Ki hitte volna, hogy a történelem első embere, aki feljutott a Mount Everestre, hosszú évekig békésen méhészkedett új-zélandi otthonában? Bátyja nógatta hegymászásra, és a bíztatás annyira bevált, hogy Edmund Hillary meg sem állt a világ tetejéig.
2013. május 24., 21:142013. május 24., 21:14
2013. május 27., 20:442013. május 27., 20:44
Hatvan év telt el azóta, hogy 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Hillary és társa, a nepáli serpa Tenzing Norgaj először a világtörténelemben megvetette lábát a világ legmagasabb hegycsúcsán, a 8850 méter magas Mount Everesten. Azóta már legalább 4000 hegymászó elérte a világ tetejét, ám Hillary és Norgaj tettének jelentősége a föld sarkainak meghódításával vagy az első holdra szálással vetekszik.
A világ leghíresebb alpinistája az új-zélandi Aucklandban született 1919. július 20-án. Apja, aki első világháborús veterán volt, igen szorosra fogta a gyeplőt két fia körül. Egyébként is összeférhetetlen ember volt az öreg Hillary, az újságírást úgy hagyta ott, hogy főnökeit nemes egyszerűséggel a pokolba küldte. Állás nélkül tengődött, hobbijából, a méhészkedésből tartotta el – úgy-ahogy – családját. Később vidéken kapott veteránoknak kijáró földet, fia pedig napi több órát is utazással töltött a legközelebbi iskoláig. Az unalmas utakon olvasással ütötte el az időt, és egyre inkább a képzelet világában keresett menedéket szigorú apja és az időpazarló ingázás elől.
Egy kirándulás következményei
Már-már úgy tűnt, Edmundnak sincs más választása az életben, mint a méhészkedés, amikor 16 éves korában egy iskolai kiránduláson vett részt. A Mount Ruapehu nevű vulkánhoz vitték az osztályt, és egyszeriben szerelmes lett a hegyekbe és azok megmászásába. Bátyja volt az, aki rájött, alkatilag és egyéb szempontokból is az ifjú Edmond tökéletesen megfelel a hegymászás elvárásainak.
A későbbiekben kettős életet élt: nyáron méhészkedett, télen hegyeket mászott meg. És nem akármilyeneket: feljutott Új-Zéland legmagasabb csúcsaira, járt az Alpokban és a Himaláján. A világháború valamelyest visszavetette a lendületét – harci repülőkön szolgált navigátorként –,végül egy súlyos égési sérülés miatt leszerelték.
Az ötvenes évek elején már híres alpinistának számított. 1953-ban – amikor Nepál mindössze egy expedíciót engedélyezett évente – Edmund Hillaryt is meghívták a brit alpinisták, hogy próbálják meghódítani a Föld legmagasabb hegycsúcsát.
Csúcson
Hillary jó barátjával, a szintén új-zélandi George Lowe-val került be az expedícióba. Úgy tervezték, együtt próbálják meghódítani a Mount Everestet, ám a csapat vezetője, John Hunt másképp döntött. Úgy vélte, a zord hegyekben első a biztonság, utána jön a barátság. Két csapatot jelölt ki a csúcskísérletre: Tom Bourdillon és Charles Evans, valamint Hillary és Tenzing Norgaj lettek társak a mászásban. Később Hillary is bevallotta, bizony ez szerencsés döntés volt. Azzal a Norgajjal kísérelhette meg a rekordod, aki Nepálban született, és gyerekkorától mászta a Himalája különböző csúcsait. 1947-ben részt vett egy, majd 1952-ben két sikertelen csúcskísérletben, körülötte emberek haltak meg, állatok vesztek oda, ám a serpát nem lehetett eltántorítani a hegyek meghódításától.
Az alaptábort 1953 márciusában hozták létre. Lassan építették ki a további táborokat, a legutolsó South Col-on 7900 méteren helyezkedett el. Május 28-án sikerült egy sátrat felállítani 8500 méteren, és másnap reggel elindultak a csúcstámadásra. Edmund Hillary évek múltán így emlékezett: „Sikerült valahogy feljutnom egy jéggel borított sziklára úgy, hogy minden apró kiszögellésbe belekapaszkodtam. Először éreztem azt, hogy sikerülni fog! Jobbra tőlem egy nagyobb hóbuckát láttam, arra kezdtem lépcsőt vágni…Egyre feljebb jutottam, és mintegy másfél óra alatt elértem a csúcsot. Tenzing pillanatok alatt utolért, és legnagyobb örömünkre és megkönnyebbülésünkre a világ tetején álltunk.” A naptár 1953. május 29-ét mutatott…
A szegények pártfogója
Az elkövetkező években számtalan brit és új-zélandi címet kapott meg, az új 5 dolláros új-zélandi bankjegyen az ő képe látható – egyelőre ő az egyetlen olyan új-zélandi, aki még életében bankjegyre került. 2003-ban az Everest megmászásának 50. évfordulóján a Nepáli Kormány tiszteletbeli állampolgárságot adományozott Hillary-nak, ő az első külföldi, akit ez a megtiszteltetés ért. Ez pedig nem volt véletlen: Hillary élete nagy részét a nepáli serpák – eme sokszor névtelen hősök – megsegítésének szentelte. Himalája Alapot hozott létre, iskolákat és kórházakat építtetett a nepáliaknak.
1956 és 1965 között még tíz másik csúcsot is megmászott a Himalájában, és egy antarktiszi expedíció tagjaként eljutott a Déli-sarkra. 1985-ben Neil Armstrong társaságában egy kétmotoros repülővel leszálltak az Északi-sarkon is. Ezzel ő lett az első ember, aki járt a Föld mindkét pólusán és a Mount Everesten – amit a harmadik pólusnak is szoktak hívni.
Amikor Sir Edmund Hillaryt megkérdezték, miért mászta meg a Csomolungmát, csak annyit válaszolt: „Mert ott volt!”. Soha nem tartotta magát hősnek, többször kijelentette, hogy ő a világ legegyszerűbb embere.
Szívrohamban hunyt el 2008. január 11-én Aucklandben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!