Hadsereg az üdvösségért

Nemzetközi protestáns egyház, jótékonysági munka és katonaság furcsa egyvelege az Üdvhadsereg, mely a világ több mint százhúsz országában van jelen, köztük Magyarországon és Romániában is. Az Üdvhadsereg Angliában született a 19. század közepén: egy protestáns, metodista lelkész, Wiliam Booth alapította Kelet-Londoni Keresztény Misszió néven 1865. július 5-én, azaz épp százötven éve, ezt szervezte és keresztelte át az alapító 1878-ban azzá a militáris struktúrájú hadsereggé, mely ma is világszerte megtalálható.

Felemelni a nyomorból

Az East End-en, azaz Kelet-Londonban élő prédikátor és neje azalapítási történet szerint lelkiismeret-furdalást érzett azért, mert nem tett eleget az ipari forradalom idején szörnyű körülmények között élő angliai munkásokért. A lelkiismeret-furdalásból hivatástudat, a prédikálásból pedig gyakorlati segítségnyújtás, szervezet lett. Booth fiatalemberként zálogkölcsönzőben dolgozott, így közelről ismerte a mindennapi létfenntartásért küzdők kilátástalan életét, de a városrész, amiben éltek, szintén tele volt nélkülözőkkel. A prédikátor és feleségének kezdeményezése 1878-tól katonai terminológiát és egyenruhát használt a bűnnel, a nyomorral és elesettséggel szembeni hadviselésben, és bár szervezetük nem örvendett egyértelmű sikernek, mégis sok követőre talált. Népkonyhákat, hajléktalan szállókat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Felszólította agyártulajdonosokat emberibb munkakörülmények kialakítására, egészségügyi programjaival akorszerűbb ipari munkaviszonyok megteremtéséért küzdött.

A szervezet alapmintáját a brit hadsereg szolgáltatta, így különböző tiszti és katonai rangok vannak, egyenruhák, no meg katonás fegyelem. A közösségben Booth viselte a generális címet, felesége pedig „az Üdvhadsereg anyja” titulust kapta meg, és a lelkész megbízott helyetteseként járhatott el. Lényeges újításnak számított akorban, hogy nem tett különbséget nők és férfiak között, így a szervezet hatással volt az emancipációs mozgalmakra is. A hadseregbe belépő tagok egykoron csak egymás között házasodtak, ám életmódjukkal kapcsolatban ma is szigorú fogadalmat tesznek. Tartózkodnak a káros élvezeti cikkek – például alkohol, dohányáru, kábítószerek – fogyasztásától és a szerencsejátéktól is.

Három S

Mára a világ egyik legjelentősebb karitatív szervezete, jelszava alapítása óta ugyanaz a „három S”, azaz soup, soap, salvation – leves, szappan, üdvösség. Ennek értelmében, ha valaki éhes, és nincs lehetősége a tisztálkodásra, nem elégséges az evangélium hirdetése. Ellenfelei még egy alapvetően segítő szándékú kezdeményezésnek is akadnak. A legnagyobb ellenlábasok a szesz- és dohánygyárak voltak, 1881-ben Angliában még egy Csontvázhadsereg elnevezésű szervezet is létrejött, melynek 8000 fős tagsága azon ügyködött, hogy megzavarja és szétverje az Üdvhadsereg gyűléseit.

Az Üdvhadsereg saját leírása szerint szociális jellegű egyház, nem pedig zárt közösség. Alkalmaikon szívesen látnak minden embert és más egyházakkal szívesendolgoznak együtt (udvhadsereg.hu). Magyarországon egyébként már 1924-ben megjelent a szervezet, ám 1949-ben betiltották működését. 1990-ben az Üdvhadsereg újrakezdte magyarországi karitatív munkáját. Romániában csak 1999-ben jelent meg a szervezet, napjainkban négy városban van jelen, Bukarestben, Craiovában, Ploieşti-ben és Jászvásáron (a romániai munkáról azarmatasalvarii.ro részletesen tudósít).

Az Üdvhadsereg tagjai a „jóért harcolnak” és alapítójuk szavait követik ma is. „Amíg nők sírnak, mint most, harcolni fogok. Amíg kisgyermekek éhesen szaladgálnak, mint most, harcolni fogok. Ameddig emberek börtönben vannak, mint most, harcolni fogok. Ameddig csak egy lélek is Isten világossága nélkül sötétségben van, harcolni fogok. Életem végéig harcolni fogok.”