
A harmincöt éve elhunyt Passuth László alkotásait ma már csak elvétve lapozzák fel, pedig nem is olyan régen még műveletlennek tartották azt, aki legalább egy történelmi regényét ne olvasta volna.
2014. június 20., 20:312014. június 20., 20:31
Korosztályom a múlt század hetvenes éveinek derekán, a nyolcvanas években falta Berkesi András, Szilvási Lajos, Passuth László regényeit. Akkoriban fel sem tűnt, hogy például az 56-os forradalmat és szabadságharcot Szilvási következetesen ellenforradalomnak aposztrofálta, Berkesi műveinek irodalmi értéke pedig igencsak vitatható. No, de ifjúságról szóló regényeik általában a mi lelkünkben is meghallgatásra találtak, a hősök sorsával azonosulni tudtunk, az általuk leírt események szívünkhöz szóltak.
Passuth azért kissé más volt: történelmi regényeivel kilógott a triászból, noha ő is az ifjúságnak írt. Hatalmas műveltségét úgy adta tovább olvasóinak, hogy regényei – a pontos történelmi adatok mellett – szórakozatóak is legyenek. Könnyed olvasmányok ezek, amolyan „egy ültömben kiolvasom” típusúak. Később – főként Esterházy generációjának betörése után – valahogy mindhárman kimentek a divatból, közülük talán Passuth az, akit elvétve a mai fiatalok is fellapoznak.
Passuth László Budapesten született 1900. július 15-én. A századelőn Kolozsvárt „második fővárosnak” is nevezték, nem csoda, hogy viszonylag sokan – köztük a Passuth család is – Budapestről „leköltöztek” a kincses városba. Itt töltötte kora ifjúságát, a református kollégium diákja volt, majd ugyanitt kezdte egyetemi tanulmányait is. Később a Szegedi Egyetem jogi karán folytatta, s ott állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1921-től harminc éven át megbecsült banktisztviselőként dolgozott: előbb a fővárosi Magyar–Olasz Bank Rt. tisztviselője, majd 1922–23-ban a bank milánói kirendeltségének munkatársa, végül pedig 1932 és 1945 között a Károly körúti bankfiók igazgatója volt. Hihetetlen nyelvérzékkel rendelkezett, az Országos Fordítóiroda alkalmazottjaként latin, angol, francia, német, olasz, görög, spanyol és portugál nyelvből fordított.
Írói pályáját útirajzokkal, történelmi tanulmányokkal és kulturális lapfordításokkal kezdte az 1920-as évek közepén. Írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Alapításától kezdve külső munkatársként dolgozott a Magyar Nemzetnek. A harmincas évekre már birtokában volt a rá jellemző óriási és sokoldalú műveltség java részének. 1937-ben jelent meg első regénye, az Eurázia. Móricz Zsigmond biztatására vállalkozott máig népszerű regénye – még a hetvenes években is alapműnek számító – Esőisten siratja Mexikót megírására. A Cortez felfedező és hódító útjáról írt történelmi regénnyel Passuth „beírta” magát az irodalomtörténetbe, a spanyol és indián kultúra találkozását bemutató kötetet a világ számos nyelvére lefordították. A spanyol trilógia további darabjai (Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester) már nem lettek annyira sikeresek, ezzel szemben a Zrínyi Ilonáról írt történelmi regénye, a Sasnak körme között című, szinte kihagyhatatlan lett a magyarul olvasók körében. Regényeiben felidézte a Báthoryakat, II. Endrét vagy Zsigmond királyt is. De írt az egyetemes kultúra nagy alakjairól is: Monteverdiről, Gesualdo életéről, Raffaello alkotói pályájáról. A történelmi regényeken kívül más műfajokban is próbálkozott, sokkal kevesebb sikerrel.
Forgóajtó című társadalmi regénye, vagy az ellenállási mozgalomról értekező Felhő és oázis mára gyakorlatilag feledésbe merült. Ám, hogy fiatalok sokasága megszerette a történelmet, abban Passuthnak is jelentős érdemei vannak. Történelmi regényeinek fontos erénye az eredeti forrásokból merített hitelesség. Passuth László tudós szinten volt otthonos a történelemben, régészetben, művészetekben. Kivételes tárgyi tudással és kiegyensúlyozott mesélőkedvvel ismertette meg olvasók százezreivel a letűnt századok nevezetességeinek életútját, viselkedését, szokásait. Évtizedeken át ő volt a legtöbb kiadásban, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar író, s ezzel komoly irigységet váltott ki pályatársai körében. Talán regényeinek olvasmányossága tette gyanússá a „komoly” irodalmárok körében, és akik csak hallomásból idézik fel Passuth alakját, mindmáig az ifjúsági regények szerzői közül csupán az „egyiknek” tartják. Noha műveltségét nem is lehet egy napon emlegetni pályatársaival, bár utóbbiak közül sokan népszerűbbek voltak a választékos stílusú Passuthnál.
1979. június 19-én halt meg Balatonfüreden, sírja a balatonarácsi katolikus temetőben van.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!