Brüsszeli fondorlatok a Beneš-dekrétumok ügyében

Krivánszky Miklós, Brüsszel

Júliusi ülésén tűzte napirendre az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) azt a petíciót, amelyet N.P. szlovák állampolgár nyújtott be a Beneš-dekrétumok kapcsán. A benyújtó szerint a dekrétumok sértik az Európai Unióról szóló szerződés, az emberi jogok védelméről szóló szerződés, egyben az EU Alapjogi Chartájának rendelkezéseit. A Petíciós Bizottság (PETI) ajánlása arra kéri a PETI tagjait, nyilvánítsák elfogadhatónak a petíciót, ugyanakkor javasolják annak lezárását, és tájékoztassák a benyújtót. Ha ő úgy véli, hogy sérültek az alapvető jogai, éljen panasszal az Európa Tanács kereteiben működő Emberi Jogi Bíróságnál.

A PETI döntését egy már korábban beadott, hasonló tárgyú petíció elbírálására alapozza, amelyet az Európai Bizottság (EB) 2012. augusztus 30-án fogalmazott meg. Ennek értelmében az úgynevezett Beneš-dekrétumok a volt csehszlovák hatóságok által az uniós csatlakozás előtt elfogadott történelmi törvények, amelyek nem bírnak semmilyen uniós jogszabályt sértő joghatással. A szóban forgó tagállam köteles eleget tenni az alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségeinek a nemzetközi egyezmények és a nemzeti jogszabályok szerint. Meglehetősen megkérdőjelezhető azonban a PETI ezen hivatkozása, mivel a Hahn-Seidel Alida és Juhász Imre által benyújtott petícióra vonatkozó EB-vélemény korántsem jelentette a petíció lezárását, ahogyan azt a PETI mostani ajánlása teszi az N.P. által beterjesztett petíció kapcsán. A PETI álnok magatartása mögött továbbra is érezhető a cseh és szlovák lobbi azon igyekezete, hogy ez a kellemetlen kérdés ne kerüljön tárgyalásra.

Az „örökség” tovább él

A közérthetőség érdekében kénytelenek vagyunk az elmúlt három év során történtek rövid ismertetésére. A 2012-ben Juhász Imre és Hahn-Seidel Alida által készített petíciót nem a Beneš-dekrétumok ellenében nyújtották be, hanem azoknak a szlovák törvényhozás által 2007. évben történt megerősítése és sérthetetlenné nyilvánítása ellen. Az EB 2012. augusztusi álláspontja figyelmen kívül hagyta a tényt, miszerint a dekrétumok a mai szlovák jogrend élő és alkalmazott részét képezik. A szlovák bíróságok a vagyonjogi perek során rendre hivatkoznak a dekrétumok értelmében hozott jogi döntésekre, vagy azok alapján hoznak ma is döntéseket a magyar tulajdonosok kárára, az úgymond, az unió számára jogi következmények nélküli törvények alapján. Ezt az álláspontot sikerült megdönteniük a 2009–2014 közötti EP-ciklus alatt a magyar és más képviselőknek, illetve a civil lobbinak köszönhetően, a nagyon erőteljes dekrétumpárti képviselőcsoport támadásainak dacára, amelynek vezéralakja a román Victor Boştinaru szocialista képviselő volt. Akivel Tabajdi Csaba magyar szocialista képviselő kellő alapossággal vette fel a harcot.

A magyar álláspont értelmében egyértelműen kimutatható, hogy a dekrétumok alapján ma is születnek bírósági és közigazgatási határozatok, cselekvően új jogi helyzeteket teremtve vannak jelen a szlovák jogrendben. A fenti érvelés figyelembe vételével született meg az EP jogi ügyekért felelős szakbizottságának (JURI) nagy többséggel (15 igen, 2 nem, 6 tartózkodó) megszavazott jogi véleménye, amely kimondja: a dekrétumok befolyása és hatása a hatályos szlovák jogrendben jelen van, bizonytalansági tényező, ezért a szlovákiai helyzet további vizsgálatra szorul. Miután továbbra is érvényben van az az elv, hogy a tagállamok csatlakozását megelőzően elfogadott jogszabályainak is meg kell (ratione temporis) felelniük az uniós jognak, a jogi aktusok jelenlegi következményeire is alkalmazni kell az uniós jogot, amely vonatkozik a bírói és közigazgatási gyakorlatra is.

