
A szökőkutak nem csak díszítő elemei egy városnak, hiszen környezetükben kiválóan tudunk hűsülni is a kánikulai napokon
Fotó: Horváth László
Június végén járunk, és eddig hosszan tartó kánikulában nem volt részünk. Ám az előrejelzések szerint idén sem ússzuk meg a forróságot. A meteorológusok egyértelműen az időjárás gyors változásaira figyelmeztetnek.
2019. július 02., 13:032019. július 02., 13:03
2019. július 02., 22:132019. július 02., 22:13
A klímaváltozás következményei miatt gyakorlatilag feje tetejére állt az időjárás: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Észtországban – tehát Európa hűvösebb vidékein – is már átlagosan néhány fokkal többet mérnek, mint néhány évvel ezelőtt. A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területnek, az úgynevezett polar vortexnek a hideg, nagy tömegű levegőt kellene az északi térségben tartania, a jelenség azonban évről évre gyengül, a szakemberek többsége szerint a globális felmelegedés következtében. Az ingatag polar vortex miatt a sarkkör környéke felmelegszik, míg a hideg levegő onnan kiáramlik, ezért is volt nagyon kemény a tél legutóbb Észak-Amerikában, illetve ezért van forróság jelenleg a skandináv térségben. A Stanford Egyetem kutatói komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy részleteiben megértsék a polar vortex körüli légköri mozgásokat, ugyanis minél többet tudnak a ciklonszerű viselkedésre is képes időjárási jelenségről, annál hitelesebben tudják majd megjósolni a hőmérséklet várható szélsőséges ingadozásait.
A román Országos Meteorológiai Intézet még a nyár elején tette közzé elemzését a meleg hónapok időjárása kapcsán. A szakemberek szerint júliusban a középhőmérséklet az átlagnál valamivel nagyobb lesz főként az ország déli, délkeleti és nyugati térségeiben. Bár erőteljesen Románia déli és délkeleti régióiban érezhető az évről évre növekvő középhőmérséklet, a további térségekben az átlagoshoz közeli nyári idő várható, s bár egyesek száraz nyarat jósoltak, ez eddig nem vált be. Júniusban a szép időt időnként heves esők, zivatarok váltották. Július utolsó felében is várhatók záporok, zivatarok az egész országban, hevesebb viharokra minden megyében lehet számítani. Ugyanakkor mindenki tapasztalja, mintha a nyári napok egyre melegebbek lennének.
A washingtoni egyetem tudományos kutatója, Cristian Proistoţescu régóta foglalkozik Románia és a térség időjárásával. Megállapítása szerint Romániában nyáron átlagosan hat kánikulai nap van. A globális felmelegedés következtében azonban e napoknak a száma egyre nő, így
A román meteorológusok szerint a jövőben arra is fel kell készülnünk, hogy a hideg és a meleg frontok gyakran, szinte átmenet nélkül váltogatják egymást. Az időjárás kiegyensúlyozatlansága természetszerűen kihat az emberi szervezetre is, mindez pedig elsősorban a hideg vagy meleg frontra érzékeny személyekre jelent veszélyt.
A 2000 és 2018 közötti időszakban a hőmérséklet mindvégig a megszokott értékek fölött volt. Az utóbbi húsz évben a léghőmérséklet átlagosan 1,5 fokkal, de voltak évek, amikor 2 fokkal haladta meg a szokásos értékeket. A klimatológusok szerint
Számos népi hiedelem kötődik az időjárási megfigyelésekhez. Az egyik február másodikához, ugyanis a hiedelem szerint, ha ekkor a medve előjön a barlangjából és megijed az árnyékától, azt jelenti, hosszú lesz a tél. Hasonló népi megfigyelésekre épül a márciusi Sándor, József, Benedek névnapokhoz kapcsolódó tavaszvárás, amely szerint március 18-a a tavasz első meleg napja.
Akár hisszük, akár nem, bár a népi megfigyeléseknek van valóságalapjuk, a szakemberek szerint ma már ezek nem jelentenek sokat.
Idősebb emberek jogosan emlékeznek arra, hogy gyerekkorukban, néhány évtizeddel ezelőtt télen lehullott a hó, tavasszal elolvadt, nyáron strandolni lehetett, majd ősszel beköszöntek az esős napok.
A meteorológusok is elismerik, nagyjából három napra lehet viszonylag pontosan előre jelezni az időjárást, a tíz napra szóló előrejelzések már csak 90 százalékos hatékonyságúak. Az ennél nagyobb, például a két-háromhónapos időintervallumú előrejelzések már csupán a becslések tartományába tartoznak, a valószínűségi indexük ezeknek 60–70 százalék körül van.
Kevesen tudják, milyen hatása van az időjárásra az El Niñónak. Ez ugyanis a szakemberek meghatározása szerint egy időszakosan kialakuló éghajlati mintázat a trópusi Csendes-óceánon, amikor a tengerfelszín hőmérséklete huzamosabb ideig a normális fölé emelkedik. Ez 4–16 hónapig tarthat, és általában melegítő hatást gyakorol a globális hőmérsékletre.
Az El Niño ellentéte a La Niña, amikor a tenger felszínének hőmérséklete a normál szint alá csökken. Ezeket a hideg-meleg eltéréseket a NOAA elnevezte El Nino Déli Oszcillációnak (ENSO).
A 2015 év végén és 2016 elején kialakult erős El Niño segítette elő a legmagasabb mért globális hőmérsékletet. Ha az El Niño eddigi trendjeit nézzük, az egyre melegebbet hoz. Ha ez a közelgő El Niño eltart 9 hónapig, akkor 2019-ben a legmagasabb átlaghőmérséklet éves rekordja dőlhet meg. Az El Niño globális hőmérséklethatása néha késik. Ezért 2020-ben melegebb lehet, mint 2019-ben még akkor is, ha a közelgő El Niño ekkorra véget is ér.
A kutatások azt mutatják, hogy a felmelegedés mélyreható hatást gyakorol a szélsőséges időjárási eseményekre, mint amilyenek például a hőhullámok, a tűzvészek, az aszályok, az árvizek és az erőszakos viharok. Ezen felül vagy ezen keresztül az éghajlatváltozásnak az egészségre, a helyi közösségekre, a gazdaságra és az infrastruktúrára gyakorolt hatásait is vizsgálni kell.
A Dávid-naptár
Érdekességként említsük meg Dávid Mihály nyíregyházi mérnök előrejelzéseit. Ő már régóta készít hosszú időtávra is megbízhatóan használható éves prognózisokat, amelyek az időjárást közvetlenül befolyásoló földi tényezők hatásai mellett népi megfigyelések, valamint a bolygók és a Nap tömeghatásainak figyelembe vételével történik. Az általa készített előrejelzés többnyire nagy pontossággal írja le a következő év időjárási folyamatait. Szerinte óriási változásokra nem lehet számítani idén, minimális hőmérséklet-emelkedés várható tavalyhoz képest. A mérnök szerint nyáron Magyarországon forró, meleg időjárásra lehet számítani. Kevés lesz az eső, és hullámzóan változnak a forróbb és az enyhébb napok. Dávid úgy véli, a következő hőhullám július 7-8. körül kezdődik, de két hétig is kitart majd a 33–34 fokos hőség. Aszály azonban nem lesz, a sok vihar miatt lesz elég csapadék, ami kiegyenlítettebben oszlik el.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!