Furcsa fintora a történelemnek, hogy májusban több nemzetközi horderejû napot is megünnepelünk: május 1-jén a dolgozók nemzetközi napját, 8-án a náci Németország felett aratott gyõzelmet, 1985 óta pedig május 9-én az Európai Unió minden országában az Európa Napot.
2013. május 11., 21:332013. május 11., 21:33
Amikor 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett egy európai nemzetek felett álló intézmény létrehozására, valószínûleg õ sem gondolta, hogy ezzel letette alapjait az egységes Európa megalakításának. A francia politikus ötlete nyomán új korszak kezdõdött az európai országok közötti politikai és gazdasági kapcsolatokban.
Robert Schuman nem kevesebbet javasolt az elsõ és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, mint hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az elsõ Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerzõdést, amit az európai integráció elsõ lépcsõjeként szoktak emlegetni.
A 20. század közepén Európa igencsak kettéosztott volt. Ellenlépésként a nyugati államokat és az Egyesült Államokat tömörítõ, 1949-ben alakult NATO-ra, illetve az 1954-ben létrehozott Nyugat-Európai Unióra, a közép- és kelet-európai szocialista országok, a Szovjetunióval az élen, 1955-ben aláírták a Varsói Szerzõdést. A hidegháború gyümölcse volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) is, amelyet szovjet kezdeményezésre 1949-ben hoztak létre Moszkvában, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni. Ilyen körülmények között természetesen Schuman sem gondolhatott nagyszabású, az egész Európára kiterjedõ tervre. A politikus nem titkolt reménye volt ugyanakkor, hogy az új szervezet létrejöttével megszûnik Franciaország és Németország között az évszázados konfliktus.
A Szovjetunió felbomlása, a kommunizmus bukása után a szocialista országok által létrehozott szervezetek fölöslegessé váltak. A KGST és a Varsói Szerzõdés megszûnt, a rabiga alól felszabadult nemzetekre immár más szemmel tekintett a Nyugat is, és valóban egységes Európában lehetett gondolkodni.
Az Európai Unió, melynek gyökerei az Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római Szerzõdésig nyúlnak vissza, területileg jelentõsen kibõvült, és jelenleg 27 tagországa van. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává, Románia 2007-ben csatlakozott a közösséghez.
Ahogyan azt Robert Schuman elõre látta: Európa csak a népeit egyesítve tudja saját kezébe venni sorsa alakulását és pozitív szerepet játszani a világban. Az Európai Unió létrehozásának egyik alapvetõ gondolata: miközben az európai polgárok megtartják saját jellegzetes értékeiket, hagyományaikat és nyelvüket, fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az „európai hazában”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!