
Lengyel zászlórengetegben a budapesti Bem-szobor március 15-én
Fotó: Okos Márton
Az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb emigráns hőse, a lengyel Józef Zachariasz Bem, a székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér 225 éve született.
2019. március 17., 08:252019. március 17., 08:25
2019. március 18., 15:092019. március 18., 15:09
Az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb emigráns hőse, a lengyel Józef Zachariasz Bem, a székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér 225 éve született. Mintha a sors is arra predesztinálta volna, hogy részt vegyen és jelentős szerepet vállaljon a magyar szabadságharcban: március 14-én született Tarnówban, Lengyelország osztrák fennhatóságú részén birtokos nemesi családból.
Részt vett a lengyel szabadságharcban, 1831 elején, őrnagyként egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában tíz ágyú összpontosított tüzével szinte az egész támadó orosz hadsereget feltartóztatta időt nyerve a lengyel hadtest újrarendeződésére, de a vereséget így sem sikerült elkerülnie. Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, ahol megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel.
A galíciai forradalmi mozgalomba 1848 tavaszán kapcsolódott be, s francia fegyverszállítást ígért az orosz és osztrák megszállók ellen. A mozgalom nem tudott kibontakozni, így Bem Bécsbe ment, ahol 1848. október 14-én a város forradalmi védőrségének parancsnoka lett. Bécs eleste s a felmentésére igyekvő magyar sereg schwechati veresége után november 1-jén Pozsonyban a magyar szabadságharc szolgálatába állt. Kossuth november 29-én egyik legjobb döntésével az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Bár a magyar tábornokok nemigen bíztak benne, Bem szigorú fegyelmet követelve újjászervezte a bomlóban lévő erőket és napi 30–35 kilométeres menetteljesítményt követelve 13 ezer katonával három hónap alatt kiűzte Erdélyből az osztrákokat.
Bem tábornok kiváló hadvezér volt: a magyarok, lengyelek és törökök egyaránt magukénak érzik
Taktikája a tüzérség erőteljes alkalmazásán s a csapatok gyors, éjjeli mozgatásán alapult. Ezzel meglepte az ellenfelet, váratlan rajtaütései sokszor legyőzték az ellenség túlerejét. Sokat tett a nemzetiségi békéért, magyarok, románok, szászok együttműködéséért, bár ebben nem sok sikert ért el. Magyarul nem tudott, németül is rosszul, főleg franciául értette meg magát. Petőfivel, segédtisztjével, bensőséges viszonyt ápolt, nagyra becsülte tehetségét és forradalmi felfogását. 54 évesen már „apónak” becézték a szabadságharcosok, Petőfi egyik versében egyenesen „sistergő istennyilaként” jeleníti meg.
A forradalom bukása után az oroszok a lengyel emigránsok kiadatásáért még nagyobb diplomáciai akciót indítottak, mint Bécs a magyarokért. A törökök a lengyeleket Sumlába telepítették, s mert az iszlám hit a kiadatás ellen védelmet jelentett, Bem is áttért.
Az idős tábornok, hogy tétlenségét feledje, itt salétromgyárat alapított, amellyel a török hadsereg lőszerellátását jelentősen megjavította. 1850-ben a török helyőrség lázongani kezdett a késedelmes zsoldfizetés miatt. Ezt kihasználták a környékbeli arab és drúz törzsek, akik már régóta el akartak szakadni Törökországtól. A felkelők körülvették Aleppó városát. A megrémült török főméltóság Bemre bízta a város védelmét. A várost kora délután kezdték ostromolni a karddal és lándzsával felszerelt felkelők. Semmire sem mentek a Bem által vezetett török tüzérek kartácssortüzeivel szemben. A gyalogságnak és a lovasságnak már csak a szétszórt felkelők végső megsemmisítése maradt.
Bem azt is látta, hogy a felkelés részben jogos volt, mert a kormányzó elnyomó politikája váltotta ki. Levelet írt a szultánnak, hogy Musztafa pasa kormányzó leváltását sürgesse. A választ már nem tudta meg, mert régi sebei újra felszakadtak és elmérgeződtek, ráadásul maláriát is kapott. 56 évesen 1850. december 10-én halt meg ajkán azzal a mondattal: Lengyelország, nem én szabadítalak fel!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!