
Kinek ne lett volna legalább egyszer az életben szomorú vasárnapja? A 125 éve született Seress Rezső dala több embert is a végső búcsúra késztetett. Ám a dalszerző – fittyet hányva saját slágerének szövegére – egy csütörtöki napot választott az örök távozásra.
2014. november 01., 13:072014. november 01., 13:07
Végül is nem csoda, hogy az 1889. november 3-án született Spitzer Rudi – akit a nagyvilág Seress Rezső néven ismert meg – elvállalta Jávor László bűnügyi riporter fatalista szövegének megzenésítését: a kevéske ideig tartó dicsőségtől eltekintve a komponista élete egyáltalán nem bővelkedett napfényes eseményekben.
Az alig valamivel több mint másfél méter magas Seress önérzetes módon hamar rájött, hogy babér számára legfeljebb a cirkuszban terem. Kamaszkorában elszökött hazulról és artistának állt Bruno úr vándorcirkuszába. A kevés tapasztalat meghozta „eredményét”: gyakorlás közben leesett a trapézról, majdnem meghalt, cirkuszi karrierjének örökre vége szakadt. A továbbiak akár egy Rejtő-regénybe is beillenek: felépülése után az akkor még Spitzer néven munkanélkülisködő Rezsőt a sors összehozta az igazi Grawatsch-csal, aki később Bilicsi Tivadar néven lett népszerű a film és a színház világában. Együtt vetették bele magukat a sötét éjszakai életbe, majd egy átmulatott éjszaka után, kissé még mámorosan, jelentkeztek a híres Rákosi Szidi színitanodájába. Valami lehetett bennük az italon kívül is, hiszen 1920-ban mindketten sikeresen elvégezték az iskolát.
A városligeti műszínkörben tengette napjait, kevéske jelenései között a színfalak mögötti zongora billentyűit kínozta. Semmiféle zenei képzettséggel nem rendelkezett – sem akkor, sem később – őstehetség volt a szó legnemesebb értelmében. Vagy ahogyan a világhírű karmester, Otto Klemperer mondta: „Rezső nem muzsikus – csak zseni.”
A kopott díszletek előtt tartott előadásokon Seress hamarosan saját szerzeményeit is a közönség elé merte bocsátani, dalainak szentimentális, borongós hangulata pedig villámgyorsan meghódította a hallgatóság szívét. A „kis Seress” előbb csak a városligeti szerelmespárokat nyűgözte le, de rövid idő alatt neve fővárosszerte ismert lett. Az 1920-as évek közepétől sorban születtek híres szerzeményei: a Még egy éjszaka, a Ki volt az az asszony, akinek a szíve… villámgyorsan közkedveltté vált, Rezső Budapest egyik legnépszerűbb előadója lett, dalait inasok, kocsisok és cselédek fütyörészték a városban. Seress fáradhatatlanul ontotta magából a slágereket: a Szeressük egymást, gyerekek, Csillogó hópehely, Fizetek, főúr a kocsmai előadók és a hallgatóság kedvencéivé vált. Ez a népszerűség egyben a komponista egyik tragédiája is volt: a kocsmai mulattató szerepéből sehogyan sem tudott kitörni. Írt egy operettet, mely a Szerelem az egész vonalon címet viselte, ám nem mutatták be soha. Kálmán Imre, Lehár Ferenc és a többi nagyszerű magyar operettszerző mellett „dilettánsnak” számított, ironikus módon azonban a „kis Seress” hírnév tekintetében idővel valamennyiüket felülmúlta.
Szomorú vasárnap
Seress Rezső igazi diadalútja a gazdasági világválság megpróbáltatásai után, 1935-ben kezdődött. Talán az egyetlen ember volt az országban, akit a sikerek egyre szomorúbbá, depressziósabbá tettek. Dalai közszájon forogtak, a főváros egyik legszebb asszonya ment hozzá feleségül, otthagyva jóképű és sikeres katonatiszt férjét, noha Seress minden volt, csak jó kiállású férfi nem.
