Csoportkép 2024-ből a New Brunswick-i református templom lépcsőjén
Fotó: Facebook/NewBrunswick Magyar Reformed Church
A diaszpórában élő magyar közösségek kitartása mindig lenyűgöző, különösen akkor, ha évszázados múlttal rendelkező gyülekezetekről van szó. Idén nyáron alkalmam nyílt ellátogatni az Egyesült Államokban található New Brunswick városába, ahol a mai napig aktívan működik egy magyar református gyülekezet – immár több mint 120 éve. Istentisztelet után Ötvös Zsolt lelkipásztorral beszélgettem a gyülekezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, az identitás megőrzésének kihívásairól, valamint arról, hogyan tud egy egyházközség egyszerre otthona lenni az angolul beszélő újabb generációknak és azoknak is, akik magyar gyökereikhez ragaszkodnak.
2025. augusztus 25., 20:502025. augusztus 25., 20:50
2025. augusztus 25., 21:422025. augusztus 25., 21:42
– Évtizedekkel ezelőtt sok magyar élt itt a környéken. Hogyan és mikor jött létre a New Brunswick-i magyar református gyülekezet?
– Magyarok az 1848-as forradalom után jöttek. Úgy tartják számon, hogy a legelső magyar az 1800-as évek közepén jött Amerikába letelepedni. Tehát a 48-as forradalom után megérkezett az első hullám. Elsősorban ide, New Brunswickba jöttek az emberek a munkalehetőség miatt, elsősorban New York közelsége miatt.
Akkor még nem volt önálló, hanem a presbiteriánus egyházhoz tartozott. A templom 1915-ben épült meg. Azt követően összesen hét gyülekezet alakult New Brunswick környékén (többek között lutheránus, görögkatolikus, római katolikus, zsinagóga), ezen kívül 25-30 szervezet jött létre. A gyülekezet idén novemberben ünnepli megalakulásának 120. és a templom épülésnek 110. évfordulóját.
– Milyen szerepet játszott a gyülekezet, a református közösség a magyar bevándorlók közösségi, vallási életének a megszervezésében? Tudták-e segíteni a bevándorlókat?
– A lelkészek mindig is hangsúlyt fektettek arra, hogy segítsék azokat, akik érkeznek. Akik jöttek, nyelvtudás nélkül érkeztek egy-egy bőrönddel, tehát szükségük volt arra, hogy valamilyen befogadó közösségre találjanak. Abban az időben sok lehetőség volt munkát találni. Az egyháznak az embereket a kezdeti nehézségeken való átsegítése volt a legfontosabb szerepe. A gyülekezet, a kulturális szervezetek voltak a befogadó közösségek. Amikor valaki megérkezett, a magyar klubnak, valamelyik gyülekezetnek a tagjává vált. Ma már nem így működik.
– Mekkora volt régebb a gyülekezet, és mekkora most? Hányan jönnek templomban?
– Az évek során sokat változott. A kezdetekben néhány család fogott össze, aztán a létszám jelentősen megemelkedett néhány száz tagra. Attól is függött, hogy éppen milyen politikai helyzet volt. Az első világháború, majd a gazdasági világválság, később a második világháború után több hullámban érkeztek kivándorlók, ezt követően a kommunista időkben, majd 1956-ban. Kárpát-medencei viszonylatban a néhány száz nem számít nagy gyülekezetnek, de itt igen. Az egyik legnagyobb gyülekezet a Detroitban levő volt, amely 1200 tagot számlált. Ott az autóipar vonzotta a munkásokat.
Akik nem esnek ebbe a kategóriába, azok támogatók, ezek száma 100-150. Ezen kívül létezik egy olyan kör, amellyel szintén levelezünk, a hírlevelünket kiküldjük nekik, ők inkább csak a nagyobb eseményekre jönnek el. Úgyhogy a gyülekezet koncentrikus körökből áll.
Az 1915-ben épült református templom belseje
Fotó: Facebook/NewBrunswick Magyar Reformed Church
– Miből tartja fent magát a gyülekezet?
