
Az irodalomkritikusok szerint Déry Tibor jó író volt, de aligha nagyon jó, ahogy hirdették
Irodalomkritikusok szerint nehéz feladat Déry Tibor helyét és az értékét megítélni. Életútja és műveinek jellege különös ellentmondásokkal, alig magyarázható értelmetlenségekkel van tele.
2022. augusztus 24., 07:012022. augusztus 24., 07:01
Déry Tibor jómódú polgári zsidó család gyermekeként Budapesten született 1894. október 18-án. Édesapja, Deutsch Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin volt. Gyerekkorában csonttuberkulózissal diagnosztizálták, több külföldi szanatóriumban is megfordult. A Budapesti Kereskedelmi Akadémiát 1911-ben végezte, majd egy évet töltött nyelvtanulással Sankt Gallenben. 1913-tól öt éven keresztül tisztviselőként dolgozott a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson (Hargita megye), majd Budapesten. Ekkor már főleg írással foglalkozott,
Az első világháború után lépett be a Kommunista Pártba, a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt pedig beválasztották az Íródirektóriumba. Miközben ő támogatta a kommunistákat, és a munkásmozgalom modern hangú költőjeként tekintettek rá, apja öngyilkos lett, mivel a tanácsköztársaságiak elvették házait. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták, majd szabadulása után, 1920-ban házasságot kötött Pfeiffer Olgával. Később közösen az emigrációt választották, Déry Bécsben a Magyar Újság munkatársa lett. Déry ekkoriban közelebb állt az anarchistákhoz, mint a kommunistákhoz, a német majd a francia avantgardot inkább magáénak érezte. Az osztrák fővárosból a bajorországi Feldafingba költözött, majd 1924-ben Párizsban telepedett le. Két évre rá már az olaszországi Perugiában élt, ahol megírta Az óriáscsecsemő című regényét, amely a magyar avantgárd egyik kiemelkedő darabja. Főművét,
A kor nagy, összefoglaló regényét akarta megírni, azt a polgári világot és társadalmat akarta bemutatni, amelyben felnőtt és megismerni vélt. A hatalmas szövegről a jó barát Illyés Gyula írt lelkes ismertetőt, bár az irodalomtörténészek közül sokan kétlik, hogy valaha is elolvasta volna elejétől végéig az óriási terjedelmű három kötet kéziratát. Illyés után Lukács György dicsérte a művet, noha ebben az esetben is felmerül, hogy igazából Lukács sem olvasta az egész alkotást. Az azonban bizonyos, hogy A befejezetlen mondat különbözik minden regénytől, amit addig magyarul írtak, és inkább a nyugati regények légkörére emlékeztet. A nehezen emészthető szöveg, a hatalmas terjedelem azonban minden olvasót próbára tesz. (Romániában a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg két kötetben 1978-ban). Talán kevesen kezdtek neki vagy jutottak a végére nagyregényének, ám
Déry Tibor 77 évesen írta a Képzelt riportot. Az aggkorú szerző a hírekben olvasott az amerikai eseményről – soha nem járt az Államokban -, ahol egy hatalmas Rolling Stones-bulin (majd' fél millióan voltak kíváncsiak rá), a rendezvény biztosítására szerződtetett Hell's Angels (Pokol Angyalai) elnevezésű motoros banda halálra vert egy fekete bőrű fiatalt. A történet szerint ebbe a világba csöppen bele két magyarországi zsidó fiatal, 56-os menekült, Eszter és József. A bibliai nevekkel megáldott főhősök barangolásaik során amúgy elveszítik egymást (a könyv és az előadás egyik fő motívuma Eszter keresése), az ízig-vérig becsületes és józan József attól retteg, imádott kedvesét már csak emberi roncsként, esetleg holtan láthatja viszont. Közben – akár a valóságban – akad egy gyilkosság, sok „szabad szerelem", és töménytelen kábítószer. Amikor Presser Gábor 1973-ban megírta a zenét, Adamis Anna a szöveget, és a művet a Vígszínházban bemutatták, az Egyesült Államokban már nagyjából lecsengett a hippimozgalom, az LSD-őrület, Magyarországon pedig akkoriban vette kezdetét a csöves korszak. Déry állítólag
amolyan figyelmeztetőnek szánva, hogy a hanyatló kapitalista világban mik meg nem történnek. Soha nem lett volna ekkora visszhangja a Képzelt riportnak, ha az alig 25 éves Presser nem szolgál melléje ilyen remek zenei körítést. Hatását azonban abban lehet leginkább lemérni, hogy néhány dalt a mai napig dudorászik a mindenkori fiatalság (Valaki mondja meg, Hogyan mondjam el neked, Finálé, és persze a Ringasd el magad).
Déry 1956 októberében támogatta a forradalmat, és még az év végén is a szovjetellenes tiltakozások, sztrájkok híve volt, emiatt 1957-ben letartóztatták. A hírre, hogy koncepciós perben halálra akarják ítélni, nemzetközi tiltakozás indult, és végül kilenc év börtönre ítélték. Büntetése letöltése idején, 1958-ban halt meg édesanyja. A börtönben született többek között G. A. úr X.-ben című regénye.
Szocialistának tartotta magát, de nem volt a rendszer híve, ugyanakkor ellenzéki szerepre sem vágyott: „Amikor Nagy Imre ellenforradalmárság vádjával lett a nemzet vértanúja, akkor a nála nem kevésbé kommunista Déry Tibort – és vele még jó néhány írót – súlyos börtönbüntetésre ítélték. Négy év múlva szabadult kegyelemmel. Ez a megpróbáltatás az egész nemzet tudatában növelte tekintélyét. 83 éves korában, dicsősége teljében halt meg. Jó író volt, de aligha olyan nagyon jó, ahogy hirdették. Egy-két műve alighanem maradandó értékű. Sok részletérték van főművében, A befejezetlen mondatban is, de túlsúlyban van az olvasást megnehezítő törmelékanyag. A Feleletnek is vannak részértékei, de nemcsak töredék, torzó is.
– jellemzi az író személyét és munkásságát Hegedűs Géza irodalomtörténész.
Az 1977. augusztus 18-án elhunyt Déry Tibor a budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!