A régi bazár felfedezése riskákon, Új-Delhi szűk sikátoraiban
Fotó: Csermák Judit
India több évezredes történelme során hódítások sorát szenvedte el. Uralkodói mesés kincseket halmoztak fel, csodás palotákat építtettek fővárosaikban. Az építészeti emlékek közül a leghíresebb a Tádzs Mahal.
2020. május 11., 06:532020. május 11., 06:53
Miért utazunk annyit? – teszem fel magamnak a kérdést. Miért vállaltuk, vállaljuk a sokszor adódó stresszet, kényelmetlenséget? A német nyelvben – írja Lomb Kató tolmács – a Heimweh (honvágy) szó mellett létezik a Fernweh (távolba vágyódás) szó is. A fényképeinket nézegetve adódik a válasz: a szépség, az idegen tájak vonzanak. Indiából hazatérve kavargott bennem a színek kavalkádja, a szüntelen dudálások hangja, a szemétben turkáló tehenek, a gondozott parkok, a felvillanó mosolyok, a lebbenő szárik, a mesterien tekert turbánok és a zsúfolt szent helyek látványa. Úgy tartják, aki Indiában eltölt egy pár hetet, az könyvet ír róla, aki több hónapot, az cikket, s aki éveket időzik, semmit, mivel belátja, hogy ennek az országnak színes szőttesét nem lehet szavakba önteni. Jómagam ugyan mindössze tizenkét napot lehettem ott, mégis megpróbálkozom egy kis ismeret- és élményátadással.
A világ figyelme egyre jobban a szubkontinensnyi India felé fordul. Lakosságának száma (1,3 milliárd fő), gazdasági növekedésének üteme, hosszú évezredek során megőrzött kultúrája egyértelművé teszi meghatározó szerepét. A Krisztus előtti évezredekbe nyúlik vissza India szövevényes történelme. Alapvetően négy birodalmi korszakot különböztetnek meg. Az első a Kr. u. 4. századig tartott. A másodikat a mogulok megjelenéséig, a 16. századig számítják. A harmadik a mogul, a negyedik a brit uralom létrejötte. A brit gyarmatosítókat portugál, francia, holland hatalmi törekvések előzték meg. Nehéz meghúzni az időbeli, de a területi határokat is, mivel újabb és újabb királyságok, szövetségek alakultak ki, s szűntek meg az évezredek során.
Az ország kétszáz éves elnyomás után 1947-ben vált függetlenné. A fiatal köztársaság története politikai pártok vetélkedésévé vált.
Indiai kézműves szövőműhely. Az iparág ma is milliókat foglalkoztat
Fotó: Csermák Judit
Ferenc pápa 2019 októberében is szentté avatott egy indiai szerzetes nővért.
A maharadzsák kiváltságos helyzetét Indira Gandhi vagyonuk államosításával szüntette meg. A pártját támogatók között azonban akadtak olyanok, akik komoly tisztségekhez jutottak, s olyanok is, akik a megmaradt épületeik hasznosításával a turizmusból komoly bevételekkel számolhattak. Nyilván a külföldre kimentett értékek is lehetővé tették életszínvonaluk megtartását. Az országban az elmúlt évtizedek intézkedéseivel sem sikerült a szegénységet felszámolni, a lakosság egynegyede a nyomorszint alatt él.
India 20. századi történetének második fele milliók életét változtatta meg. A vallási alapon meghúzott államhatárok – a muzulmán hitűek Pakisztánjának létrehozása – örök tűzfészket teremtettek. Aki szeretne erről az időszakról, a hangulatról többet tudni, annak ajánlom a Bombayben született Salman Rushdie Az éjfél gyermekei című realista-szürrealisztikus könyvét. Az Allah-hívők családjához tartozó író művét átszövik a hindu vallás jelképei, jelezve a kultúrák, hitvilág jelképeinek egymásba fonódását.
India próbálta a hazai termékeket előnyhöz juttatni, a Coca-Cola például tiltott volt, pótlékul a helyi Campa-Cola szolgált. Ezt Rushdie is említi önéletrajzában, s A fénykép című indiai filmben is fontos szerepet játszik. Valóban mi, korosabbak is tudjuk nosztalgiával emlegetni a valamikori – valljuk be nem tökéletes – Bambi italunkat.
A Qutub minaret és a vasoszlop
Fotó: Csermák Zoltán
A márvány megmunkálása kiemelkedő szerepet játszott a templomok, a mogul birodalom uralkodóinak palotaépítéseinél. Az ékszerek a gazdagság jelzői voltak. Ha egy asszonyon kevés ékszer volt, annak jeleként könyvelték el, hogy nem szereti őt a férje. Egy ékszerműhely üzletében mély turistaismeretről tettek tanúbizonyságot. Honnan jött? – kérdezte az eladó egyik útitársunktól. A Magyarország válaszra közölte: akkor az ezüstékszereket nézze, mert az arany drága.
A szőnyegek, textilek színpompásak. Nemzetközi szervezetek becslése szerint még manapság is hatvanmillió gyermeket foglalkoztatnak a házi műhelyekben. Kiállításokon látni a miniatúrafestészet remek alkotásait. A mai selyemfestő műhelyek eredeti színvilággal, gyorsított technikát is alkalmazva kínálják portékáikat. Jellemző, hogy a különböző kézműves mesterséget űzők a földön ülnek. A púpos szent tehenek is a földön matatnak, a városok szemétkupacait túrják – néhol vidéken disznók is társulnak hozzájuk –, de az autópályák s a forgalmas utak szaporodásával a mellékutcákba szorulnak vissza. Megdöbbentő leírások találhatók G. Hajnóczy Rózsa Bengáli tűz című könyvében, mi mindenre használták a tehenek ürülékét.
