Sebes Gusztáv, a focizsenik mestere

Sebes Gusztáv 1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-től 1956-ig pedig szövetségi kapitánya volt, irányításával lett a magyar csapat olimpiai bajnok 1952-ben, Helsinkiben. Szintén ő volt az, aki világbajnoki döntőig vezette csapatát 1954-ben, Svájcban. A válogatott az ő irányításával 32 egymást követő mérkőzésen tudott veretlen maradni, ez máig rekord. Sebes a 4-2-4-es felállás alkalmazásának úttörője volt, a Los Angeles Times szavazásán pedig néhány éve elnyerte a minden idők harmadik legnagyobb fociedzője címet.

Scharenpeck Gusztáv néven született Budapesten 1906. január 22-én egyszerű munkások gyermekeként, és 13 éves korában a Haladásban kezdett futballozni. 1924-ben Párizsba ment dolgozni, ahol egy magyar dalárda tagjaival SC Nomad néven csapatot alapítottak, majd 1926-27-ben a Club Olympique Billancourt labdarúgója lett. 1927-ben hazatért, az MTK profi csapatához, a Hungáriához szerződött, a csapat intézőjének javaslatára ekkor magyarosította nevét Sebesre. A játék mellett letette a villanyszerelői vizsgát, nyugdíjas állást kapott az Elektromos Műveknél – bevallása szerint a Fradi-drukker Sebes egész játékos-pályafutását a klub 1940-es, politikai nyomásra történt feloszlatásáig a Hungáriában töltötte, háromszor nyert bajnoki címet a kék-fehérekkel.

Ragyogó szakmai karrier

Minden idők legeredményesebb magyar szövetségi kapitánya tudatosan készült az edzői pályára, még játékos-pályafutása alatt, 1938-ban letette az edzői vizsgát. Munkaadója, az Elektromos Művek klubjában mutatkozott be edzőként, csapata az 1941-42-es idényben a bajnokság 10. helyén végzett. Kisebb csapatoknál is edzősködött, igazán jelentős, politikai szerepvállalással összefonódó sportszakmai karrierje 1945-ben kezdődött. Nem ismert, hogy előrejutásában mekkora szerepe volt szakértelmének, illetve közéleti szerepének (egy visszaemlékezés szerint Sebes már Franciaországban belépett a kommunista pártba, a Hungária elnöke, Brüll Alfréd ezért gyakran hívta Sztálin Pubinak). A budafoki kommunista alapszervezetet szervező Sebest 1945-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Edzői Testületének elnökévé választották, majd ő lett 1948 elejétől a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A háború vége a labdarúgó-szövetségi kapitányi poszton is változást hozott, a válogatott élére háromtagú válogatóbizottságot állítottak. 1949 januárjától Sebes Gusztáv már egyedüli szövetségi kapitányként vezette a magyar válogatottat.

Tizenegy évig irányította minden idők legnagyszerűbb magyar nemzeti tizenegyét, a sporttörténelembe talán 1953-ban Londonban, az évszázad mérkőzésén írta be nevét kitörölhetetlenül: az általa vezetett Aranycsapat 6-3-ra győzte le az addig verhetetlennek hitt angolokat. Összesen 69 mérkőzésen ült a válogatott kispadján, nála többször csak a háromszéki születésű Baróti Lajos vezette a magyar válogatottat. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), hat évig ő volt a testület alelnöke.

Aranyedző, aranycsapat

Olyan labdarúgózseniket sikerült csapattá kovácsolnia, mint Puskás „Öcsi” Ferenc, Bozsik „Cucu” József, Czibor „Rongylábú” Zoltán, Kocsis „Kocka” Sándor vagy Grosics Gyula, a „Fekete Párduc”. (Bár a jobb szélen következetesen Budai II. lépett pályára, Sebes Gusztávnak élete utolsó éveiben volt ereje bevallani, hogy tévedett, amikor nem a zseniális Sándor „Csikar” Károlyt használta e poszton. Talán a berni döntő is másképp alakult volna – ki tudja?)

Sebes Gusztáv rengeteget újított, és sokat kísérletezett az összeállítással, így például állandóan változtatta a játékosok pozícióit is. Ebből született meg a hátravont középcsatár posztja. A játékosok rendszeres pozícióváltásait a 70-es évek elején az Ajax és a holland válogatott az úgynevezett „totális futballban” mások mellett a kolozsvári Kovács István edző tökéletesítette.

Nyugdíjasként több csapatnál is megfordult, 1970-től az MLSZ elnökségének tagjaként az utánpótlás-bizottság vezetője volt.

Egy érdekes adalék: az Aranycsapat edzője és József Attila költőnk szinte egykorú, ferencvárosi proligyerekek voltak, egy ideig egy osztályba jártak. Sajnos arról nem szól a fáma, hogy valaha is fociztak vagy verseltek-e együtt...

Sebes Gusztáv 1986-ban, 80 évesen hunyt el.