Furcsa fintora a történelemnek, hogy májusban több nemzetközi horderejû napot is megünnepelünk: május 1-jén a dolgozók nemzetközi napját, 8-án a náci Németország felett aratott gyõzelmet, 1985 óta pedig május 9-én az Európai Unió minden országában az Európa Napot.
2013. május 11., 21:332013. május 11., 21:33
Amikor 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett egy európai nemzetek felett álló intézmény létrehozására, valószínûleg õ sem gondolta, hogy ezzel letette alapjait az egységes Európa megalakításának. A francia politikus ötlete nyomán új korszak kezdõdött az európai országok közötti politikai és gazdasági kapcsolatokban.
Robert Schuman nem kevesebbet javasolt az elsõ és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, mint hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az elsõ Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerzõdést, amit az európai integráció elsõ lépcsõjeként szoktak emlegetni.
A 20. század közepén Európa igencsak kettéosztott volt. Ellenlépésként a nyugati államokat és az Egyesült Államokat tömörítõ, 1949-ben alakult NATO-ra, illetve az 1954-ben létrehozott Nyugat-Európai Unióra, a közép- és kelet-európai szocialista országok, a Szovjetunióval az élen, 1955-ben aláírták a Varsói Szerzõdést. A hidegháború gyümölcse volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) is, amelyet szovjet kezdeményezésre 1949-ben hoztak létre Moszkvában, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni. Ilyen körülmények között természetesen Schuman sem gondolhatott nagyszabású, az egész Európára kiterjedõ tervre. A politikus nem titkolt reménye volt ugyanakkor, hogy az új szervezet létrejöttével megszûnik Franciaország és Németország között az évszázados konfliktus.
A Szovjetunió felbomlása, a kommunizmus bukása után a szocialista országok által létrehozott szervezetek fölöslegessé váltak. A KGST és a Varsói Szerzõdés megszûnt, a rabiga alól felszabadult nemzetekre immár más szemmel tekintett a Nyugat is, és valóban egységes Európában lehetett gondolkodni.
Az Európai Unió, melynek gyökerei az Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római Szerzõdésig nyúlnak vissza, területileg jelentõsen kibõvült, és jelenleg 27 tagországa van. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává, Románia 2007-ben csatlakozott a közösséghez.
Ahogyan azt Robert Schuman elõre látta: Európa csak a népeit egyesítve tudja saját kezébe venni sorsa alakulását és pozitív szerepet játszani a világban. Az Európai Unió létrehozásának egyik alapvetõ gondolata: miközben az európai polgárok megtartják saját jellegzetes értékeiket, hagyományaikat és nyelvüket, fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az „európai hazában”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!