Báthory Erzsébet: mítosz és valóság

Akik azzal vádolták Bárhory Erzsébetet, hogy szüzek vérében fürdött abban a reményben, hogy ettől fiatal marad, egy apró, de tudományos tényről elfeledkeztek: a vér perceken belül megalvad, így nehezen tudott volna a grófnő vérben pancsolni. De nem ez az egyetlen véres legenda, ami Báthory Erzsébet alakját és életét övezi.

1560. augusztus 7-én született Nyírbátoron, Báthory István fejedelem unokahúgaként. Erzsébet az ecsedi kastélyban töltötte gyermekkorát, alig 11 évesen eljegyezték Nádasdy István gróffal, akihez később hozzá is ment.

Kiváló neveltetést kapott, a magyar nyelv mellett megtanult görögül, latinul, németül írni és olvasni. A legenda úgy tartja, hogy gyermekkorának meghatározó élménye volt egy cigányzenész kivégzése. A cigányt azzal vádolták, hogy eladta gyermekét a törököknek. Állítólag Erzsébet a szadista Vlad Þepeşsel, Drakula megihletőjével is rokonságban állt, és zsenge ifjúkorában már részt vett sátánista rituálékban.

Báthory Erzsébet mintegy harminc éven át élt házasságban Nádasdy Ferenccel, aki férfikorba lépvén az „erős fekete bég” megtisztelő nevet vívta ki magának a törökkel folytatott harcokban elért sikerei miatt. Öt gyerekük született: Anna, Orsolya, Kató, Pál és András, közülük Anna, Kató és Pál érte meg a felnőttkort. A korabeli magas csecsemő- és gyermekhalandóság mellett nem kizárható, hogy további gyerekeik is voltak.  A török harcok miatt Nádasdy Ferenc gyakran volt távol feleségétől, noha az is előfordult, hogy magával vitte a Pozsonyban tartott gyűlések idején. A történészek Báthory Erzsébet két, saját kezével a férjének írt levelét ismerik, mindkettő 1596-ból való: ezekben a gyerekekről és gyakori betegeskedéseikről számol be férjének, és semmi sem utal bennük arra, hogy elfajzott, beteges lélek lett volna az asszony.

Véres legendák

Az egyik legismertebb legenda azt meséli el, miként jött rá a grófnő, hogy a szüzek vére megfiatalítja: „Báthory Erzsébet egy alkalommal arra lett figyelmes, hogy a szolgálóleány, aki a haját fésülte, kezét megvágván véletlenül rácsöppentette vérét asszonya karjára. Erzsébet asszony döbbenten látta, hogy a lecsöppenő vércsöpp helyén bőre megfiatalodik, fehérebb lesz. Innen jött az ötlet, hogy a későbbiekben fiatal leányok véréből készült fürdőket vegyen, hogy így őrizze meg fiatalságát és szépségét. A leányokat az általa birtokolt falvakból szedette össze, állítólag több százat.” Egyébként Mikszáth Kálmán is feldolgozta ezt a legendát Csejthe vára és asszonya című elbeszélésében, amivel tovább rontotta szegény Erzsébet hitelét.

Ha minden legenda igaz volna, Báthory Erzsébet a második helyet foglalná minden idők legnagyobb gyilkosai között. A listát egy indiai férfi vezeti, aki 1790 és 1840 között 931 embert fojtott meg ahrumal nevű, sárga-fehér csíkos sáljával. A képzeletbeli dobogó előkelő, második fokán Erzsébet áll(na) 650 láb alól eltett személlyel.

„Az én sötét Uram kilencvenkilenc fekete macskává változtata engem. És ennek az kilencvenkilenc fekete macskának mind kilenc élete vagyon. Az kilences szám tudja, hogy hol van az kulcs az ládikához.

Ó vér, vér, az gyenge leánykák meleg vére tart engem életben. Ha az vérük nem lenne, meghalnék minden éjszakán. Mert az éjszakák végtelenek és tele vagynak fájdalommal és az én társam messze vagyon, az pogánnyal háborúzik Moldvában és én elhervadok itt, mint az fűzfalevél, ha kiszárad az régi tó.”

A fenti részlet egy Báthory Erzsébetnek tulajdonított naplótöredékből való. Ám aki a szöveget komolyan veszi, úgy jár, mint a jereváni rádiós-viccekkel: nem akkor, nem ott, és főleg nem ő írta. Az 1920-as évek óta ismert szöveg valószínűleg az 1760-as években, fél évszázaddal a grófnő halála után keletkezett.

Tudományos igazság

A tudományosan megalapozott kutatások szerint Báthory Erzsébet sohasem követte el a neki tulajdonított rémtetteket. Koholt vádak alapján indított vizsgálatot ellene unokatestvére, Thurzó gróf, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy vagyont. A vizsgálatot egyetlen személy, a csejthei katolikus plébános vallomása indította el. A plébános azt állította, hogy sekrestyéjében megjelent neki Báthory Erzsébet, egy fekete macska képében. Az úgynevezett bizonyítékokat kegyetlen kínzásokkal kényszerítették ki a grófnő szolgáiból. A kutatók ma már úgy vélekednek, hogy a jobbágylányokat nem azért hozatta Báthory Erzsébet Csejthe várába, hogy ott kínozza és megölesse őket, hanem Európa első leánynevelő intézetét működtette a vár falai között – ami nem éppen enyhe különbség a legendák és a valóság között. Mi több, a leánynevelő intézet mellett a grófnő ispotályt is fenntartott kastélyában, ahol a török elleni háborúk sebesültjeit és járványok áldozatait ápolták.

Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák–cseh–
angol–magyar koprodukcióban készült filmdráma, melyet Juraj Jakubisko szlovák rendező írt és rendezett, megpróbálja rehabilitáni a köztudatban vérszomjas úrnőként ismert Báthory Erzsébetet.

A grófnőt élete végéig a csejthei várban tartották fogva, befalazva, itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.