Furcsa fintora a történelemnek, hogy májusban több nemzetközi horderejû napot is megünnepelünk: május 1-jén a dolgozók nemzetközi napját, 8-án a náci Németország felett aratott gyõzelmet, 1985 óta pedig május 9-én az Európai Unió minden országában az Európa Napot.
2013. május 11., 21:332013. május 11., 21:33
Amikor 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett egy európai nemzetek felett álló intézmény létrehozására, valószínûleg õ sem gondolta, hogy ezzel letette alapjait az egységes Európa megalakításának. A francia politikus ötlete nyomán új korszak kezdõdött az európai országok közötti politikai és gazdasági kapcsolatokban.
Robert Schuman nem kevesebbet javasolt az elsõ és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, mint hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az elsõ Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerzõdést, amit az európai integráció elsõ lépcsõjeként szoktak emlegetni.
A 20. század közepén Európa igencsak kettéosztott volt. Ellenlépésként a nyugati államokat és az Egyesült Államokat tömörítõ, 1949-ben alakult NATO-ra, illetve az 1954-ben létrehozott Nyugat-Európai Unióra, a közép- és kelet-európai szocialista országok, a Szovjetunióval az élen, 1955-ben aláírták a Varsói Szerzõdést. A hidegháború gyümölcse volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) is, amelyet szovjet kezdeményezésre 1949-ben hoztak létre Moszkvában, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni. Ilyen körülmények között természetesen Schuman sem gondolhatott nagyszabású, az egész Európára kiterjedõ tervre. A politikus nem titkolt reménye volt ugyanakkor, hogy az új szervezet létrejöttével megszûnik Franciaország és Németország között az évszázados konfliktus.
A Szovjetunió felbomlása, a kommunizmus bukása után a szocialista országok által létrehozott szervezetek fölöslegessé váltak. A KGST és a Varsói Szerzõdés megszûnt, a rabiga alól felszabadult nemzetekre immár más szemmel tekintett a Nyugat is, és valóban egységes Európában lehetett gondolkodni.
Az Európai Unió, melynek gyökerei az Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római Szerzõdésig nyúlnak vissza, területileg jelentõsen kibõvült, és jelenleg 27 tagországa van. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává, Románia 2007-ben csatlakozott a közösséghez.
Ahogyan azt Robert Schuman elõre látta: Európa csak a népeit egyesítve tudja saját kezébe venni sorsa alakulását és pozitív szerepet játszani a világban. Az Európai Unió létrehozásának egyik alapvetõ gondolata: miközben az európai polgárok megtartják saját jellegzetes értékeiket, hagyományaikat és nyelvüket, fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az „európai hazában”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!