Fellépésre várva a városháza udvarán
Fotó: Csermák Judit
Ferrara középkori központjának meghatározó látványossága a Castello Estense. Itt s a város több épületének szépítésén is dolgozott egy magyar festő. Pannóniai Mihályt Michele Ongaro vagy Michele Pannonio névvel jegyzik.
2020. március 09., 11:322020. március 09., 11:32
(folytatás 8. lapszámunkból)
Ferrara középkori városrészét a Castello Estense 14. századi tömör, négytornyú, vöröstéglás, vizesárokkal körbevett épülete uralja. Méltó, bár komor emléket állít az Este család hatalmának. Szerb Antal A harmadik torony című művében így ír a várról: „Ferrarában például az Esték várkastélya hatalmas, ódon, zordon vár, vízzel töltött sáncárokkal körülvéve, a város közepén. Ez a sáncárok akkor este nagyon imponált nekem, bár mindjárt kissé gyanús volt. Sajnos félelmem valóra vált. A szállodában, mikor fel akartam húzni a függönyt és ki akartam nyitni az ablakot, a szobalány nem hagyta. Figyelmeztetett, hogy nagyon sok a zanzara, a szúnyog. Úgy is volt. A vízzel töltött sáncárokra nem hiába gyanakodtam. Az ilyen szép középkori intézmények nincsenek minden hátrány nélkül. Egész éjjel nem hunytam le a szemem. Az Estékre azóta csak bizonyos rosszallással tudok gondolni…”
Castello Estense: Óratorony a narancsok kertjével
Fotó: Csermák Judit
A hatalmas konyhát régmúlt lakomák elkészítésének vélt illata lengte be. Egy igényes kiállítású korabeli szakácskönyv is tanúskodott arról, hogy nemcsak szellemi táplálékkal éltek a kastélyban. A szépségek mellett riasztónak tűntek az alagsor börtöncellái. E várkastély falai között lakott Lucrezia Borgia is, aki 1502-ben feleségnek érkezett az Este családba. A hercegnére a regényes történelem a méregkeverő szerepét osztotta. Egy itteni kiállítási felirat szerint a hozzá kötődő fekete legendák későbbi századok szüleményei. Ferrarában gondoskodó anyaként és kolostorok patrónusaként – sőt kolostoralapítóként – a közéletben résztvevő, a kultúrát támogató, a kulturális életet felpezsdítő hercegasszonyként tartották számon. Harmadik férje volt a d’Este családból származó I. Alfonso, akinek hat gyermeket szült. A ferrarai Corpus Domini kolostorban temették el.
Pannóniai Mihály – akit Michele Ongaro vagy Michele Pannonio névvel is illetnek a krónikák – a 15. században élt, s több helyen alkotott Ferrarában, mivel az Este ház udvari festője volt. Többen kutattak művei után, keveset sikerült az általam olvasottak alapján megtalálni, azonosítani. Utcák útvesztőjében megkerestük a turistalátványosságokon kívül eső Casa del Capitanót, ahol a bejáratnál láthattuk volna Borso d’Este festőnk által készített képmását s a házbelsőt, amelyet festményekkel díszített. Az épület zárva volt, elhagyatottnak látszott, a keskeny utcán egy lélek sem járt, akitől felvilágosítást lehetett volna kérni.
Pannóniai Mihály Szentek című festményei
Fotó: Csermák Judit
A középkori itáliai építészet egyik legszebbjeként tartják számon a Szent György-katedrális homlokzatát. Sajnos a 12. századi gyönyörű alkotást letakarták. A szent hely felújítása zajlik, így képzeletünkre volt bízva, hogy a ponyvára festett képet életre keltsük. A templombelsőt is renoválják, így nem lehetett bejutni. Pedig itt is Pannóniai Mihály festette alkotásokat láthattunk volna.
A főtemplom mellett elhaladva nekem egy, a pesti belvárosi templomról készült fotó jutott eszembe. Mint itt, ott is kis üzletek sora tapadt a falakhoz. A Katedrális Múzeum ragyogó tárlattal kápráztatott el bennünket. A hangulatos kis kerengőből nyíló kiállítás csodálatos falfaragványoknak, szobroknak ad otthont.
