Hirdetés

Metropol: egy erdélyi rockbanda 50 éve

A hetvenes évek elején a Metropol már egyértelműen a legmenőbb erdélyi magyar zenekarnak számított •  Fotó: Archív

A hetvenes évek elején a Metropol már egyértelműen a legmenőbb erdélyi magyar zenekarnak számított

Fotó: Archív

Fél évszázada, 1968-ban alakult Nagyváradon a Metropol együttes, és rövid időn belül az erdélyi, valamint a romániai rockzene egyik meghatározó formációja lett.

Nánó Csaba

2018. augusztus 16., 20:132018. augusztus 16., 20:13

2018. augusztus 16., 20:142018. augusztus 16., 20:14

A Metropolt nagyváradi magyar gimnazisták alapították 1968-ban a Beatles, a Rolling Stones, no meg az Illés bűvöletében. Megalapításának körülményei mai napig kissé zavarosak, hiszen az események pontos kronológiájára – 50 év távlatából – mindenki másképpen emlékszik. Tény, hogy 1968. november 29-én az IEMB Clubban a Metropol együttes bemutatkozott Nagyvárad közönségének. Az alapító tagok (a váradi 3-as líceum diákjai) Virányi Attila, Vajda Tibor és Elekes Csaba voltak. Az alapítok között tartják számon Babrik Józsefet is, aki azonban kevés időt töltött a zenekarban, másféle zene érdekelte. Egyes források szerint alapító tag volt Sergiu Cornea is, akit hamarosan Ráduly Béla váltott a doboknál.

Idézet
Jókor voltak jó helyen, mivel akkoriban leginkább Nagyváradra érkeztek a friss hírek. Kolozsváron is voltak kitűnő diákzenekarok, de a Nyugatról, rádióhullámokon érkező új zene a Királyhágón fennakadt.

A Kossuth Rádió, amelynek a hangjaira gyerekkorom óta ébredtem, a hegyeken túl már nem volt fogható. Váradon a magyar tévé adásait lehetett vételezni. Várad a Partium közepén, a politikai határokat nem ismerő rádióműsorok hatására ízlésben inkább csatolódik a nyugati szférához, mint amennyire a Királyhágón túli részhez. Ez kifejezetten erős volt abban a világban, amikor a kommunikáció eszköze csak a rádió volt” – olvashatjuk Józsa Erika könyvében. A román közszolgálati televízió magyar adásának egykori szerkesztője ugyanis könyvben örökítette meg a fél évszázada működő nagyváradi együttes történetét. Érdemes elolvasni a könyvet, hiszen a Metropol-sztori (Egy tegnapi rockbanda a Holnap városából, ARTprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2018) jóval több, mint krónika. Korrajz, szociológiai munka, egy korosztály életérzését feltáró utazás a sötét, de olykor mégis örömteli időkben.

Hirdetés

„Menő” zenekar

Kétségtelen, hogy a 60-as évek végén Romániában is szabadabb légkör uralkodott, bár annyira azért nem, mint Magyarországon.

Idézet
Minden koncertprogram szövegeit átnézték az úgynevezett Kulturális és Szocialista Nevelőbizottság illetékesei, csak az ő engedélyükkel lehetett bármit is előadni a színpadon”

