cseh Köztársaságban élő magyarok így nem a felvidékről kitelepítettek leszármazottai, hanem itt letelepedett magyar nemzetiségű polgárok. Az öt évvel ezelőtt alakult Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke, Lelovics Pál, az egyesület megalapítását megelőzően 13 éven keresztül egy másik magyar szervezetet (CSMMSZ) tagja volt, ahonnan nem éppen kellemes felismeréssel távozott: „A polgári egyesület megalakulása előtt egy éven keresztül elnöke voltam egy másik csehországi magyar országos szervezet brünni alapszervezetének. Mivel az elnöki mandátumom kezdetén igyekeztem visszafogni a szervezet anyagi forrásaival történő pazarlást és egy szűk csoport a szervezet rovására tett nyerészkedését, ez az alapszervezet vezetőségének nemtetszését váltotta ki, és az évzáró gyűlése előtt néhány nappal le is váltottak”. Csehországban a magyar állampolgárság felvétele, 2014. január 1-jéig, automatikusan a cseh állampolgárság elvesztésével járt. Ennek egyik befolyásoló tényezője egy, a már említett másik csehországi magyar szervezet vezetőségi tagjának korábban tett, a médiában is terjesztett szerencsétlen kijelentése is volt. Az illető kijelentette: „A magyar útlevél a csehországi magyaroknak nem ad semmit”. Amikor Lelovics cseh parlamenti politikusoktól megkérdezte, miért tiltják, hogy magyar létére felvehesse a magyar állampolgárságot, pontosan az idézett nyilatkozatra is hivatkoztak. Az egyre gyarapodó vegyes házasságok, valamint néhány meggondolatlan, nem a valós állapotot és környezetet ismerő, magyarországi nemzetstratégiai lépés következményeként a magyarok számbeli aránya nagy valószínűséggel a Cseh Köztársaságban is tovább fog csökkeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!