– Mi teljesen önellátók vagyunk, mint minden más amerikai gyülekezet. Az állam egyáltalán nem segít minket. Nálunk szokás, hogy a hívek készítenek magyaros ételeket, azt eladjuk, annak a bevételéből támogatja magát a gyülekezet. A mi helyzetünk kedvezőbb más gyülekezetekhez viszonyítva, mert elődeink az 50-60-as években épületeket vásároltak a templom körül, azokat felújítottuk, és kiadtuk bérbe.
E mellett az adományok, a vasárnapi adakozás vagy a különleges alkalmakra befolyó adományok (ha szeretnénk valamit kicserélni, például az elszívórendszert) is jelentősek. Régebben az emberek közmunkája is hozzájárult a gyülekezetépítéshez. Azok, akik szeretnek sütni-főzni, a nyugdíjasok, akik otthon csak egyedül lennének, összegyűlnek, 20-25-en töltött káposztát készítenek, beszélgetnek, eltöltik együtt a napot, hasznosnak érzik magukat. Ez a társadalmi életnek is a része. Nem csupán az anyagi bevétel a fontos, hanem a közösségépítés is.
– Milyen nyelven zajlanak az istentiszteletek?
– A gyülekezet eredetileg magyar ajkúak közösségeként alakult meg, ám viszonylag elég korán bevezették az angol nyelvű istentiszteletet azoknak, akik már itt nőttek fel, és inkább az angolt használták. A gyülekezet nem akarta elveszíteni azokat, akik a magyar nyelvet kevésbé vagy már egyáltalán nem beszélték, a gyerekeket, unokákat. Hosszú évtizedek óta megmaradt a szokás: először tartunk egy angol nyelvű istentiszteletet, utána kávéóra következik, majd a magyar nyelvű istentisztelet.
Ötvös Zsolt lelkipásztor gyülekezeti tagokkal
Fotó: Facebook/NewBrunswick Magyar Reformed Church
– Tehát azok, akik most előttünk vettek részt istentiszteleten, magyarok, csak nem tudnak magyarul?
– Java részben igen. Egyeseknek a nagyszüleik vagy dédszüleik voltak magyarok, de hűséggel járnak ide. Itt születtek és nőttek fel, itt konfirmáltak és házasodtak, s kicsit talán törik a magyart is. Tehát
Amikor idejöttem, úgy hivatkoztam a gyülekezetre, mint Hungarian Reformed Church, ám egy angol nyelvű személy kijavított: nem hungárion, hanem Magyar Reformed Church vagyunk, ez a hivatalos nevük.
– Milyen az egyházszervezet?
– A Kárpát-medencei magyar református egyházszervezethez képest nálunk lazább gyülekezeti vagy egyházi struktúra létezik. Amerika és Kanada a magyar reformátusság tekintetében egy tömb, de két egyházkerületünk van. S ez régi, történeti okokra nyúlik vissza. Voltak, akik szerettek volna önálló magyar református egyházat, mások úgy érezték, jó lenne tartozni nagyobb amerikai egyháztesthez, ami egyfajta kapcsolatot is jelent, támogatást. Ez utóbbi a Calvin Synod. Mi a független magyar egyházkerülethez tartozunk, de évtizedekkel ezelőtt az amerikai református egyházhoz (Reformed Church of America) tartoztunk, ami az itteni holland református egyház.
Ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással. Megőrizték a Kárpát-medencei református hagyományokat
Fotó: Facebook/NewBrunswick Magyar Reformed Church
– A hívek nagy területen vannak szétszóródva, nehezen érnek rá eljönni templomba. Milyen a gyülekezeti élet? Vannak-e vallásórák, konfirmáció?
– Tartunk mindent, csak hétköznapokon lelki alkalmakat szinte egyáltalán nem tudunk szervezni a távolság, a munka, a megkötöttségek miatt.