– mesélte egy interjúban Virányi Attila. Az alapító tag elmondta azt is, hogy némi déligyümölcs, illatszer vagy Kent cigaretta ellenében általában meg lehetett puhítani a különben roppant éber hivatalnokokat. Ám ezzel együtt is szinte hihetetlennek tűnik, hogy a hatvanas-hetvenes évek fordulóján Romániában is tombolt a beatkorszak, csak Nagyváradon 57 zenekar működött, s több tucat klub kínált fellépési lehetőséget. A Metropol kiemelkedett ezek közül, saját szerzeményeik voltak, ráadásul Virányi Attila műszaki főiskolán tanult tovább, s hangmérnökké vált, így sokkal profibban tudtak megszólalni, mint a többiek. Népszerűségükhöz nagyban hozzájárult az is, hogy sorra nyerték a tehetségkutatókat, fesztiválokat, ezért a román televízió magyar nyelvű adásában szerepelhettek. A 70-es évek elején – bár akkor még nem klasszikus rockot játszottak –már egyértelműen a legmenőbb erdélyi magyar zenekarnak számítottak. „Ők is, mint a többi kortársaik és sorstársaik csak zenélni akartak és kész!” – vélekedik Józsa Erika. Az említett könyvében azok a kérdések is tisztázódnak, amelyek annak idején komoly fejtörést okoztak a rajongóknak. Olyan (látszólag) ellentmondásos állapotra kapunk választ, mint például miért énekelt románul (is) a magyar együttes, miért csak egy nagylemezük jelent meg anyanyelvükön, miért nem mehettek soha Magyarországra fellépni, és hogyan figyelte a Szekuritáté az együttes tagjait. A Németországban élő Virányi Attila így emlékezik Józsa Erika kötetében:

Idézet
fantasztikus anyagot állított össze rólunk a Szekuritáté, ezer oldalakon jegyezték fel, miket beszéltünk a próbateremben, 1971-től kezdve ugyanis lehallgattak bennünket, és az összes próbánk jegyzőkönyvbe került.

Olyan dolgok derültek ki e jelentésekből, amelyekre különben egyikünk sem emlékezne. De találtam fotókat, sőt soha meg nem kapott leveleket is, amikor Bukarestben végre betekintést nyerhettem az anyagainkba. Volt egy Kanadában élő barátom, aki nem értette, hogy annak idején miért nem válaszoltam neki. Hát azért, mert meg sem kaptam a leveleit! Hogy miket írt? Például olyat, hogy volt Creedence Clearwater Revival-koncerten – úgy látszik, még ezt is annyira rendszerellenesnek találták, hogy el kellett titkolniuk előlem.” A Metropol-sztoriban összegyűjtött visszaemlékezésekből azonban az is kiderül: még a legmegátalkodottabb cenzúrát is át lehetett olykor verni, meg persze rálátást nyerünk a néha kényszerű tagcserék okaira is…

Bonyolult idők

A Metropol tulajdonképpen ezután vált országosan ismertté, és három román nyelvű lemezt adott ki. Mindez nem volt zökkenőmentes. Íme egy jellegzetes példa arra, mennyire nehéz, szinte már tudathasadásos állapotban koncertezett a váradi együttes: „elmentünk Csíkszeredába, magyarul énekeltünk, erre felkiabáltak románul, hogy Cîntă româneşte, trăieşti în România! (Énekelj románul, mert Romániában élsz!). Jó! Akkor kitaláltuk, hogy egy szakasz románul, egy magyarul, akkor meg a magyarok kiabáltak fel, hogy Hé, a Székelyföldön vagy! Na, akkor most énekelj jókedvűen! A végső megoldás csak a fele-fele arány volt, de akkor meg a nótáink lettek félórásak...” – olvashatjuk Józsa Erika könyvében Orbán András gitáros visszaemlékezését.

Erről az állapotról Virányi Attila is beszél: „a zenekaron belül eltérő álláspontok alakultak ki ezzel kapcsolatban, hiszen korábban mi egyáltalán nem írtunk román szövegeket – mondja Virányi Attila. – A gitárosunk, Trifán László szerint nem kellett volna belemennünk ebbe, ő nem sokkal később ki is lépett... De közben évek óta jártuk a Székelyföldet, a Partiumot, Magyarországra viszont nem jöhettünk át, vagyis elég szűkös lehetőségeink voltak. Szóval

Idézet
az volt a dilemma, mi legyen, maradjunk-e meg nemzetiségi kisebbségi együttesnek, vagy nyissunk. Én az utóbbit pártoltam. Azt mondtam, minek zárjuk el magunkat?

