Ki gondolta volna, hogy Feszty Árpád A magyarok bejövetele című, máig csodált panorámaképe talán el sem készült volna, ha a festő apósa történetesen nem a romantikus Jókai Mór? Az írófejedelem addig kapacitálta vejét, míg rávette a monumentális műalkotás elkészítésére. A honfoglalás megfestője száz esztendeje hunyt el.
2014. május 30., 21:252014. május 30., 21:25
Feszty Árpád születésének dátumában csupán az év és a hónap biztos: különböző források december 21-et, 24-ét, illetve 25-öt említik, de tény, hogy a felvidéki Ógyalla városkában látta meg a napvilágot. Nehezen fegyelmezhető, rakoncátlan, de okos, fantáziával bőven megáldott gyerek volt, az iskola szigorát nehezen viselte, nem csoda, hogy tizenhat éves korában – hirtelen felindulásból – otthagyta a budai gimnáziumot. Igen ám, csakhogy apjával ezután nem mert szembenézni, így hát elgyalogolt Kecskemétre, és felcsapott vándorszínésznek. Már ekkor kiderült a fiatalemberről, hogy az ecsetet jobban kezeli, mint a szavakat. A társulatnak díszleteket, dekorációkat festett, majd Pozsonyban befejezte az iskolát, 1874-ben pedig beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára. 1880–81-ben már a bécsi akadémia diákjai között találjuk, ahol kétszer is díjat nyert.
Harmincéves korára elismert festőművésszé érett, 1885-ben megbízást kapott, hogy ő díszítse a Nemzeti Színház emeleti csarnokát. Időközben megfestett két nagyméretű, bibliai témájú képet – Hazatérés a Golgotáról és Az angyal Krisztus születését hirdeti a pásztoroknak –, melyek jelezték, hogy Feszty nem éppen képeslap nagyságú munkákban gondolkodik.
A Jókai-kapcsolat
1888-ban feleségül vette Jókai Mór nevelt lányát, Rózát. A házasság több szempontból is gyümölcsözőnek bizonyult: Feszty hitvese is festőművész volt, Rózának olyan mesterei voltak, mint Székely Bertalan és Lotz Károly, a kor elismert festői, és gyakran besegített férje készülő munkáiba. De ami ennél is fontosabb: Feszty párizsi tanulmányútján, 1890-ben látott egy napóleoni csatát megörökítő óriás panorámafestményt, és elhatározta, hogy hasonló méretű körképen megörökíti az özönvíz történetét. Ezt megemlítette apósának, Jókainak, aki azonban a magyarok bejövetelét javasolta, és addig nem hagyta nyugodni vejét, míg az hozzá nem kezdett a műhöz. Egyébként a Jókai-körnek Feszty Árpád volt az egyik alapembere. Ott az írók, a politikusok, a társaságbeliek tarka vendégseregében ő képviselte a magyar festő temperamentumát, elmésségét. De mindenki tudta, hogy a víg éjszakák után Feszty nappal gőzerővel dolgozott munkáin.
Firenzei évek
Bár sikerben és elismertségben nem volt oka panaszra, 1899-ben mégis úgy döntött, hogy elhagyja az országot, s Budapestről Firenzébe költözött. Írni kezdett, s tárcarajzokkal, novellákkal adott hírt magáról, amik az irodalmi elismerést is meghozták számára. 1897-ben kiadta Az én parasztjaim címet viselő zamatos tárcagyűjtemény egy részét, 1908-ban pedig terjedelmes, mélyen átérzett költői elbeszélése jelent meg a Magyarország c. kiadvány karácsonyi számában Árva Bandi címen. Akint tartózkodás nem volt végérvényes, s miután visszatért Budapestre, 1912-ben bemutatta újabb munkáinak gyűjteményét a Nemzeti Szalonban.
Feszty élete végéig dolgozott és tervezett, de megrendült egészségi állapota már nem engedte meg, hogy újabb nagyszabású tervei testet öltsenek: a Fiume melletti Lovranában hunyt el 1914. június elsején.
A magyarok bejövetele
A Feszty-körkép őseinknek a Kárpát-medencébe való visszatérését ábrázolja. Árpád és vezérei, a hősi múlt képi megörökítése jól illett a milleniumi ünnepségek hangulatához. A nagyszabású vállalkozáshoz megkapta a kellő támogatást, Budapest területet adott a képet befogadó körcsarnok részére, melyet Árpád bátyja, Feszty Gyula építész tervezett és épített fel rekordidő alatt. Feszty hitelesen akarta ábrázolni a nagy történelmi eseményt, és időt, fáradságot, anyagi áldozatot nem kímélve kezdett hozzá az előkészületekhez. Történelmi tanulmányokat folytatott, könyvtárakban kutatott, orosz tudósokkal levelezett, tanulmányozta az ősi, közép-ázsiai fegyverzetet, ruházatot. Kis-Ázsiából hozatott képeket, ruhákat, az országos néprajzi gyűjtemény adatait is összegezte, fényképezett földvárakat. 1892-ben elutazott a Vereckei-szoroshoz terepszemlére, helyszíni vázlatok készítésére. Társaival, Újvári Ignáccal, Spányi Bélával és Mednyánszky Lászlóval lerajzolta a Vereckei-hágót körülvevő táj minden részletét, a Latorca völgyét és a Vereckei-lejtőt. A Vereckei-hágónál készített vázlatot vetítették a hatalmas 120 méter hosszú és 14,5 méter széles vászonra. Az 1725 négyzetméter kiterjedésű alkotáshoz 1000 kg festéket használtak fel. Az elmondások szerint csak a háttér, az égbolt és a felhők megfestése 2 hónapig tartott. Ezt az emberfeletti munkát Feszty egymaga végezte, megadva ezzel a kép különleges hangulatát. Ezenkívül ő festette a dombtetőn álló vezérek csoportjait és Árpád alakjában saját arcképét örökítette meg. A szekereket, az ökröket, az előtér szikláit is Feszty festette. Mivel fizikai lehetetlenség lett volna egymagának megfesteni az egész felületet, így több mint 20 művészt választott segítségül. Felesége, Fesztyné Jókai Róza például a halott alakokat festette meg. A körkép 1894. május 13-án tárult a nagyközönség szeme elé, elkápráztatva mindenkit, aki jelen volt. A sajtó nagy elragadtatással írt az 1000 éves évforduló nyitányának számító eseményről. A 6 fő jelenetet (vezéreket, lovasrohamot, fehér ló feláldozását, táborvezért, nőrablást és a családok lenyűgöző bevonulását) Feszty úgy illesztette a tájba, hogy az összekötő tájelemek folyamatossá teszik a látványt. Óriási sikere lett a körképnek, nemcsak Magyarországon, hanem a századvégi londoni világkiállításon is csodájára jártak. A körképet 1995. júl. 14-én Ópusztaszeren a Nemzeti Történelmi Emlékparkban országos ünnepség keretében újra felavatták.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!