Stephen Hawking ismertette meg a világgal a mindenség elmélete kifejezést
Fotó: Wikipédia
2018. július 12., 22:262018. július 12., 22:26
2018. július 12., 22:292018. július 12., 22:29
Galilei halálának 300. évfordulóján látta meg a napvilágot 1942. január 8-án Oxfordban, értelmiségi családban. A zseni Stephen Hawking (képünkön) elméletei bizonyíték híján is az egész világot elgondolkodtatták. A világhírű elméleti fizikus iskolai évei során korántsem volt kitűnő tanuló, a jegyei sem árulkodtak zsenialitásáról, olvasni is csak nyolc évesen tanult meg. Középiskolában is gondjai voltak a tanulással, de ha az iskolai tananyagért nem is rajongott, az órákon kívül egyre lelkesebben foglalkozott tudományos ismeretekkel, 16 évesen pedig használt alkatrészekből számítógépet épített néhány barátjával.
A cambridge-i egyetemen doktorált, eközben derült ki betegsége: amiotrófiás laterálszklerózisban szenvedett, azaz ALS-ben, ami miatt gyakorlatilag számos szerve, izma, szövete sorvadni kezdett, ezért vált hamar mozgás- és beszédképtelenné. Az orvosok a diagnóziskor pár évet jósoltak neki, ezzel szemben Hawking 76 évesen halt meg, közben gyerekei születtek és kétszer is nősült. A depresszióból első felesége, Jane Wilde segítette ki, és mivel a fizikus azt hitte, kevés ideje van hátra, belevetette magát a munkába.
Ő ismertette meg a világgal a mindenség elmélete kifejezést: a tudós célja volt kialakítani egy olyan közös elméletet, amely az einsteini gravitációs, tehát elsősorban hullámjelenségekkel foglalkozó fizikát összeegyeztethetővé teszi a részecskefizikával. Az elmélet égisze alatt összetett munkásság bontakozott ki az évek során. Eleinte a világegyetem keletkezésével, az ősrobbanással folgalkozott: Roger Penrose-zal közösen Albert Einstein elvét vették alapul, miszerint a gravitáció, mint a tér görbülete a fényt is eltérítheti. Ha például megnézünk egy űrfelvételt, az egymás mellett mozgó testek körül úgy tűnhet, mintha meghajlana a tér a két test egymásra ható gravitációjának köszönhetően. Ha Einstein relativitáselmélete helyes, akkor a gravitáció nagyobb mennyiségben koncentrálódhat egy pontba, és akkor egy lyukszerűség keletkezik a térben, azaz annak tűnik, mivel annyira sűrű ott a gravitáció, hogy semmiféle fény nem képes kijutni ebből a térből – ezért kapta ez a jelenség a fekete lyuk nevet. Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem keletkezése előtt a mindenség egyetlen, atomnál is kisebb pontban összesűrűsödött anyag volt, ezért
A 2000-es évek elején Hawking beismerte, hogy korábbi állítása, miszerint a fekete lyukak elnyelnek mindent, ami a közelükbe kerül, hibás, de azt az elvét továbbra is fenntartotta, miszerint ezek a lyukak egyirányú átjárók a multiverzum valamely másik univerzumába.
Több ismert fizikus a mai napig vegyesen ítéli meg Hawking munkásságát, mivel elméleteit nem lehet bebizonyítani, ugyanis az asztrofizika egyelőre nem fejlett annyira, hogy alaposan kutathasson fekete lyukakat. A jövőben érdemes lesz figyelni az egyelőre csak elméleti keretek között létező húrelméletre, illetve a sokkal kézzelfoghatóbb gravitációs hullámokra: két éve bizonyítottan a világűrből érkező gravitációs hullámokat sikerült asztrofizikusoknak befogniuk több milliárd fényévre tőlünk. A jövőben remélhetőleg az ősrobbanás pillanatától is érkeznek hozzánk hullámok, és többet megtudhatunk majd Hawking elméletének valóságosságáról. A márciusban elhunyt fizikus hamvait egyébként Newton és Darwin közé temették a Westminster-apátságba júniusban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!