Különös szilveszter gereblyével, skót viszkivel – újévköszöntő szokások és hagyományok a nagyvilágból

A nálunk megszokottól eltérően sok országban nem december 31-én ünneplik a szilvesztert. Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallást gyakorlók a Hold állása alapján várják az újév elérkezését. Eltérő napokon ünneplik az újévet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.

Fagyöngy és viszki

Az emberek általában házibulikkal és bálokkal várják az újévet. Általános szokás az evés, ivás, szórakozás, de ezt sem egyformán teszik a népek a nagyvilágban. Angliában például nagy hagyománya van a fagyöngynek: ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban (és mifelénk) is elterjedt, de ott még rátesznek egy lapáttal: az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre beengedni az újat. Az angolok idő előtt nem akasztanak ki következő évi naptárat, mert az állítólag balszerencsét hoz. És jövő évi határidőnaplóba sem ajánlatos írni…
A briteknél maradva: a skótok Hogmanay néven emlegetik a szilveszteri ünneplést, ajándékokkal mondanak köszönetet az újév első vendégének. Furcsa szokás, hogy például Edinburgh-ban viking hajókat égetnek szilveszterkor, Aberdeenshire-ben pedig tűzgolyó lengetése hoz fényt az új évbe.

Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét: ha új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jólét vár az országra, ha viszont keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben. Japánban gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba. A gyönyörű tűzijáték mellett héliummal töltött lufikat is magasba engednek ezzel is köszöntve az új esztendőt.

Keringő és lomtalanítás

Hogyan is ünnepelnének az ausztriaiak hagyományosabban, mint keringők dallamára. Bécsben a Városháza előtti téren bállal köszöntik az új esztendőt, az alpesi hegyek között pedig újévi énekesek járnak házról házra a lakókat köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. Az olaszok is kitisztítják házaikat, csak kicsit másként: az ünnepies lomtalanítást az ablakon keresztül végzik, szó szerint, ezért nem árt a fejünk fölé nézni, ha óévbúcsúztató idején éppen arra járunk. Máskülönben az olaszok szilveszter estéjén piros fehérneműt viselnek, mert az a babonák szerint szerencsét hoz, éjfél után pedig 12 szőlőszemet esznek. (Az olaszokhoz hasonlóan az ecuadoriak is odafigyelnek, milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Akik szerelmet szeretnének találni, azok vöröset, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni, sárga fehérneműt viselnek).

Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”, ám ott előfordul, hogy nagyobb bútoroktól vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül. Például kihajítanak egy hűtőszekrényt…
A szőlőcsipegetés Spanyolországban is honos, de másként: az ottani szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsét hozzanak az újévre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.
Ha már az evésnél tartunk: Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak. Édesség is kerül az asztalra, az újévi kalácsba pedig pénzérméket sütnek, ezek pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.
A svédek némileg visszafogottabban ünnepelnek, újév kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak. Náluk a fény az öröm és a vidámság szimbóluma. Svájcban hagyomány szilveszterkor tejszínhabot enni, és szándékosan önteni belőle valamennyit a padlóra, hogy ez biztosítsa a jólétet és a bőséget az újévben.

Bulgáriában az óraütést követően 2–3 percre leoltják a villanyt szabad teret adva az újévi csókoknak, majd a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat. A szlovákok az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek, hogy gazdagok legyenek, az édesanyák pedig csemetéik homlokára mézzel keresztet rajzolnak, hogy gyereküknek édes legyen az élete.