
Hetven esztendeje, 1944. december 24-én végezték ki a nyilasok Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus-publicistát, a második világháború alatti antifasiszta mozgalom egyik legjelentősebb alakját.
2014. december 19., 17:112014. december 19., 17:11
Bajcsy-Zsilinszky Endre életének legérdekesebb vonulata, hogy a szélsőjobboldali radikalizmustól, a fajvédelem eszméjétől indulva jutott el a polgári ellenzékiek álláspontjáig, és lett a nemzet mártírja.
1886-ban Szarvason dr. Zsilinszky Endre földbirtokos és gimnáziumi tanár gyermekeként látta meg a napvilágot. Békéscsabán járt gimnáziumba, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karára felvételizett. Ösztöndíjjal megjárta Lipcsét és Heidelberget, majd államtudományból, később jogtudományból is doktorátust szerzett.
A hős katona
Az első világháború előtti években furcsa esetről számoltak be a híradások: Endre és öccse, Gábor, máig tisztázatlan körülmények közepette egy gyilkosságot követtek el. A történet a következő: Áchim L. András parasztpárti politikus bíráló cikket írt idősebb Zsilinszky Endréről. A két testvér felkereste a politikust békéscsabai otthonában, a dühös szóváltás végül tettlegességig fajult, mire a fiatalabb Bajcsy-Zsilinszky, Gábor védelmében Endre pisztolyával halálosan megsebesítette a férfit. A Zsilinszky-fivéreket végül felmentették a gyilkosság vádja alól...
Az első világháború kirobbanásakor Zsilinszky azonnal frontszolgálatra jelentkezett, és több éven át harcolt a Monarchia zászlaja alatt. A későbbi politikus előbb a szerb, majd az olasz, 1916-tól pedig az orosz hadszíntérre került, ahol súlyosan meg is sebesült. A fronton mutatott hősiességéért 1925-ben vitézi címet nyert, ennek alkalmából bővítette ki vezetéknevét az édesanyjától származó Bajcsy előtaggal.
1919-ben megalapította a Szózat című lapot, a politikában pedig a Gömbös Gyula által vezetett szélsőjobboldali frakció felé orientálódott. Zsilinszkyt 1922-ben, az Egységes Párt színeiben nemzetgyűlési képviselőnek választották, a bethleni konszolidációt jobbról bíráló publicista azonban hamarosan követte az ellenzékbe vonuló Gömbös Gyulát, aki 1923-ban megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot, vagyis a Fajvédő Pártot. Az évtized végéig a politikus radikális hangnemben – gyakran antiszemita éllel – politizált, és ellenzéki szellemiségben vezette a Vitéz, a Magyarság, majd az Előőrs című lapot is.
1930–31 során aztán megszületett Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja, mely 1936-ban fuzionált Eckhardt Független Kisgazdapártjával. Ebben a periódusban újságíróként teljes mértékben elutasította a nemzetiszocialista Németország ideológiáját.
A Gestapo célkeresztjében
Bajcsy-Zsilinszky 1939-ben kisgazda színekben lett ismét az országgyűlés tagja, ötéves mandátuma alatt pedig az antifasiszta ellenzék vezéralakjává nőtt. Komoly érdemei voltak a Jugoszláviával kötött örök barátsági egyezmény tető alá hozásában, miután 1940 során több alkalommal is látogatást tett Belgrádban. Az 1942 januárjában végrehajtott újvidéki mészárlást követően Bajcsy-Zsilinszky Endre a Parlamentben követelte a gyalázatos incidens kivizsgálását és a vétkesek bíróság eléállítását.
Politikusi és újságírói tevékenységére korán felfigyelt a Gestapo: Magyarország 1944. március 19-én német megszállását követően az elsők között volt, akiket a nácik „megkerestek.” Fél évet fogságban töltött, majd Szálasi Ferenc hatalomátvétele után elvállalta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökségét és a fegyveres ellenállás megszervezését. November 23-án azonban elfogták, és Sopronkőhidán tartották őrizetben. Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki politikai karrierje során – sokakkal ellentétben – a szélsőjobboldali radikalizmustól jutott el a nácizmus feltétlen elutasításáig, a nyilasok 1944. december 23-án kötél általi halálra ítélték, másnap pedig a sopronkőhidai börtönben fel is akasztották.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!