Stephen Hawking tudományos öröksége: eredetünk egy fekete lyuk?

A cambridge-i egyetemen doktorált, eközben derült ki betegsége: amiotrófiás laterálszklerózisban szenvedett, azaz ALS-ben, ami miatt gyakorlatilag számos szerve, izma, szövete sorvadni kezdett, ezért vált hamar mozgás- és beszédképtelenné. Az orvosok a diagnóziskor pár évet jósoltak neki, ezzel szemben Hawking 76 évesen halt meg, közben gyerekei születtek és kétszer is nősült. A depresszióból első felesége, Jane Wilde segítette ki, és mivel a fizikus azt hitte, kevés ideje van hátra, belevetette magát a munkába.

Ő ismertette meg a világgal a mindenség elmélete kifejezést: a tudós célja volt kialakítani egy olyan közös elméletet, amely az einsteini gravitációs, tehát elsősorban hullámjelenségekkel foglalkozó fizikát összeegyeztethetővé teszi a részecskefizikával. Az elmélet égisze alatt összetett munkásság bontakozott ki az évek során. Eleinte a világegyetem keletkezésével, az ősrobbanással folgalkozott: Roger Penrose-zal közösen Albert Einstein elvét vették alapul, miszerint a gravitáció, mint a tér görbülete a fényt is eltérítheti. Ha például megnézünk egy űrfelvételt, az egymás mellett mozgó testek körül úgy tűnhet, mintha meghajlana a tér a két test egymásra ható gravitációjának köszönhetően. Ha Einstein relativitáselmélete helyes, akkor a gravitáció nagyobb mennyiségben koncentrálódhat egy pontba, és akkor egy lyukszerűség keletkezik a térben, azaz annak tűnik, mivel annyira sűrű ott a gravitáció, hogy semmiféle fény nem képes kijutni ebből a térből – ezért kapta ez a jelenség a fekete lyuk nevet. Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem keletkezése előtt a mindenség egyetlen, atomnál is kisebb pontban összesűrűsödött anyag volt, ezért

A 2000-es évek elején Hawking beismerte, hogy korábbi állítása, miszerint a fekete lyukak elnyelnek mindent, ami a közelükbe kerül, hibás, de azt az elvét továbbra is fenntartotta, miszerint ezek a lyukak egyirányú átjárók a multiverzum valamely másik univerzumába.

Több ismert fizikus a mai napig vegyesen ítéli meg Hawking munkásságát, mivel elméleteit nem lehet bebizonyítani, ugyanis az asztrofizika egyelőre nem fejlett annyira, hogy alaposan kutathasson fekete lyukakat. A jövőben érdemes lesz figyelni az egyelőre csak elméleti keretek között létező húrelméletre, illetve a sokkal kézzelfoghatóbb gravitációs hullámokra: két éve bizonyítottan a világűrből érkező gravitációs hullámokat sikerült asztrofizikusoknak befogniuk több milliárd fényévre tőlünk. A jövőben remélhetőleg az ősrobbanás pillanatától is érkeznek hozzánk hullámok, és többet megtudhatunk majd Hawking elméletének valóságosságáról. A márciusban elhunyt fizikus hamvait egyébként Newton és Darwin közé temették a Westminster-apátságba júniusban.