
Az egykori szovjet pártfőtitkár pályafutásáról megjelent könyv Zolcer János tollából
Március 2-án töltötte 90. életévét Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egykori elnöke. Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, ugyanakkor a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. Tavaly könyv jelent meg Mihail Gorbacsov életéről Zolcer János tollából.
2021. március 14., 10:272021. március 14., 10:27
2021. március 15., 17:082021. március 15., 17:08
A történészeknek is nehéz eldönteniük, hogy különc volt-e, egy birodalom sírásója vagy a világ megmentője. Külföldön többször kitüntették – 1990-ben megkapta a Nobel-békedíjat –, hazájában viszont soha nem részesült elismerésben. Állami nyugdíja alig elég a túléléshez, de a nyugati tiszteletdíjakból kényelmesen éldegélhet.
Mihail Gorbacsov 1932-ben parasztcsaládban született a Sztavropol melletti Privolnoje faluban.
fő érdeklődési körébe tartozott a történelem és a matematika. Tizenhárom éves korától az iskola mellett már a kolhozban is dolgozott, 15 éves korától pedig a gépállomáson kombájnos segéd volt. Kiemelkedő intelligenciája azonban fontosabb jövőt vetített előre számára: 1950-ben bejutott a Moszkvai Egyetem jogi szakára.
Egyetemi évei alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, Rajszával, akivel 1953 szeptemberében házasodott össze. A fiatal Gorbacsov politikai karrierje meredeken ívelt felfele, végül Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985. március 11-én 54 évesen őt választották meg a Kommunista Párt főtitkárának.
A Szovjetunió tulajdonképpeni vezetőjeként megpróbálkozott a kommunista párt és az állam gazdaságának megreformálásával: 1986 februárjában, az SZKP 17. kongresszusán vezette be a glasznoszty (nyíltság), a peresztrojka (átalakítás) és az uszkorenyije (a gazdasági fejlődés „gyorsítása”) intézkedéseit.
Óriási népszerűség övezte személyét, az oroszok a bolhapiacokon adták-vették a beszédeit tartalmazó videókazettákat, miközben radikális leszerelési politikájával külföldön szerzett elismerést. Találkozott az összes akkori vezető politikussal: Ronald Reagan amerikai elnökkel, Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand francia államfővel és Helmut Kohl német kancellárral.
1990 elején nemzeti forrongások törtek ki, azeriek, moldovaiak, litvánok tüntettek a szabadságuk mellett. 1991 elején további zavargásokra került sor a Baltikumban. Január 10-én Gorbacsov ultimátumszerű követelést adott ki a Litván Legfelsőbb Tanács részére, amelyben a Szovjetunió alkotmányának helyreállítását követelte Litvániában, és minden alkotmányellenes litván törvény azonnali hatállyal történő visszavonását. A szovjet hatalom keményvonalas tagjai, akik magukat Állami Vészhelyzeti Bizottságként határozták meg,
Ekkor Gorbacsov három napot (augusztus 19–21) házi őrizetben töltött krími dácsájában, mielőtt kiszabadították onnan és hatalmába visszahelyezték. Visszatérte után azonban szembesülnie kellett azzal, hogy sem a szövetségi, sem az orosz hatalmi központok nem engedelmeskedtek utasításainak. Ezek már Jelcint támogatták, akinek keménysége végül a puccs összeomlását is eredményezte.
Lemondása és a Szovjetunió felbomlása után Gorbacsov továbbra is aktív maradt Oroszország politikai életében, bár gyakorlatilag semmibe sem volt beleszólása. 1996-ban indult az elnökválasztáson, de támogatottsága mindössze 5 százalék körül volt. 1999-ben elhunyt felesége,Rajsza Gorbacsova.
Tavaly könyv jelent meg Mihail Gorbacsov életéről Zolcer János tollából. Nem az első és vélhetően nem is az utolsó, amely az egykori szovjet vezetőről szól. A kötet érdekessége, hogy az érdeklődő 35 személyes történetet olvashat „első kézből”. Így pedig már sokkal érdekesebb felidézni azokat a dolgokat, amelyeket korábban történészek írtak meg.
A szerző televíziós szerkesztőként találkozott többször is Gorbacsovval, több útjára is elkísérte az egykori főtitkárt, a munkakapcsolatból lassan barátság lett. Bush elnöknél például három hetet töltöttek, de jártak együtt Helmuth Kohlnál vagy Simon Pereznél is. Zolcer kötete az egyik leghitelesebb forrás Gorbacsov életéről és munkásságáról, elsősorban azért, mert emberközelbe hozza a világ egykor legbefolyásosabb emberét…
A gyermekek Isten ajándékai, fontosak nemcsak a családnak, hanem az egyháznak is. Ők jelentik az egyház jelenét és jövőjét is – hangzott el Marosvásárhelyen, az Erdélyi Református Egyházkerület által szervezett Gyermekek éve megnyitóján.
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
szóljon hozzá!