Szerencsénk volt a Városi Képtárral, ahol két képet is őriznek festőnktől. Bár művészi színvonaluk nem lopta magát a szívünkbe, mégis büszkeséggel szemléltük azokat. A két egyházi személyt – Toulouse-i Szent Lajost és Sienai Szent Bernardint – ábrázoló képek igencsak fura arcokat örökítenek meg. S itt ért bennünket a nagy meglepetés: egy papírlapra nyomtatott festménymásolat alatt a szövegen azt olvashattuk, hogy Michele Ongaro legszebb alkotása a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható. Cerest, a földművelés istennőjét ábrázolja.
Hazatérve felkerestem a hivatkozott művet. Meglepődve láttam: a Thalia múzsa címet viseli. A művész a késői gótika és a reneszánsz határán alkotott, e festményét Michele Pannonio néven jegyezte. A budapesti múzeum gyűjteményébe műve Ipolyi Arnold ajándékaként került 1880-ban. A magyar művészettörténet úttörőjeként számon tartott püspök egy firenzei műkereskedőtől vásárolta meg. A Ceres-Thaliát ábrázoló kép Borso d’Estének készült, egyik palotája dolgozószobájába. A dolgozószoba, a studiolo különleges jelentőséggel bírt a korabeli urak között. Az antik világ felé forduló humanista szellem hatotta át, a komoly beszélgetések, féltett kincsek tárhelye volt, s az akkori megújított eszméknek megfelelően, többnyire múzsák, allegorikus személyek, jelenetek, nagy gondolkodók képeivel, szobraival emelték fényét. Művészünk a ferrarai nyári lakba, a ma már nem létező Belfiore (Szép virág) palotába festendő múzsa tervét Guarino da Verona – az antik világ tudós ismerője által adott írásos anyag alapján – dolgozta ki.
Thalia múzsa – Pannóniai Mihály festménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban
Fotó: Csermák Judit
Thalia a görög mitológiában a komédia és a színház múzsája, itt mégis a földművelés istennőjeként jelenik meg. Egy 1934-ben kelt tanulmányban a római mitológia Cerest, a növényültetés, gabonák istennőjének ábrázolásaként írja le. A nagyméretű festményen a múzsa kezében ültetendő hajtást tart, fejét gabonakoszorú ékesíti, szőlőfürtök lógnak, a nőalak domborodó hasa a termékenységet jelzi.
S hogy milyen kalandos utat járt be a múzsafestmény a valamikori ferrarai palotától Budapestig, arról a rejtélyes arcú, szemünkbe tekintő nőalak valószínűleg érdekes történetet mesélhetne.
Ferrara városa két nevezetes Girolamo keresztnevű szülöttel dicsekedhet. Az egyikük a híres domonkos rendi szerzetes, Savonarola, aki lángra gyújtó beszédeiben ostorozta egyházának romlottságát. A ránk maradt festményeken határozott arcéllel ábrázolt szerzetest felháborította korának erkölcse, s hitszónokként ítélte el az eltévelyedetteket. Ennek során az akkor regnáló VI. Sándor pápával is szembe került. 1498-ban eretnekként máglyán égették meg Firenzében. Az 1452-ben született Savonarolának 1875-ben a Castello mellett szobrot emeltek, amely a nagy hévvel prédikáló embert jeleníti meg. A másik ferrarai születésű Girolamo a zeneszerző, Frescobaldi.
A 13. században épült városházát az idők folyamán többször bővítették. Előtte is szobrokat láthattunk, az Este család egy-egy tagja ül, illetve lovagol. Az épület kis teret fog közre, ahol ottlétünkkor is élénk élet folyt, korabeli ruhákba öltözött csapatok mutatták be botdobáló- és tánctudományukat. Nyüzsgő embertömeg, rengeteg gyerek s olaszos temperamentum hangját visszhangozták a körülölelő középkori falak. S mit láthatott egy idegen a 16. századi ferrarai utcákon? Erről Passuth László így ír Madrigál című regényében: „s mintha elmosódott volna nemes és polgár között a választóvonal… Nem látott olyan urat, aki előtt szolgája csapkodott volna, hogy elhajszolja a szegényeket és kéregetőket. Nem látott koldust, csak a templomlépcsők előtt,…egyetlen öregasszony sem közeledett vásott mosollyal felé, hogy szűzlányt ajánljon…Nagyobb rendet talált, kikövezett utcákat, tereket, melyeknek szélén kis csatornákban folydogált az esővíz. A portékák ára – statútum írta elő – ott függött a boltajtó előtt. Kézműves fajta emberek álltak: el tudták olvasni.”
(befejező része következik)
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!