Ami meg a román szövegeket illeti, végül elfogadtuk az ajánlatot. Először Moldvában léptünk fel, és már ott is fantasztikus sikert értünk el, de később Bukarestben is sikerült megtöltenünk azt a frissen felavatott sportcsarnokot, amit előttünk a Procol Harumnak sem. Kétségtelen, hogy román nyelven is sikeresek lettünk…”

A sikerhez az is hozzájárult, hogy színházi zenét is írtak, felléptek a nagyváradiak Az ifjú W. újabb szenvedései című drámájában Szabó József rendezésében.

Egy kis szerencse

A zenekar valóban szerencsés időben alakult: 1971-ben rajtolt Szé­kelyudvarhelyen a Sicu­lus-fesztivál – igaz, három év múlva be is tiltotta a kommunista hatalom –, amely sok tehetséges zenész, együttes (köztük a Metropol) számára nyújtott bizonyítási lehetőséget. Egyébként a nagyváradi együttes első magyar számai is ezekre a fesztiválokra íródtak. Mindenféle elnyomás, cenzúra, nehézség ellenére a Metropolnak sikerült elérnie azt, amit talán egyetlen akkori zenekarnak sem: nemzetiségtől függetlenül a fiatalok egyformán rajongtak érte. Magyarul és románul is jelent meg nagylemezük, és a 70-es évek elején – bár akkor még nem klasszikus rockot játszottak – már egyértelműen a legmenőbb erdélyi magyar zenekarnak számítottak.

A Metropol folyamatos megfigyelés alatt állt, és ugyan többször is hívták őket Magyarországra, sőt 1978–79-ben meghirdetett koncertjeik is voltak – nem jöhettek. És nem mehettek az NDK-ba és a Szovjetunióba sem, hivatalosan soha nem mondták el nekik, hogy miért.

Virányi Attilának 1981-ben lett elege az egészből, áttelepült Magyarországra, két évvel később Németországba „disszidált”, de még 1982-ben, román állampolgárságától megfosztva, hontalanútlevéllel visszament Nagyváradra egy búcsúkoncertre. A többiek 1987-ig játszottak változó tagsággal egyre nehezebb körülmények között.

Negyven évvel az első után, 2016-ban jelent meg a Metropol együttes mindössze második magyar nyelvű nagylemeze Black Box címmel. A rajta hallható dalok nem újak, a nyolcvanas évek elején megjelentek hivatalosan is, de román szövegekkel.

Az együttes tagjai napjainkban már csak ritkán állnak színpadra, a Kolozsvári Magyar Napokon azonban ismét mindenki kedvére nosztalgiázhat a rég nem hallott dalokat dúdolva. A Metropol augusztus 19-én lép fel Kolozsváron a Mátyás-udvarban.

 

Az együttes története
A Metropolnak 1979 és 1986 között négy albuma jelent meg. A zenekart Vajda Tibor (ének), Elekes Csaba (gitár, ének), Virányi Attila (basszusgitár, ének) és Sergiu Cornea (dobok) alapította. Utóbbit Ráduly Béla váltja röviddel a zenekar megalakulása után. 1973-ban Vajda és Elekes elhagyja a csapatot, helyükre pedig Orbán András (gitár, ének) és Trifán László (gitár, ének) lép. 1978-ban Trifán László helyére Alexandru Bica érkezik, akit később Marius „Bubu”Luca (gitár, ének) helyettesít. Ő később megalakítja a Metrock nevű zenekart. Virányi nem sokkal ezután Németországba költözik, Ráduly kezdeményezésére pedig a zenekarhoz csatlakozik Fogarasi-Iordănescu Ildikó (basszusgitár, ének), Stier Zoltán (gitár) és Weinberger Attila. A rendszerváltás után a zenekar többször koncertezik Magyarországon, Ráduly Béla 1994-es, tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után pedig már egyre ritkábban lép színpadra.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 02., kedd

Technológiai szakadék szélén: miért marad le Románia a 21. század versenyében?

Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.

Technológiai szakadék szélén: miért marad le Románia a 21. század versenyében?
Hirdetés
2025. november 30., vasárnap

Harmincéves magok, mai ízek – egy hegyközkovácsi gazda mindennapjai a piacig

Négy árnyi paradicsom, saját nevelésű palánták, hagyományos fajták magjaiból szaporított növények, jókora gyümölcsös és heti három piacozás Nagyváradon – így lehetne röviden összefoglalni Bódis Imre hegyközkovácsi zöldségtermesztő mindennapjait.

Harmincéves magok, mai ízek – egy hegyközkovácsi gazda mindennapjai a piacig
2025. november 28., péntek

A település, ahol túl későn épült híd a Maroson – Maroknyian lakják Oláhdellőt, de kitartanak

Oláhdellő az a Maros megyei település, ahová túl későn építettek Maros-hidat, így aki csak tehette, elvándorolt. A faluban kevesebb mint ötven református él, nemrég mégis gyülekezeti termet szenteltek, amit meg is töltötték a hívek.

A település, ahol túl későn épült híd a Maroson – Maroknyian lakják Oláhdellőt, de kitartanak
2025. november 27., csütörtök

Katalónia példája: hogyan lesznek a települések láthatók Brüsszelben?

Katalónia Településeinek Szövetsége Jordi Solé volt európai parlamenti képviselő vezetésével irodát nyitott Brüsszelben. A katalán politikust arról kérdeztük, hogy ez milyen szerepet játszik a katalán érdekérvényesítésben.

Katalónia példája: hogyan lesznek a települések láthatók Brüsszelben?
Hirdetés
2025. november 26., szerda

Skye: a skót sziget, ahol az autószerelő király, a tűzoltó a hős, a CT-vizsgálat meg több órára van

Egy konferencia miatt vezetett az utam Skóciába, s ha már így hozta a sors, egy kis vakációzással toldottam meg a rendezvényt. A kirándulás egyik kiemelt célállomása az ország észak-nyugati felének kevesek által ismert gyöngyszeme, a Skye-sziget volt.

Skye: a skót sziget, ahol az autószerelő király, a tűzoltó a hős, a CT-vizsgálat meg több órára van
2025. november 26., szerda

Fagy nélkül, napsütés nélkül: borús idő jön a hét végéig

Az évszakhoz képest enyhe, fagymentes éjszakák és nappalok várhatók a következő hét napban. Vasárnapig többnyire esős napokra kell számítani, kevés napsütéssel.

Fagy nélkül, napsütés nélkül: borús idő jön a hét végéig
2025. november 25., kedd

Az antikorrupciós szemfényvesztés és Nicușor Dan „védelmi stratégiája”

Miért tűnik hamisnak ez az egész felhajtás az új Védelmi Stratégia körül, amelynek középpontjában a korrupcióellenes harc újraindítása áll? Ezt veszi górcső alá Cornel Nistorescu publicisztikája.

Az antikorrupciós szemfényvesztés és Nicușor Dan „védelmi stratégiája”
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

A csendes szolgálat ereje – Beszélgetés Ábrám Zoltán egyetemi oktatóval, közíróval, közösségszervezővel

Kevés olyan ember van, akinek életútja ennyire szervesen fonódik össze Erdély kultúrájával, közéletének kihívásaival, az orvoslás és a pedagógia szolgálatával. Ábrám Zoltán története a hivatás, a hit és a közösség, a makacs kitartás és a csendes csel

A csendes szolgálat ereje – Beszélgetés Ábrám Zoltán egyetemi oktatóval, közíróval, közösségszervezővel
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyi állatkert: folyamatos változásban, úton az önfenntartás felé

Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.

Marosvásárhelyi állatkert: folyamatos változásban, úton az önfenntartás felé
2025. november 17., hétfő

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban

Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban
Hirdetés
Hirdetés