Egy borongós őszi estén, amikor Rezső a szokásosnál is erősebb szorongásokkal küszködött, Jávor László, a 8 Órai Újság rendőri riportere kopogott be hozzá. Verset vitt, a költemény a Szomorú vasárnap címet viselte, és megkérte a zongoristát, írjon dallamot a szöveghez. A „kis Seress” – hosszas tanácstalanság után – végül dallamot írt Jávor művéhez, és a Fórum kávéházban le is pötyögte a zongorán. A kottát nem ismerte, egy jóindulatú zeneakadémista írta le a dallamot füttyszó után. (Érdekes módon a versíró neve rég feledésbe merült, sokan ma is úgy gondolják, a Szomorú vasárnap szövegét is Seress írta).
Eleinte semmi érdeklődés nem volt a dal iránt, Seress ezt újabb kudarcként élte meg. Elkeseredettségéből egy újsághír űzte ki, melyben közölték, hogy Kalmár Pál, a kor neves énekese repertoárjába helyezte a Szomorú vasárnapot. Ám a dal nem mindennapi karrierje furcsán folytatódott: mielőtt rögzítették volna a rádióban, a rádió igazgatója meghalt, s a dal bemutatója elmaradt. De ez még semmi sem volt ahhoz képest, hogy öngyilkosságot követett el egy cseléd, s a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Seress nem értette, hogy került a kotta a lány kezébe. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminiszter tanácsos egy taxiban fejbelőtte magát, búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találták. A lapok Gyilkos sláger-nek nevezték a dalt, a szöveget jó esetben is csak megcsonkítva közölték. A nóta állítólagos halálos hatásáról szóló hírek azonban hamarosan külföldre is eljutottak, így a misztikus dal világszerte ismertté lett, egy idő után – némi túlzással – az öngyilkosok himnuszának nevezték.
Seress slágere a következő években Nyugat-Európát és Amerikát is meghódította; a Szomorú vasárnapot összesen 28 nyelvre fordították le, és olyan világhírű előadók tűzték műsorukra, mint Ray Charles, Louis Armstrong, Bing Crosby vagy Frank Sinatra. A dal népszerűségét jól mutatja, hogy 1945-re Seress Rezső számláján összesen 370 000 dollár jogdíj halmozódott fel, a zongorista azonban soha nem részesülhetett e mesés gazdagságból. Nyugaton nevét széles körben ismerték, Magyarországon a háború idején munkaszolgálatra vitték. A legnagyobb haszon, amit Seress a Szomorú vasárnaptól nyert, a puszta élete volt, ugyanis egy német katonatiszt, aki korábban látta Budapesten játszani, három és fél évnyi szenvedés után megmentette őt.
Szomorú hétköznapok
A háború után Seress Rezső visszatért a fővárosba, és egészen haláláig nem is mozdult ki onnan. Felesége, a „szép Helén” fűvel-fával megcsalta, végül elhagyta. Rezsőt semmi sem tarthatta vissza – mégis maradt. Amerikában mesés pénzösszeg és lehetőségek várták, de Seress még 1956 zűrzavarában sem élt a távozás lehetőségével. A proletárdiktatúra indexre tette slágereit – ő maradt, és az Akácfa utcában, majd régi helyén, a Kulacs Vendéglőben folytatta „karrierjét”.
Az ’50-es évek második felére neve kezdett feledésbe merülni, a „kis Seress” dalai helyett már Elvis Presley és a Beatles hozta lázba a közönséget.
Korunk kiváló zeneszerzője, Presser Gábor mesélte egy interjúban: „Én egy ideig egy házban laktam Seress Rezsővel, épp az alatta lévő emeleten. Emlékszem, mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, mindennap, pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után.” A komponista, aki olykor csak egy kézzel tudott zongorázni, hangja erőtlen volt, és a kottaolvasást-írást soha nem tanulta meg – mégis világhírű lett –, mindinkább elzárkózott a külvilág elől, és depressziójától vezetve végül elege lett az életből. Igaz, szegény Seressnek még az öngyilkossága is félresikerült: lakásának ablakából kiugorva próbált véget vetni életének, azonban az esést túlélte, csak lába tört el. Szándékához sajnos következetes maradt: 1968. január 11-én – egy szomorú csütörtökön –, egy budapesti kórházban gipsze drótjával fojtotta meg magát
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!