
A keskeny arcú, álmodozó tekintetű fiatalember inkább félszegen, mint elszántan néz bele a kamerába. Senki sem gondolná Edward J. Snowdenről, hogy ő a világ egyik legkeresettebb „bűnözője“, Amerika első számú közellensége, akiért diplomáciai botrány dúl a nagyhatalmak között. Megsúgta a digitális polgárnak: vigyázz, figyelnek! – ennyi a bűne.
2013. július 05., 10:572013. július 05., 10:57
E sorok olvasásakor a La Manche-csatorna, illetve az Atlanti-óceán túlsó partján valószínűleg valakik már kívülről fújják a cikk tartalmát. Edward Snowdennek köszönhetően azonban a szerző lépéselőnyben van: már cikkírás közben tudja, hogy olvasóinak tábora a szigorúan titkos angolajkú államszolgákra is kiterjed. Ha valaki eddig nem sejtette volna, ma már biztosan tudhatja: a digitális térben történő összes cselekedetet a nap 24 órájában figyelő szemmel követi a világ két legnagyobb titkosszolgálata, a brit és az amerikai.
Prizma és Tempora
A kibertér legnagyobb biztonságpolitikai beruházását a jenkik Prizmára keresztelték, a Temze partján a Tempora fedőnevet kapta az akció. Közös lényegük, hogy az internetes adatátvitelben megforduló információt „lecsapolják”, osztályozzák, elemzik, legyen az e-mail, chatüzenet vagy Facebook-beírás. A kettő közül ez utóbbi a nagyobb testvér (ATime magazin Brit Brothernek nevezte), naponta 21 petabyte-ot képes tárolni, ami cirka annyit tesz, mintha a British Library 150 millió kötetét egyetlen nap alatt mintegy 200-szor küldenénk fel a netre. A Tempora nemcsak nagyobb, de okosabb is, miután az adatokat alaposanelemzi, nem így tengerentúli társa, amely a jelek szerint megelégszik azzal, hogy eleve gyanúsnak osztályozott forrásokból gyűjtsön adatokat.
Mindezt az elmúlt napokban szellőztette meg Edward Snowden, aki maga is része volt a gépezetnek, míg meg nem csömörlött a Nagy Testvér mindenható jelenlététől. A 30 éves fiatalember az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) biztonsági őre, majd az egyik legbefolyásosabb kormányzati tanácsadócég, a Booz Allen IT-technikusa volt, ahol szinte első kézből szerezhetett információkat Washington megaprojektjéről. „Vigyázz, figyelnek“ – ennyiben összegezhető az üzenet, amelyet Snowden, valószínűleg hosszú vívódás és nem kevesebb szervezés után június elsején átadott egy hongkongi szállodában egy dokumentumfilmesnek és a brit The Guardian című lap két újságírójának.
Az önjelölt hős persze bizonyítékokról is gondoskodott, elég ütősekről ahhoz, hogy hetekre megmérgezzék a globális politikai légkört. Az amerikai és brit kémprogramról kiszivárogtatott információk súlyosan károsították a nagyhatalmak jó hírét, rombolták a „demokrácia fellegváraiba“ vetett hitet, ezzel egyidejűleg pedig ütőkártyát adtak azon hatalmak kezébe, amelyeket eddig elnyomóként kezelt a világ. A globális körözés alatt álló Snowdennek állítólag azért sikerült kijutnia Hongkongból, és ezzel elkerülnie a kiadatást, mert a kínai hatóságok jótékonyan szemet hunytak néhány eljárásbeli apróság fölött. Hasonló „megértésre“ talált Moszkvában is, ahol a seremetyjevói reptér tranzitzónájában lelt biztonságra.
Sok hűhó Snowdenért
A bonyodalom nem is lehetne nagyobb. A nemzetközi kémtörténetbe közben bekapcsolódott Ecuador is, amely napokig lehetséges célországként szerepelt az időközben útlevelétől megfosztott Snowden szándékaiban. A dél-amerikai állam – amely a WikiLeaks ugyancsak körözés alatt álló alapítóját, Julian Assange-ot is befogadta londoni nagykövetségére – viselkedése csak azt követően vált hűvösebbé, hogy Joe Biden amerikai alelnök hosszabb telefonbeszélgetésben ecsetelte Rafael Correa államfőnek azokat a gazdasági hátrányokat, amelyek az amerikai megrendelések esetleges megszűnése nyomán érnék Ecuadort. Vlagyimir Putyin nem volt ennyire megalkuvó: hétfőn bombaként járta be a hír a világot, hogy Snowden Oroszországtól kért és kapott menedéket, amely az elnök szavai szerint „soha senkit nem ad ki senkinek”.
