A világon mindenhol közös szokás az újévi tűzijáték
Fotó: Veres Nándor
Ki hitte volna, hogy Írországban szilveszterkor a politikai jövőről jósolnak, máshol újévkor szőlőszemeket eszegetnek, és akadnak, akik piros fehérneműben búcsúznak az óévtől? Szilveszteri érdekességek, szokások a nagyvilágból.
2022. január 01., 13:362022. január 01., 13:36
Ahány ház, annyi szokás – tartja a közmondás. Nincs ez másképp az ünnepekkel sem. Minden népnek megvannak a maga szokásai. A hagyományok az óév búcsúztatásában és az újesztendő fogadásban is jelen vannak. Ugyanakkor nem is egyidőben lépjük át az ó- és újév közötti küszöböt, hiszen éjfél beköszönte időzónánként változik. Lehet, keveset érint közülünk, de annak, aki szilveszterkor éppen a világban kóborol, jó tudnia, hogy elsőként Szamoa és a Kiribatihoz tartozó Karácsony-szigetek lakossága lép be az újévbe közép-európai idő szerint december 31-én délelőtt 11 órakor. Tehát amíg nálunk még szundítunk készülődve a szilveszterre, ott már a 2022-es évet ünneplik. Közép-európai idő szerint délben a Tonga- és a Fidzsi-szigeteken, illetve Új-Zélandon bontanak pezsgőt koncertekkel, tűzijátékkal és strandpartikkal ünnepelve. Amikor nálunk alig kezdődik a délután, Ausztráliában már durrannak a szilveszteri pezsgők, ekkor ünneplik az újévet – hagyományosan az Operaház előtti tűzijátékkal – Sydney-ben.
A nálunk megszokottól eltérően sok országban nem december 31-én ünneplik a szilvesztert. Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallást gyakorlók a Hold állása alapján várják az újév elérkezését. Eltérő napokon ünneplik az újévet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.
Az emberek általában házibulikkal és bálokkal várják az újévet. Általános szokás az evés, ivás, szórakozás, de ezt sem egyformán teszik a népek a nagyvilágban. Angliában például nagy hagyománya van a fagyöngynek: ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban (és mifelénk) is elterjedt, de ott még rátesznek egy lapáttal: az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre beengedni az újat. Az angolok idő előtt nem akasztanak ki következő évi naptárat, mert az állítólag balszerencsét hoz. És jövő évi határidőnaplóba sem ajánlatos írni…
A briteknél maradva: a skótok Hogmanay néven emlegetik a szilveszteri ünneplést, ajándékokkal mondanak köszönetet az újév első vendégének. Furcsa szokás, hogy például Edinburgh-ban viking hajókat égetnek szilveszterkor, Aberdeenshire-ben pedig tűzgolyó lengetése hoz fényt az új évbe.
Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét: ha új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jólét vár az országra, ha viszont keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben. Japánban gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba. A gyönyörű tűzijáték mellett héliummal töltött lufikat is magasba engednek ezzel is köszöntve az új esztendőt.
Hogyan is ünnepelnének az ausztriaiak hagyományosabban, mint keringők dallamára. Bécsben a Városháza előtti téren bállal köszöntik az új esztendőt, az alpesi hegyek között pedig újévi énekesek járnak házról házra a lakókat köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. Az olaszok is kitisztítják házaikat, csak kicsit másként: az ünnepies lomtalanítást az ablakon keresztül végzik, szó szerint, ezért nem árt a fejünk fölé nézni, ha óévbúcsúztató idején éppen arra járunk. Máskülönben az olaszok szilveszter estéjén piros fehérneműt viselnek, mert az a babonák szerint szerencsét hoz, éjfél után pedig 12 szőlőszemet esznek. (Az olaszokhoz hasonlóan az ecuadoriak is odafigyelnek, milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Akik szerelmet szeretnének találni, azok vöröset, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni, sárga fehérneműt viselnek).
Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”, ám ott előfordul, hogy nagyobb bútoroktól vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül. Például kihajítanak egy hűtőszekrényt…
A szőlőcsipegetés Spanyolországban is honos, de másként: az ottani szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsét hozzanak az újévre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.
Ha már az evésnél tartunk: Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak. Édesség is kerül az asztalra, az újévi kalácsba pedig pénzérméket sütnek, ezek pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.
A svédek némileg visszafogottabban ünnepelnek, újév kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak. Náluk a fény az öröm és a vidámság szimbóluma. Svájcban hagyomány szilveszterkor tejszínhabot enni, és szándékosan önteni belőle valamennyit a padlóra, hogy ez biztosítsa a jólétet és a bőséget az újévben.
Bulgáriában az óraütést követően 2–3 percre leoltják a villanyt szabad teret adva az újévi csókoknak, majd a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat. A szlovákok az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek, hogy gazdagok legyenek, az édesanyák pedig csemetéik homlokára mézzel keresztet rajzolnak, hogy gyereküknek édes legyen az élete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!