Az Indiába szervezett utak jó része az arany háromszöget veszi célba. A mostani s az egykori főváros – Delhi és Agra után – Radzsasztán emlékeit mutatja meg. Új-Delhi India fővárosa nyüzsgő forgalommal, sok-sok szeméttel, szép, gondozott parkokkal, kerített lakónegyedekkel, szegényes kunyhókkal.
A mi bekerített játszótereink jutottak eszembe, amikor totyogó gyerekeket láttam játszadozni a járdaszélen, a suhanó autók mellett.
A delhi Vörös Erődöt a 13. században a perzsák foglalták el. A legenda szerint az akkori császárt úgy elandalította egyik háremhölgyének éneke, hogy nem készült fel a várost fenyegető támadásokra. A múlt század embertelen eseményeire is emlékezhetnek a falak: ide terelték össze a muzulmán hitűeket kitoloncolásuk előtt.
Indiai életkép. A szemét a városkép „elengedhetetlen tartozéka”
Fotó: Csermák Judit
Ó-Delhi kiemelkedő látványossága a világörökség részeként számon tartott Qutub Minar, a 72 méter magas minaret a téglából építés mestermunkája. A körötte lévő mecsetrom faragott kőoszlopainak mintái megfogják a szemet. Különlegesség az a színtiszta vasoszlop, ami több mint másfél évezrede, rozsdásodás nélkül állja az idők viharait.
Az uralkodók látványos síremlékei közül Humayun mauzóleumának arányai szépek. Tömegek, iskoláscsoportok látogatták a Rádzs Ghátot, Mahátma Gandhi gondozott parkban található nyughelyét. Az erőszak nélküli forradalom meghirdetője mozgalmának köszönhető India végső elszakadása gyarmatosítójától.
Baktay Ervin, a jeles orientalista és író – aki több évet töltött az 1920-as években az országban, s több könyvet írt róla, például Kőrösi Csoma Sándor életéről is – találkozott Gandhival, a Nagy Lélekkel. Erről így ír: „...belépek. A csaknem üres szobában, az ablakkal átellenes fal mellett ül Gandhi a padlón, fehér kelmével bevont, vékony matracon. Előtte áll a csarkha, a rokka, amelynek pergő kattogása a nagy indus mozgalom kísérőzenéje.
Igazi élményünk volt a Chandni Chowk, a régi bazár felfedezése riksákon. A lábbal hajtott járművel szikár vezetőnk varázslatos ügyességgel kanyargott a szűk sikátorokban, miközben fejünk felett elektromos vezetékkötegek lengtek, s velünk szemben óriási csomagokat cipelő emberek özönlöttek.
Agra a történelem során fővárosként is szolgált. Vörös Erődje méltán része a világörökségnek. Kettős kőfala több mint húsz méter magasan emelkedik ki a vizesárokból. A masszív falak meglepően szép, könnyed építményeket rejtenek. Tetten érhető a mogul korra oly jellemző stílus: egyszerű épületek bonyolult díszítéssel. A mogul építészet remekei találhatók meg minden általunk meglátogatott város erődfalain belül álló palotákban. A nyilvános és magánkihallgatások csarnokai, az uralkodók és hölgyeik magánlakosztályai mind az egykori mesés gazdagságról tanúskodnak.
Tádzs Mahal, India legvonzóbb turisztikai látványossága
Fotó: Csermák Judit
Agra világhírű nevezetessége, a Tádzs Mahal a világörökség része. Érzéseimet ezzel a síremlékkel kapcsolatban – amit Sáh Dzsáhán építtetett szeretett hitvese, Mumtáz Mahal (a palota dísze) számára, aki a tizennegyedik gyermekének szülésébe halt bele – hadd jellemezzem Lomb Kató Egy tolmács a világ körül című írásából vett sorokkal. „Előre elhatároztam, hogy nekem nem fog tetszeni. Az emberben elvégre van némi büszkeség: csak nem fogok meghatódni olyasmitől, amitől előttem már százezrek estek ámulatba! … A látvány erősebb volt, mint a fogadalom.”
Hosszú, színes ruhás sorok kígyóztak a bejárat előtt. A külföldiek a belépőjegyhez egy üveg vizet s eldobható papucsot kaptak. A park bejáratánál biztonsági ellen-
őrzés volt. Még tollat sem szabad bevinni, ugyanis „lelkes” látogatók már több drágakőberakástól „megszabadították” az építményt. A nőknek és a férfiaknak külön biztonsági kapun kellett áthaladniuk. Sok helyütt a hölgyeket elfüggönyözött kamrán keresztül engedik be.
A belső részben, ahol Mumtáz Mahal és férje síremléke található, kőcsipke korlát sejlik a sötétben. Az épület mellett lomhán hömpölyög a Dzsamuna folyó. Az indiai kriptakertek tele vannak szimbólumokkal, a ma embere számára csak magyarázattal érthetők. Fekete márványból a síremlék pandanját akarta megépíttetni Sáh Dzsáhán magának, de fia az agrai Vörös Erődbe záratta, ahonnan vágyakozva nézhetett csak a folyó párájába burkolózó, látótávolságra eső Tádzs Mahal felé. India épített emlékeinek kiemelkedő értékei születtek meg uralkodása alatt: felesége síremlékén kívül például a delhi nagymecset.
(folytatjuk)
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!