A Kreml megértő főnöke egyetlen feltételt szabott a menedékjoghoz: hogy a kiberkém az elkövetkezőkben felhagy mindeféle Amerika-ellenes leleplezéssel. Obamára való partneri kacsintása azonban nem vált be, orosz források szerint arra hivatkozva, hogy ő az igazság elszánt harcosa, szerint Snowden visszautasította az ajánlatot. Mivel egyelőre más kiútja nincs, tovább rostokol a seremetyjevói reptéren, arra várva, hogy tizenöt menedékjogkérelme közül legalább egy jóváhagyásra talál. A potenciális célországok között egy sor európai ország is szerepel, köztük Svájc, Olaszország, Lengyelország, Hollandia és az északi államok.
Sok hűhó Snowdenért, mondhatnánk Shakespeare-rel, de az amerikai drámájában a modern emberiség végső kérdései is sűrűsödnek. Ahogy az ember a technika révén egyre „átláthatóbbá” válik, a történetnek köszönhetően úgy lesznek egyre kézzelfoghatóbbak a hatalmi szálak és összefonódásaik. Amerika könnyen igazolni tudja a személyes jogok hasonlóan durva megsértését – elég, ha elhangzik a terrorizmus, a terrorista fenyegetettség varázsszava. Nagy Britanniában még könnyebb dolguk van a hatóságoknak, a korona évszázados árnyékában élő britek ezt is, mint minden fajsúlyos téma megvitatását, a Parlamentre hárítják.
Big Barack figyel téged
Nehezebb a dolga Németországnak, amely be sem került a szuper kémhatalmak eme szűk körébe: Berlin nemcsak harmadrangú partner a biztonságpolitikai kérdésekben, de Washington szerint elsődleges célpontja a potenciális támadásoknak, amiért külön figyelmet (értsd: megfigyelést) érdemel. Nem beszélve arról, hogy alig néhány napja Angela Merkel kancellár ismét megfeddte Putyint az orosz szólásszabadság hiánya miatt – azt a Putyint, aki most menedékjogot ad a szólásszabadság amerikai „partizánjának“. Miközben a kommunista Kína kuncogva követi a szabad Amerika élet-halál hajszáját a kiszivárogtató után.
Németország még le sem nyelte a keserű pirulát, hogy az angloamerikai kémprogramok hetente félmilliárd német adatmozgást ellenőriznek – Berlin legmagasabb állami hivatalait is beleértve –, amikor a dominóelv már az Európai Uniót is kikezdte. A német Der Spiegel című hetilap munkatársai személyesen nézhettek bele a leleplező dokumentumokba, amelyek igazolják: nemcsak az EU amerikai kirendeltségei álltak állandó titkosszolgálati megfigyelés alatt, de a brüsszeli főhadiszállásokat is „bepoloskázták”. A Time magazin szójátékával: Big Barack is watching you. Ennek feldolgozása hosszú hónapokba és éles diplomáciai vitákba fog telni.
Hős és áruló?
Edward Snowdent, a „magányos harcost” mérhetetlen rokonszenv övezi a digitális lovagok korában, mivel tettét első pillantásra az egyéni szabadság mozgatja. „Egyedül Amerika ellen. Edward Snowden, a hős és áruló“ – a német Der Spiegel címlapján jól megfér egymás mellett e két jelző. Ugyanakkor nem tudni, miféle alku jött létre Amerika egyes számú ellensége és egyes számú riválisa között a seremetyjevói reptér tranzitzónájában. Snowdennek egyelőre nem kell tartania az árulóknak járó életfogytiglanitól, aki viszont ismeri a kémregényeket, tudhatja, a sikeres spionoknak egy másik életfogytiglanival kell számolniuk az életbenmaradásért: a teljes névtelenséggel.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!