Csáky szalmájában vész el a Beneš-dekrétumok ügye?

A példaértékű magyar összefogás – az összes magyar EP-képviselő a petíció védelmére kelt – és a javunkra mozgósított más nemzetiségű képviselők kétéves küzdelem után elérték, hogy a PETI jogi magyarázatot kért a szlovák államtól arról a gyakorlatról, hogy Szlovákiában a bíróságok a restitúciós perek keretében a dekrétumokra hivatkozva hoznak kedvezőtlen döntéseket a magyarokkal szemben. Európai intézményi szinten mérföldkőnek számító áttörés volt a petíció sikeres megvédése, lezárásának megakadályozása és főleg az, hogy az Euróapai Parlament magyarázatot kért Szlovákiától.
A Petíciós Bizottság fontolóra vette, hogy helyzetfeltáró bizottságot küld Szlovákiába, amire azért nem került sor, mert az Európai Parlament ötéves mandátuma lejárt.

Nyilván azt várták el a felvidéki magyarok, hogy az ügyben érdemi előrelépésre kerül sor, de a jelek szerint a petíció öt év után oda jutott, hogy a 2019 májusában esedékes EP-választások előtt már nem is kerül napirendre.
Mandátumának elején Csáky Pál úgy nyilatkozott a petícióról, hogy az szakmailag nem megfelelő. Nehezen értelmezhető Csáky vélekedése annak ismeretében, hogy a petíció egyik benyújtója nemzetközi jogász és azóta már a magyar alkotmánybíróság egyik bírája. Tekintettel a több éves halogatásra a belgiumi magyar lobbi és a petíciós bizottság nem magyar tagjai azon a véleményen voltak, hogy a kérdést még ennek a parlamenti ciklusnak a lezárása előtt kell napirendre tűzni.
A csatlakozási folyamat keretében számos német kezdeményezésnek voltunk tanúi a Beneš-dekrétumokat illetően, de azok lényegében csak Csehországot érintették. A szlovákiai magyarokat sújtó hasonló kérdéskört a Zöldek/Európai Szabad Szövetségének több képviselője vette pártfogásba, számos alkalommal terjesztett be vizsgálati kérelmet az uniós intézményekhez. Így érthető, hogy Miquel Mayol i Raynal, Bernat Joan i Marí, Oriol Junqueras, Raül Romeva katalán képviselők és a baszk Mikel Irujo nyomdokain haladva Josep Maria Terricabras lép fel érdekünkben Csáky Pál helyett, hogy tényfeltáró küldöttség utazzon Pozsonyba.

A kezdeményezés hátterében az a levél állhat, amelyet Cecilia Wikström, a PETI elnöke még 2017 márciusában küldött Andrej Danko szlovák parlamenti elnöknek, amely válasz nélkül maradt. Ennek következtében 2017 novemberében az elnökasszony újból a szlovák félhez fordult.
A szlovák parlament elnökének kérésére 2018. október 22-én keltezett levelében a Brüsszeli Szlovák Állandó Képviselet Antonio Tajani EP-elnököt értesítette a Szlovák Nemzeti Tanács Alkotmányjogi Bizottsága 2018. október 10-én hozott 447-es számú a 0072/2012 Petíciót érintő határozatáról, amely által megerősítik 2007-ben hozott határozatukat. A mostani arra hivatkozik, hogy jelenleg nincs sem politikai, sem társadalmi, sem kulturális eszmecsere az adott kérdésről a szlovák társadalomban. Egyetért a háború után keletkezett dokumentumok érinthetetlenségével, és azzal, hogy a kérdés megnyitása konfliktusokhoz vezetne Európában, terjesztené a gyűlöletkeltést és megkérdőjelezné az uniós tagállamok szuverenitását és területi egységét. Egyben azonosul a háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló 2007-es határozat időszerűségével.
Dacára a szlovák válasznak, a Petíciós Bizottság újból előterjesztette a kérdést. Az EP néppárti frakciója idén január 21-én azzal a kéréssel fordult a PETI-hez, hogy vegye le a februári napirendről a dekrétumok ügyét, és egyben felkéri, forduljon további felvilágosításokért a szlovák félhez arra vonatkozóan, hogy a kérdéses dekrétumok részei-e még a szlovák jogrendnek és vannak-e jogi hatályai. Arra való tekintettel, hogy a felmerült kérdés egy tagállam jogállamiságát érinti, arra kérik a PETI-t, az ügyben forduljon Timmermans alelnökhöz.

Minden jel arra utal, csak időhúzásról és a kérdés elnapolásáról van szó az esedékes májusi EP-választások utáni időszakra. A felvetett ajánlatok és kérések okafogyottak, mivel ezeket már a szakbizottságok tisztázták.
Mindezek fényében elgondolkodtató, hogy Csáky Pál a Petíciós Bizottság egyik alelnökeként ismételten nem vett részt a koordinátorok ülésein, amikor a dekrétumok kérdését tárgyalták, de főleg az, hogy a néppárti frakció tagjaként nem a petíció védelmében tevékenykedik, hanem a néppárti részrehajló, szlovák érdekeket védelmező álláspontot támogatja. Az elmúlt öt évnyi mandátuma alatt Csáky Pál a dekrétumokat érintő magyar petíciók terén nem a magyar érdekeket képviselte, veszélybe sodorva a nehezen elért eredményeket, ellehetetlenítve ezáltal az előrelépést.

Krivánszky Miklós, Brüsszel