A szökőkutak nem csak díszítő elemei egy városnak, hiszen környezetükben kiválóan tudunk hűsülni is a kánikulai napokon
Fotó: Horváth László
Június végén járunk, és eddig hosszan tartó kánikulában nem volt részünk. Ám az előrejelzések szerint idén sem ússzuk meg a forróságot. A meteorológusok egyértelműen az időjárás gyors változásaira figyelmeztetnek.
2019. július 02., 13:032019. július 02., 13:03
2019. július 02., 22:132019. július 02., 22:13
A klímaváltozás következményei miatt gyakorlatilag feje tetejére állt az időjárás: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Észtországban – tehát Európa hűvösebb vidékein – is már átlagosan néhány fokkal többet mérnek, mint néhány évvel ezelőtt. A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területnek, az úgynevezett polar vortexnek a hideg, nagy tömegű levegőt kellene az északi térségben tartania, a jelenség azonban évről évre gyengül, a szakemberek többsége szerint a globális felmelegedés következtében. Az ingatag polar vortex miatt a sarkkör környéke felmelegszik, míg a hideg levegő onnan kiáramlik, ezért is volt nagyon kemény a tél legutóbb Észak-Amerikában, illetve ezért van forróság jelenleg a skandináv térségben. A Stanford Egyetem kutatói komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy részleteiben megértsék a polar vortex körüli légköri mozgásokat, ugyanis minél többet tudnak a ciklonszerű viselkedésre is képes időjárási jelenségről, annál hitelesebben tudják majd megjósolni a hőmérséklet várható szélsőséges ingadozásait.
A román Országos Meteorológiai Intézet még a nyár elején tette közzé elemzését a meleg hónapok időjárása kapcsán. A szakemberek szerint júliusban a középhőmérséklet az átlagnál valamivel nagyobb lesz főként az ország déli, délkeleti és nyugati térségeiben. Bár erőteljesen Románia déli és délkeleti régióiban érezhető az évről évre növekvő középhőmérséklet, a további térségekben az átlagoshoz közeli nyári idő várható, s bár egyesek száraz nyarat jósoltak, ez eddig nem vált be. Júniusban a szép időt időnként heves esők, zivatarok váltották. Július utolsó felében is várhatók záporok, zivatarok az egész országban, hevesebb viharokra minden megyében lehet számítani. Ugyanakkor mindenki tapasztalja, mintha a nyári napok egyre melegebbek lennének.
A washingtoni egyetem tudományos kutatója, Cristian Proistoţescu régóta foglalkozik Románia és a térség időjárásával. Megállapítása szerint Romániában nyáron átlagosan hat kánikulai nap van. A globális felmelegedés következtében azonban e napoknak a száma egyre nő, így
A román meteorológusok szerint a jövőben arra is fel kell készülnünk, hogy a hideg és a meleg frontok gyakran, szinte átmenet nélkül váltogatják egymást. Az időjárás kiegyensúlyozatlansága természetszerűen kihat az emberi szervezetre is, mindez pedig elsősorban a hideg vagy meleg frontra érzékeny személyekre jelent veszélyt.
A 2000 és 2018 közötti időszakban a hőmérséklet mindvégig a megszokott értékek fölött volt. Az utóbbi húsz évben a léghőmérséklet átlagosan 1,5 fokkal, de voltak évek, amikor 2 fokkal haladta meg a szokásos értékeket. A klimatológusok szerint
Számos népi hiedelem kötődik az időjárási megfigyelésekhez. Az egyik február másodikához, ugyanis a hiedelem szerint, ha ekkor a medve előjön a barlangjából és megijed az árnyékától, azt jelenti, hosszú lesz a tél. Hasonló népi megfigyelésekre épül a márciusi Sándor, József, Benedek névnapokhoz kapcsolódó tavaszvárás, amely szerint március 18-a a tavasz első meleg napja.
Akár hisszük, akár nem, bár a népi megfigyeléseknek van valóságalapjuk, a szakemberek szerint ma már ezek nem jelentenek sokat.
Idősebb emberek jogosan emlékeznek arra, hogy gyerekkorukban, néhány évtizeddel ezelőtt télen lehullott a hó, tavasszal elolvadt, nyáron strandolni lehetett, majd ősszel beköszöntek az esős napok.
A meteorológusok is elismerik, nagyjából három napra lehet viszonylag pontosan előre jelezni az időjárást, a tíz napra szóló előrejelzések már csak 90 százalékos hatékonyságúak. Az ennél nagyobb, például a két-háromhónapos időintervallumú előrejelzések már csupán a becslések tartományába tartoznak, a valószínűségi indexük ezeknek 60–70 százalék körül van.
Kevesen tudják, milyen hatása van az időjárásra az El Niñónak. Ez ugyanis a szakemberek meghatározása szerint egy időszakosan kialakuló éghajlati mintázat a trópusi Csendes-óceánon, amikor a tengerfelszín hőmérséklete huzamosabb ideig a normális fölé emelkedik. Ez 4–16 hónapig tarthat, és általában melegítő hatást gyakorol a globális hőmérsékletre.
Az El Niño ellentéte a La Niña, amikor a tenger felszínének hőmérséklete a normál szint alá csökken. Ezeket a hideg-meleg eltéréseket a NOAA elnevezte El Nino Déli Oszcillációnak (ENSO).
A 2015 év végén és 2016 elején kialakult erős El Niño segítette elő a legmagasabb mért globális hőmérsékletet. Ha az El Niño eddigi trendjeit nézzük, az egyre melegebbet hoz. Ha ez a közelgő El Niño eltart 9 hónapig, akkor 2019-ben a legmagasabb átlaghőmérséklet éves rekordja dőlhet meg. Az El Niño globális hőmérséklethatása néha késik. Ezért 2020-ben melegebb lehet, mint 2019-ben még akkor is, ha a közelgő El Niño ekkorra véget is ér.
A kutatások azt mutatják, hogy a felmelegedés mélyreható hatást gyakorol a szélsőséges időjárási eseményekre, mint amilyenek például a hőhullámok, a tűzvészek, az aszályok, az árvizek és az erőszakos viharok. Ezen felül vagy ezen keresztül az éghajlatváltozásnak az egészségre, a helyi közösségekre, a gazdaságra és az infrastruktúrára gyakorolt hatásait is vizsgálni kell.
A Dávid-naptár
Érdekességként említsük meg Dávid Mihály nyíregyházi mérnök előrejelzéseit. Ő már régóta készít hosszú időtávra is megbízhatóan használható éves prognózisokat, amelyek az időjárást közvetlenül befolyásoló földi tényezők hatásai mellett népi megfigyelések, valamint a bolygók és a Nap tömeghatásainak figyelembe vételével történik. Az általa készített előrejelzés többnyire nagy pontossággal írja le a következő év időjárási folyamatait. Szerinte óriási változásokra nem lehet számítani idén, minimális hőmérséklet-emelkedés várható tavalyhoz képest. A mérnök szerint nyáron Magyarországon forró, meleg időjárásra lehet számítani. Kevés lesz az eső, és hullámzóan változnak a forróbb és az enyhébb napok. Dávid úgy véli, a következő hőhullám július 7-8. körül kezdődik, de két hétig is kitart majd a 33–34 fokos hőség. Aszály azonban nem lesz, a sok vihar miatt lesz elég csapadék, ami kiegyenlítettebben oszlik el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!