Az egyik petíciós bizottsági vita folyamán hangzott el először Hahn-Seidel Alida részéről az a tény is, hogy egyes dekrétumok szinte szóról szóra megegyeznek a nürnbergi náci zsidóellenes törvényekkel, ami érthető, ha felidézzük, hogy Eduard Beneš a Cseh Nemzetiszocialista Párt elnöke volt, amely indult még az 1946-os csehszlovák parlamenti választásokon is.

A PETI összetétele, amely a 2014-es EP-választások után merőben megváltozott, továbbra sem garancia a pártatlanságra és az igazság tiszteletben tartására ebben az ügyben. A szlovákiai Praznovszky Miklós jogász által beadott 69 oldalas petíció lezárását ajánló döntés a bizonyítéka annak, hogy a dekrétumok okozta következmények kivizsgálását ellenzők tábora hathatósan érvényesíti befolyását. Elgondolkodtató viszont, hogy a kérdésben érdekelt magyar fél milyen mértékben érvényesítette tekintélyét Csáky Pál személye révén, aki a PETI egyik alelnöke, így a legmagasabb szinten van jelen a testületben. A máskor oly közlékeny alelnök hallgatása rossz jel mindkét petíció sorsára nézve.

Dübörög a kampány?

A petíciók napirendre tűzésének időzítése szorosan függhet össze a 2016 tavaszán tartandó szlovák parlamenti választásokkal. A Praznovszky-féle beadvány csendes lezárása, és annak esetleges elhallgatása is kampánycélokat szolgálhat. Az EP-ben jelenlévő két magyar képviselő passzivitásának okai ebben a kérdésben a hazai pályán észlelhető ellenségeskedésre vezethetők vissza. Mint minden választás előtt, most is előkerül a dekrétumos kártya, általában nyilatkozati szinten, kötelező következmények vállalása nélkül, a két párt licitképessége eddig is kimeríthetetlennek bizonyult a múltban.

Tanúi vagyunk az egyre elszaporodó cikkek megjelentetésének is a felvidéki sajtóban, egymást követik a pártelnököknek a dekrétumok tárgyában megfogalmazott nyilatkozatai. Bugár Béla a Most-Hid szlovák–magyar vegyes párt elnöke szerint morális elégtételre lenne szükség, egyben a magyar és szlovák parlamentnek egyaránt el kellene fogadnia egy nyilatkozatot, amely szerint: „ha valamit elkövettünk a múltban ellenetek, elnézést kérünk érte.” Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának az elnöke ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy nem lehet lemondani a kollektív bűnösség elvének eltörléséről. Fehér Csaba, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke kifejezetten előtérbe helyezi a vagyonjogi állapotok igazságos rendezését és a csehországi kényszermunkára hurcolt magyarok kárpótlását. A bocsánatkérést illetően figyelmeztet arra, hogy a szlovák parlament már két ízben követett meg múltbeli sérelmekért nemzeti közösségeket, 1990-ben a zsidóságot, 1991-ben pedig a kárpáti németséget. A magyarokat viszont nem, a velük szemben alkalmazott diszkrimináció már több mint húsz éve tart.

Az őszi parlamenti évad indulása után a Petíciós Bizottságban a dekrétumok kérdésében zajló manőverek várhatóan egyre lendületesebben folytatódnak. A Praznovszky Miklós által benyújtott petíció lezárásának megakadályozása lesz a próbatétele a felvidéki magyar képviselet hatékonyságának, nem utolsósorban a PETI egyik alelnöke, Csáky Pál erejének.