
Az Országházról készített dokumentumfilm időutazásra hívja a nézőket
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Különleges dokumentumfilmet tűz műsorra augusztus 20-án a Duna: Az ország háza című alkotás nézői felfedezhetik a Parlament építészeti, iparművészeti gazdagságát, és eddig nem ismert részleteket is megtudhatnak a monumentális épületről és annak történetéről.
2024. augusztus 13., 16:262024. augusztus 13., 16:26
2024. augusztus 13., 16:592024. augusztus 13., 16:59
Százhúsz éve épült meg Budapest és az ország egyik leghíresebb épülete, amely évről évre az augusztus 20-i ünnepségsorozat egyik főszereplője: reggel a Kossuth téren vonják fel a nemzeti lobogót, napközben a látogatók előtt megnyitják a Parlamentet, amelynek Duna felőli és déli homlokzata idén is különleges fényfestést kap majd.
A látványos alkotást – amelyet a Budamount Film készített az Országház Filmműhely együttműködésével és a Nemzeti Filmintézet támogatásával – idén júniusban mutatták be a Parlamentben, majd a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon. A nézőket a felvidéki magyar származású, többek között A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath kalauzolja végig az épületen – számos olyan részletet is megtudhatunk, amely nemcsak a nemzetközi közönség, de a hazai nézők számára is újdonság.
A filmből kiderül például, hogy a jelenlegi épületnél jóval kisebb, neoklasszicista vagy neobarokk, sőt akár keleti palotákat idéző neobizánci parlament is állhatna a Duna partján, az 1881-ben meghirdetett tervpályázatra ugyanis tucatnyi pályázat érkezett, amelyek közül végül Steindl Imre neogótikus stílusú, monumentális épületének terve nyert.
és mivel töltötték mindennapjaikat a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkezett, fűtetlen vagonokban tengődő családok gyerekei, akiket az 1920-as évek elején a téli hónapokban a Parlament üres helyiségeiben szállásoltak el. Megkereshetjük annak a golyónak a nyomát, amellyel egy feldühödött képviselő próbálta kioltani Tisza István későbbi miniszterelnök életét, megnézhetjük azt a tízmázsás vörös csillagot, amelyet hosszú évtizedek után 1990-ben távolítottak el a Parlament kupolájának csúcsáról, és az is kiderül, mit mondott Freddie Mercury, amikor 1986-ban a Dunán hajózva megpillantotta a monumentális épületet.
„Időutazásra hívjuk a nézőket. Amikor Ema Horvath belép az Országházba, nemcsak magát az épületet, hanem a magyarság történelmét is végig tudja járni, hiszen
– mondja Somogyi György forgatókönyvíró, kiemelve: kihívást jelentett úgy megmutatni történelmünk fordulópontjait, hogy azok a külföldi közönség számára is érthetőek legyenek.
A nézők az Országházról készített archív felvételek mellett szakértőkkel, többek között Keserü Katalin, Nógrádi-Kerekes Margit és Rozsnyai József művészettörténésszel, Lukács Józseffel, az Országház főépítészével, Hermann Róbert történésszel készített interjúk részleteit is láthatják. A különleges dokumentumfilm készítéséhez emellett nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használtak, amelyekkel az épületnek olyan pontjait is meg tudják mutatni, amelyeket még soha senki nem látott.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!