Ki hitte volna, hogy a négyszáz éve elhunyt Báthory Erzsébet története elsősorban horrorfilmek alapján lesz ismert a nagyvilágban? A róla elterjedt rémmesék azonban egy jól kidolgozott koncepciós per részét képezték. Kora egyik legszebb asszonya egy várba befalazva lelte halálát.
2014. augusztus 23., 13:352014. augusztus 23., 13:35
Akik azzal vádolták Bárhory Erzsébetet, hogy szüzek vérében fürdött abban a reményben, hogy ettől fiatal marad, egy apró, de tudományos tényről elfeledkeztek: a vér perceken belül megalvad, így nehezen tudott volna a grófnő vérben pancsolni. De nem ez az egyetlen véres legenda, ami Báthory Erzsébet alakját és életét övezi.
1560. augusztus 7-én született Nyírbátoron, Báthory István fejedelem unokahúgaként. Erzsébet az ecsedi kastélyban töltötte gyermekkorát, alig 11 évesen eljegyezték Nádasdy István gróffal, akihez később hozzá is ment.
Kiváló neveltetést kapott, a magyar nyelv mellett megtanult görögül, latinul, németül írni és olvasni. A legenda úgy tartja, hogy gyermekkorának meghatározó élménye volt egy cigányzenész kivégzése. A cigányt azzal vádolták, hogy eladta gyermekét a törököknek. Állítólag Erzsébet a szadista Vlad Þepeşsel, Drakula megihletőjével is rokonságban állt, és zsenge ifjúkorában már részt vett sátánista rituálékban.
Báthory Erzsébet mintegy harminc éven át élt házasságban Nádasdy Ferenccel, aki férfikorba lépvén az „erős fekete bég” megtisztelő nevet vívta ki magának a törökkel folytatott harcokban elért sikerei miatt. Öt gyerekük született: Anna, Orsolya, Kató, Pál és András, közülük Anna, Kató és Pál érte meg a felnőttkort. A korabeli magas csecsemő- és gyermekhalandóság mellett nem kizárható, hogy további gyerekeik is voltak. A török harcok miatt Nádasdy Ferenc gyakran volt távol feleségétől, noha az is előfordult, hogy magával vitte a Pozsonyban tartott gyűlések idején. A történészek Báthory Erzsébet két, saját kezével a férjének írt levelét ismerik, mindkettő 1596-ból való: ezekben a gyerekekről és gyakori betegeskedéseikről számol be férjének, és semmi sem utal bennük arra, hogy elfajzott, beteges lélek lett volna az asszony.
Véres legendák
Az egyik legismertebb legenda azt meséli el, miként jött rá a grófnő, hogy a szüzek vére megfiatalítja: „Báthory Erzsébet egy alkalommal arra lett figyelmes, hogy a szolgálóleány, aki a haját fésülte, kezét megvágván véletlenül rácsöppentette vérét asszonya karjára. Erzsébet asszony döbbenten látta, hogy a lecsöppenő vércsöpp helyén bőre megfiatalodik, fehérebb lesz. Innen jött az ötlet, hogy a későbbiekben fiatal leányok véréből készült fürdőket vegyen, hogy így őrizze meg fiatalságát és szépségét. A leányokat az általa birtokolt falvakból szedette össze, állítólag több százat.” Egyébként Mikszáth Kálmán is feldolgozta ezt a legendát Csejthe vára és asszonya című elbeszélésében, amivel tovább rontotta szegény Erzsébet hitelét.
Ha minden legenda igaz volna, Báthory Erzsébet a második helyet foglalná minden idők legnagyobb gyilkosai között. A listát egy indiai férfi vezeti, aki 1790 és 1840 között 931 embert fojtott meg ahrumal nevű, sárga-fehér csíkos sáljával. A képzeletbeli dobogó előkelő, második fokán Erzsébet áll(na) 650 láb alól eltett személlyel.
„Az én sötét Uram kilencvenkilenc fekete macskává változtata engem. És ennek az kilencvenkilenc fekete macskának mind kilenc élete vagyon. Az kilences szám tudja, hogy hol van az kulcs az ládikához.
Ó vér, vér, az gyenge leánykák meleg vére tart engem életben. Ha az vérük nem lenne, meghalnék minden éjszakán. Mert az éjszakák végtelenek és tele vagynak fájdalommal és az én társam messze vagyon, az pogánnyal háborúzik Moldvában és én elhervadok itt, mint az fűzfalevél, ha kiszárad az régi tó.”
A fenti részlet egy Báthory Erzsébetnek tulajdonított naplótöredékből való. Ám aki a szöveget komolyan veszi, úgy jár, mint a jereváni rádiós-viccekkel: nem akkor, nem ott, és főleg nem ő írta. Az 1920-as évek óta ismert szöveg valószínűleg az 1760-as években, fél évszázaddal a grófnő halála után keletkezett.
Tudományos igazság
A tudományosan megalapozott kutatások szerint Báthory Erzsébet sohasem követte el a neki tulajdonított rémtetteket. Koholt vádak alapján indított vizsgálatot ellene unokatestvére, Thurzó gróf, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy vagyont. A vizsgálatot egyetlen személy, a csejthei katolikus plébános vallomása indította el. A plébános azt állította, hogy sekrestyéjében megjelent neki Báthory Erzsébet, egy fekete macska képében. Az úgynevezett bizonyítékokat kegyetlen kínzásokkal kényszerítették ki a grófnő szolgáiból. A kutatók ma már úgy vélekednek, hogy a jobbágylányokat nem azért hozatta Báthory Erzsébet Csejthe várába, hogy ott kínozza és megölesse őket, hanem Európa első leánynevelő intézetét működtette a vár falai között – ami nem éppen enyhe különbség a legendák és a valóság között. Mi több, a leánynevelő intézet mellett a grófnő ispotályt is fenntartott kastélyában, ahol a török elleni háborúk sebesültjeit és járványok áldozatait ápolták.
Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák–cseh–
angol–magyar koprodukcióban készült filmdráma, melyet Juraj Jakubisko szlovák rendező írt és rendezett, megpróbálja rehabilitáni a köztudatban vérszomjas úrnőként ismert Báthory Erzsébetet.
A grófnőt élete végéig a csejthei várban tartották fogva, befalazva, itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!