2015. május 04., 10:542015. május 04., 10:54
A Kis-Kárpátok és a Vág-völgye közötti medencében, alig ötven kilométerre Pozsonytól fekszik a magyar kulturális és egyházi élet egyik legjelentősebb városa, Nagyszombat, mai nevén Trnva. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Bár a trianoni békeszerződés óta más államhoz tartozik a város, történelme mindmáig az ezeréves Magyarország históriáját jelképezi. Itt kötött békét 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Mátyás, amely viszonylag hosszú időre biztosította Erdély függetlenségét.
Egyházi, oktatási központ
Nagyszombat Szlovákia hetedik legnagyobb városa, egyeteme révén az oktatás, a kultúra, érseki székhelye okán pedig a katolikus egyház központjaként vált híressé. Földrajzi elhelyezkedése miatt már az 1200-as években megfordultak itt a kereskedők, itt cserélték ki a hegyvidékről és az alföldről érkezők az áruikat. IV. Béla 1238-ban már szabad királyi várossá emelte, Nagy Lajosnak pedig kedvenc tartózkodási helye volt. Itt is halt meg az Anjou király 1382-ben. Nagyszombat azonban nemcsak egyházi, hanem oktatási központ is volt. Itt alapította meg 1635-ben Pázmány Péter a híres universitast, a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődjét, melyet később Mária Terézia költöztetett Budára. De nevezetes a város gimnáziuma is, amelyet eredetileg szemináriumnak építettek 1648-ban, itt érettségizett Kodály Zoltán, s itt komponálta a Stabat Matert is. Egy 1880-ban tartott népszámlálás szerint a magyarok száma Nagyszombaton 1500 körül volt, mára nagyjából 140-re apadt.
Bethlen Erdélye
Bethlen Gábort 1613-ban a kolozsvári országgyűlés választotta fejedelemmé. II. Mátyás eleinte nem akarta Bethlent fejedelemként elismerni, azonban sem a német rendek, sem a magyarországiak nem voltak hajlandóak Erdély megszerzéséért háborúba bocsátkozni. Így hosszas tárgyalások után, amelyeken az erdélyi fejedelmet Péchy Simon kancellár, Balassi Ferenc és Borsos Tamás képviselték, 1615. május 6-án megszületett az első nagyszombati egyezmény, amelyben Bécs elismerte Bethlen fejedelemségét, visszaadta Husztot és Kővárt Máramarossal együtt, megtartotta viszont Nagybányát. II. Mátyás magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között 1615 májusában Nagyszombatban a következő egyezmény jött létre, mely a fejedelem trónra lépése óta a királlyal folytatott alkudozásokat befejezte: Mátyás elismeri Bethlent Erdély fejedelmének, viszont ő és a rendek se szakítsák meg a magyar koronához tartozásukat és a királyt minden ellenséggel szemben védelmezzék, a törököt kivéve. Mátyás lemond Nagyváradról, melynek átadását a királyi követek az 1514-i kolozsvári értekezleten még erélyesen sürgették; Huszt, Nagybánya, Kővár és Tasnád várakat pedig, melyeket Báthory Gábor halála után elfoglalt, visszaadja Bethlennek. A fejedelem köteles a vallásszabadságot fönntartani, ami előnyükre vált az erdélyi katolikusoknak, sőt még a jezsuiták is visszajöttek és ismét elfoglalták a kolozsmonostori templomot és iskolát. Az 1617. július 31-i második nagyszombati egyezmény lényegében megerősítette az elsőt, a részletes feltételeket az 1619. március 26-án lezárt nagykárolyi értekezlet rögzítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!