Skandináv Mikulás-várás

Sok legenda kering Mikulás történetéről, van, aki ezt vallja, van, aki amazt, abban azonban többnyire mindenki megegyezik, hogy Szent Miklós ihlette meg Mikulás ünnepét. Sok országban azonban – köztük a Mikulást „kitaláló” skandináv államokban is – az ünnep összeolvad a karácsony ünnepével, így a december 5-ről 6-ra virradóra zajló esemény nem részesül különösebb figyelemben.

Annál fontosabb viszont a karácsony, amikor a svéd hagyományok szerint a Mikulás (svédül Jultomte) tevékenykedik és ajándékot osztva örömet szerez az embereknek. A svéd Mikulás mintegy átmenetet képez az amerikai Santa Claus és a pogány svéd hagyományok kertimanója között. A hagyományt az 1800-as években keltették életre amerikai hatásokra. A svéd Mikulás alakját a hagyományok szerint Viktor Rydberg rajzolta meg: az 1881-ben írt Mikulás című versében, valamint a Kis Viggs karácsonyi kalandja című novellájában boronálta össze a Mikulás alakját a pogány svéd hiedelmek kerti manójával. A hagyomány szerint a Mikulás december 24-én délután vagy este érkezik, általában a Donald kacsa és barátai című rajzfilmsorozat után, amelyet Svédországban minden karácsonykor 15 és 16 óra között sugároznak. E tévéműsor szent a svédek számára, 1960 óta sugározzák, a felmérések szerint a svédek mintegy egyharmada nézi rendszeresen. A Mikulás nem személyesen érkezik, hanem egy Mikulásnak öltözött családtag, általában az apa testesíti meg, aki korábban kilopózik, hogy felöltse a jelmezét. Ezután következik a nagystílű bevonulás, amikor is az álMikulás „van-e e családban jó gyermek?” kiáltással üdvözli az egybegyűlteket, majd következik az ajándékok szétosztása. Ha valamelyik gyermek netán felfigyel, hogy a ház ura nincs a mikulásvárók között, a jól bevált magyarázattal nyugtatják meg: apa kilépett újságot vásárolni. A ceremónia nem sokat változott az 1800-as évek óta, az akkori polgári családokban hasonló forgatókönyv szerint zajlott a Mikulás-várás, természetesen a tévézést leszámítva. Napjainkban egyre inkább elterjedt, hogy a meglepetés mértékét növelve, a családok idegen Mikulást bérelnek valamelyik erre szakosodott cégtől.

Finnországban a Mikulás (finn neve Joulu Pukki) Korvatunturi helységben él, a kies Lappföldön, és onnan látogat el a világ különböző részeire rénszarvasok vontatta szánján. A finn gyerekek már december elejétől találkozhatnak vele Helsinkiben és a többi finn városban, ahogy rénszarvasok vontatta szánján járja az utcákat. Mivel Korvatunturi rendívül nehezen megközelíthető helyen fekszik, kevés turista vállalja a megpróbáltatásokat, hogy otthonában keresse fel a Mikulást. Ezért is változtatták meg a finnek az évek folyamán a Mikulás postai címét. Eszerint bár Korvatunturiban él, ideje jó részét Rovaniemiben, a lapp területek fővárosában tölti, saját irodájában válogatja szét a világ minden részéről érkező rengeteg levelet – felmérések szerint évente mintegy 600 ezer gyermek kérése érkezik hozzá. Itt található a világ legnagyobb Télapó Falu élményparkja, amelyet nagyszámú turista, elsősorban britek látogatnak karácsony körül. 2012-ben mintegy 300 repülőjárat érkezett Rovaniemibe, de a csúcsot 2006-ban és 2007-ben regisztrálták, amikor több mint 500 repülőjárat hozta a turistákat. A finnek a Mikulás eljövetele előtt szaunáznak egyet, majd karácsony napján a legtöbben elmennek a templomba és elhunyt szeretteik sírjához, hogy gyertyát gyújtsanak emlékükre.

A norvég Mikulás (Nisse) a gyermekek tányérjaira vagy a karácsonyfa alá készíti az ajándékokat. Csendes, magának való kobold, csak karácsony éjjelén bújik elő otthonából. Manócskák veszik körül, akik az ajándékosztásban segítik. Norvégiában kevésbé volt fontos, hogy kiderítsék, hol lakik a Mikulás. Szakértők szerint ennek az a magyarázata, hogy Svédország mellett itt a legerősebb az a hiedelem, hogy a Mikulás tulajdonképpen a kerti manók valamilyen leszármazottjának tekinthető.

A dán Mikulás (Julemanden) az 1890-es években került a köztudatba, akkor még azt vallották, hogy az Északi-sark az otthona. Manapság azonban már ő is lakóhelyet változtatott, Grönlandon él, onnan utazik rénszarvasok vontatta szánján szerte a világba, hogy karácsony éjjelén ajándékokat helyezzen a fa alá.