Hétköznap néha összejönnek az emberek segíteni, dolgozni (például töltött káposztát főzni), ám a lelki élet vasárnap zajlik. Itt különösen New Brunswickben be van osztva a többi magyar szervezettel, hogy melyik nap, napszak „kinek az ideje”. Például péntek este a cserkészek találkoznak, szombat délelőtt a magyar iskolában tanulnak a gyerekek, délután a néptánccsoportok működnek. Szombat esténként régebben a magyar központ kulturális programjai zajlottak, vasárnap délelőtt tartjuk az istentiszteleteket.
– Van-e jövője a New Brunswick-i magyar református gyülekezetnek?
– A korábban tapasztalt bevándorlási hullámok, amelyről az előbb beszéltünk, megszűntek. A folyamatos bevándorlás leállt. Azok, akik az utóbbi években, évtizedekben jönnek, inkább turisták, vagy olyanok, akik ideig-óráig itt dolgoznak, majd visszamennek. Ezért nagy kérdés, hogy az itt élő magyarságnak, a közösségnek mi lesz a jövője. Nekünk a gyülekezetünk kétnyelvű.
Bár már azok sem mind magyar származásúak a vegyesházasságok miatt vannak (van olasz, ír stb.). A gyülekezet jövőjét nem érezzük fenyegetve, de tény, hogy a magyar közösség mindig akkor növekedett, amikor „otthon” valami gond volt. Jelenleg nincs probléma, megszűnt a politikai, gazdasági bevándorlás.
A gyülekezet lelkipásztora interjút ad a Bocskai rádiónak
Fotó: New Brunswick-i Magyar Református Egyház archívuma
– Van-e arra példa, hogy az itt élők közül visszamennek a Kárpát-medencébe?
– Ritkán történik meg, hogy magyar bevándorló arra adja fejét, hogy visszaköltözzön. Ám vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy ha nagyon jó szakmájuk van (például autószerelő vagy más hasonló szakképzettség), amelyre otthon is van kereslet, bátran hazaindulnak, mert tudják, hogy ott is meg fognak élni. Azokban az esetekben is visszaköltöznek, amikor itt valamennyire sikerült egy bizonyos összeget összegyűjteni, és nem látják azt, hogy itt hosszú távon sikeresek lennének. Többen inkább a világjárvány miatt költöztek vissza Európába, amikor munkahelyek szűntek meg. Megtörtént az is, hogy olyan családok, ahol volt három vagy több gyerek, szerették volna kihasználni a magyarországi családtámogatásokat, és hazaköltöztek, de ez sem jellemző. Az viszont gyakori, hogy a kultúrájukhoz ragaszkodó családok hazaküldik tanulni gyermekeiket egyetemre azért, hogy magyarul tanuljanak. Ráadásul itt az egyetemi tanulmányok költségei is borzasztó magasak. Például
– A hagyományos ünnepeken kívül vannak-e különleges események?
– A hagyományos református egyházi ünnepek kiegészülnek a hálaadás (Thanksgiving) ünnepével. Ilyenkor az ünnep előtti hétvégén szoktunk úrvacsorát venni és egy ebédet tartani. Amerikában ugyanis ez legalább olyan fontossággal bír, mint a karácsony. Az amerikai nemzeti ünnepeket – mint a Függetlenség Napja, Hősök Napja – nem tartjuk, de az énekeskönyvünkben vannak alkalomhoz illő énekek, olyankor azokat énekeljük.
A városban a rendőrség lezárja a Sommerset utcát, árusok lepik el a két részét, a rendőrségi adatok szerint ezekre 10–15 ezer ember is eljön a környékről.
Ez kulturális ünnep, jótékonysági ételkészítés is folyik, a bevétel a magyar közösség költségvetéséhez járul hozzá.
Összességében az otthoni magyar református egyház ünnepeihez alkalmazkodunk, igazodunk egy kicsit az ittenihez is, de egyébként az itteni protestáns egyház is nagyon hasonlít a reformátushoz.
Háromhetes amerikai nyaralásunk nemcsak a világvárosok lenyűgöző látnivalóiról, hanem egy életre szóló kalandról is szólt. Egy szinte filmbe illő rendőrségi akcióval kezdődött, de kalandoztunk New York felhőkarcolói között is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!