
Ki gondolta volna, hogy olyan magyar politikus fogja lebontani a vasfüggönyt, aki egykoron pufajkás karhatalmi volt? Az egy éve elhunyt Horn Gyula akkori külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock 25 éve, 1989. június 27-én átvágta a Magyarországot Ausztriától elválasztó drótkerítés utolsó szakaszát is.
2014. június 26., 23:412014. június 26., 23:41
Akinek kedve kerekedik, hogy sétát tegyen a magyar-osztrák határt övező erdőkben, nagy eséllyel rábukkanhat az egykori vasfüggöny – azaz a szétvágott drótkerítés – szanaszét szórt maradványaira.
„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében” – jelentette ki Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében. Ennek a képzeletbeli függönynek egy 250 kilométeres szakasza a magyar-osztrák határon választotta el a kommunista diktatúrában sínylődőket a szabad, civilizált világtól.
A vasfüggöny eleinte gyakorlatilag egy aknamező volt, amit két, faoszlopokra szegezett szögesdrót vett közre. Az említett határon 1949-ben építették meg, majd ezt a hevenyészett munkát betonoszlopokra rögzített szögesdrótkerítés váltotta, közte egy öt méter széles, félméterenként bakelittestű aknákkal teleszórt aknamezővel, felgereblyézett nyomsávval és járőrúttal kiegészítve. Később ezt is felszámolták, mert az eső többször is kimosta az aknákat a földből, ami Ausztriában több halálos balesetet, csonkolást is okozott. Az 1956-os forradalom fájdalmas bukása után úgy sikerült több százezer embernek átszöknie a határon, hogy 1955-ben éppen felszedték a régi aknákat, az újak telepítését pedig még nem kezdték el. A hetvenes évek elején végleg megszüntették az aknamezőt, ám a drótkerítésbe áramot vezettek.
1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a televízió nyilvánossága előtt Sopronnál jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár – a vasfüggöny – erre a célra meghagyott mintegy tízméteres maradványát. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé. A vasfüggöny lebontása után az események felgyorsultak: a Páneurópa-mozgalom augusztus 19-én a Fertő-tó mellett pikniket rendezett, s az ideiglenes határnyitást kihasználva mintegy kilencszáz NDK-állampolgár ment át Ausztriába. Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter NSZK-beli tárgyalásaik után felfüggesztették ugyan a korábbi magyar-keletnémet megállapodást, de a szovjet vezetéssel történt egyeztetés után szeptember 10-én Horn Gyula bejelentette a magyar kormány újabb döntését: szeptember 11-től a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok kiutazhatnak olyan más országokba, amelyek hajlandóak számukra a be- vagy átutazást engedélyezni. Ezt követően, szeptember 11–13 között 12 ezer NDK-polgár ment Ausztrián át az akkori NSZK-ba.
Tavaly a soproni önkormányzat egy emlékkövet állítatott fel Horn Gyula és Alois Mock 1989. június 27-i vasfüggöny-átvágásának helyszínén.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!