Az egykori szovjet pártfőtitkár pályafutásáról megjelent könyv Zolcer János tollából
Március 2-án töltötte 90. életévét Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egykori elnöke. Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, ugyanakkor a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. Tavaly könyv jelent meg Mihail Gorbacsov életéről Zolcer János tollából.
2021. március 14., 10:272021. március 14., 10:27
2021. március 15., 17:082021. március 15., 17:08
A történészeknek is nehéz eldönteniük, hogy különc volt-e, egy birodalom sírásója vagy a világ megmentője. Külföldön többször kitüntették – 1990-ben megkapta a Nobel-békedíjat –, hazájában viszont soha nem részesült elismerésben. Állami nyugdíja alig elég a túléléshez, de a nyugati tiszteletdíjakból kényelmesen éldegélhet.
Mihail Gorbacsov 1932-ben parasztcsaládban született a Sztavropol melletti Privolnoje faluban.
fő érdeklődési körébe tartozott a történelem és a matematika. Tizenhárom éves korától az iskola mellett már a kolhozban is dolgozott, 15 éves korától pedig a gépállomáson kombájnos segéd volt. Kiemelkedő intelligenciája azonban fontosabb jövőt vetített előre számára: 1950-ben bejutott a Moszkvai Egyetem jogi szakára.
Egyetemi évei alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, Rajszával, akivel 1953 szeptemberében házasodott össze. A fiatal Gorbacsov politikai karrierje meredeken ívelt felfele, végül Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985. március 11-én 54 évesen őt választották meg a Kommunista Párt főtitkárának.
A Szovjetunió tulajdonképpeni vezetőjeként megpróbálkozott a kommunista párt és az állam gazdaságának megreformálásával: 1986 februárjában, az SZKP 17. kongresszusán vezette be a glasznoszty (nyíltság), a peresztrojka (átalakítás) és az uszkorenyije (a gazdasági fejlődés „gyorsítása”) intézkedéseit.
Óriási népszerűség övezte személyét, az oroszok a bolhapiacokon adták-vették a beszédeit tartalmazó videókazettákat, miközben radikális leszerelési politikájával külföldön szerzett elismerést. Találkozott az összes akkori vezető politikussal: Ronald Reagan amerikai elnökkel, Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand francia államfővel és Helmut Kohl német kancellárral.
1990 elején nemzeti forrongások törtek ki, azeriek, moldovaiak, litvánok tüntettek a szabadságuk mellett. 1991 elején további zavargásokra került sor a Baltikumban. Január 10-én Gorbacsov ultimátumszerű követelést adott ki a Litván Legfelsőbb Tanács részére, amelyben a Szovjetunió alkotmányának helyreállítását követelte Litvániában, és minden alkotmányellenes litván törvény azonnali hatállyal történő visszavonását. A szovjet hatalom keményvonalas tagjai, akik magukat Állami Vészhelyzeti Bizottságként határozták meg,
Ekkor Gorbacsov három napot (augusztus 19–21) házi őrizetben töltött krími dácsájában, mielőtt kiszabadították onnan és hatalmába visszahelyezték. Visszatérte után azonban szembesülnie kellett azzal, hogy sem a szövetségi, sem az orosz hatalmi központok nem engedelmeskedtek utasításainak. Ezek már Jelcint támogatták, akinek keménysége végül a puccs összeomlását is eredményezte.
Lemondása és a Szovjetunió felbomlása után Gorbacsov továbbra is aktív maradt Oroszország politikai életében, bár gyakorlatilag semmibe sem volt beleszólása. 1996-ban indult az elnökválasztáson, de támogatottsága mindössze 5 százalék körül volt. 1999-ben elhunyt felesége,Rajsza Gorbacsova.
Tavaly könyv jelent meg Mihail Gorbacsov életéről Zolcer János tollából. Nem az első és vélhetően nem is az utolsó, amely az egykori szovjet vezetőről szól. A kötet érdekessége, hogy az érdeklődő 35 személyes történetet olvashat „első kézből”. Így pedig már sokkal érdekesebb felidézni azokat a dolgokat, amelyeket korábban történészek írtak meg.
A szerző televíziós szerkesztőként találkozott többször is Gorbacsovval, több útjára is elkísérte az egykori főtitkárt, a munkakapcsolatból lassan barátság lett. Bush elnöknél például három hetet töltöttek, de jártak együtt Helmuth Kohlnál vagy Simon Pereznél is. Zolcer kötete az egyik leghitelesebb forrás Gorbacsov életéről és munkásságáról, elsősorban azért, mert emberközelbe hozza a világ egykor legbefolyásosabb emberét…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!