Lengyel zászlórengetegben a budapesti Bem-szobor március 15-én
Fotó: Okos Márton
Az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb emigráns hőse, a lengyel Józef Zachariasz Bem, a székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér 225 éve született.
2019. március 17., 08:252019. március 17., 08:25
2019. március 18., 15:092019. március 18., 15:09
Az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb emigráns hőse, a lengyel Józef Zachariasz Bem, a székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér 225 éve született. Mintha a sors is arra predesztinálta volna, hogy részt vegyen és jelentős szerepet vállaljon a magyar szabadságharcban: március 14-én született Tarnówban, Lengyelország osztrák fennhatóságú részén birtokos nemesi családból.
Részt vett a lengyel szabadságharcban, 1831 elején, őrnagyként egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában tíz ágyú összpontosított tüzével szinte az egész támadó orosz hadsereget feltartóztatta időt nyerve a lengyel hadtest újrarendeződésére, de a vereséget így sem sikerült elkerülnie. Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, ahol megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel.
A galíciai forradalmi mozgalomba 1848 tavaszán kapcsolódott be, s francia fegyverszállítást ígért az orosz és osztrák megszállók ellen. A mozgalom nem tudott kibontakozni, így Bem Bécsbe ment, ahol 1848. október 14-én a város forradalmi védőrségének parancsnoka lett. Bécs eleste s a felmentésére igyekvő magyar sereg schwechati veresége után november 1-jén Pozsonyban a magyar szabadságharc szolgálatába állt. Kossuth november 29-én egyik legjobb döntésével az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Bár a magyar tábornokok nemigen bíztak benne, Bem szigorú fegyelmet követelve újjászervezte a bomlóban lévő erőket és napi 30–35 kilométeres menetteljesítményt követelve 13 ezer katonával három hónap alatt kiűzte Erdélyből az osztrákokat.
Bem tábornok kiváló hadvezér volt: a magyarok, lengyelek és törökök egyaránt magukénak érzik
Taktikája a tüzérség erőteljes alkalmazásán s a csapatok gyors, éjjeli mozgatásán alapult. Ezzel meglepte az ellenfelet, váratlan rajtaütései sokszor legyőzték az ellenség túlerejét. Sokat tett a nemzetiségi békéért, magyarok, románok, szászok együttműködéséért, bár ebben nem sok sikert ért el. Magyarul nem tudott, németül is rosszul, főleg franciául értette meg magát. Petőfivel, segédtisztjével, bensőséges viszonyt ápolt, nagyra becsülte tehetségét és forradalmi felfogását. 54 évesen már „apónak” becézték a szabadságharcosok, Petőfi egyik versében egyenesen „sistergő istennyilaként” jeleníti meg.
A forradalom bukása után az oroszok a lengyel emigránsok kiadatásáért még nagyobb diplomáciai akciót indítottak, mint Bécs a magyarokért. A törökök a lengyeleket Sumlába telepítették, s mert az iszlám hit a kiadatás ellen védelmet jelentett, Bem is áttért.
Az idős tábornok, hogy tétlenségét feledje, itt salétromgyárat alapított, amellyel a török hadsereg lőszerellátását jelentősen megjavította. 1850-ben a török helyőrség lázongani kezdett a késedelmes zsoldfizetés miatt. Ezt kihasználták a környékbeli arab és drúz törzsek, akik már régóta el akartak szakadni Törökországtól. A felkelők körülvették Aleppó városát. A megrémült török főméltóság Bemre bízta a város védelmét. A várost kora délután kezdték ostromolni a karddal és lándzsával felszerelt felkelők. Semmire sem mentek a Bem által vezetett török tüzérek kartácssortüzeivel szemben. A gyalogságnak és a lovasságnak már csak a szétszórt felkelők végső megsemmisítése maradt.
Bem azt is látta, hogy a felkelés részben jogos volt, mert a kormányzó elnyomó politikája váltotta ki. Levelet írt a szultánnak, hogy Musztafa pasa kormányzó leváltását sürgesse. A választ már nem tudta meg, mert régi sebei újra felszakadtak és elmérgeződtek, ráadásul maláriát is kapott. 56 évesen 1850. december 10-én halt meg ajkán azzal a mondattal: Lengyelország, nem én szabadítalak fel!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!