Ötven esztendeje, azaz 1963. augusztus 5-én megvalósulni látszott egy álom. Először a történelem folyamán olyan szerződés született, amely a nukleáris kísérleteket szabályozza. Ám azóta sem teljesültek be az elképzelések, és az atomcsend továbbra is ábrándnak látszik
2013. augusztus 08., 15:532013. augusztus 08., 15:53
Az első kísérleti atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az Új Mexikó-i Alamogordóban. Az atombombát ellenző mozgalmak létezését ettől a ponttól kezdve tartjuk számon. De ezekkel párhuzamosan az elmúlt fél évszázadban születtek olyan nemzetközi egyezmények is, amelyek tiltják a nukleáris fegyverek légkörben, világűrben és víz alatt történő mindenfajta kipróbálását.
Dwight Eisenhower, Amerika 34. elnöke hivatalba lépésének évében tartotta az Atom a békéért (Atom for Peace) című híres beszédét az ENSZ-ben, ám az atomcsend megvalósítását célzó nemzetközi egyezmény gondolata Nehru indiai miniszterelnöktől származik: ő Hirosima, Nagaszaki, valamint több mint 50 nukleáris kísérleti atomrobbantás tapasztalata után javasolta mindennemű nukleáris kísérlet világméretű betiltását. Az 1954-es javaslat csak 1963-ban valósult meg, s akkor is csak részlegesen. Az úgynevezett Részleges Atomcsend Egyezmény (Partial Test Ban Treaty) „korlátlan ideig” tiltja a kísérleti atombomba robbantást az atmoszférában, víz alatt és a világűrben, ám nem zárja ki a földalatti robbantásokat. A moszkvai aláírásban részt vett Anglia, Amerika és a Szovjetunió, ám Franciaország és Kína nem írták alá a szerződést.
A következő állomás az Atomsorompó Egyezmény (Non-proliferation Treaty) 1968-ból. Ennek értelmében az atomhatalmak megállapodtak abban, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat nem segítik atomfegyverek vagy más nukleáris robbanó anyagok megszerzésében, előállításában, ám a szerződés nem csökkentette a felhalmozott eszközöket és nem állította meg a nukleáris fegyverek gyártását. Az egyezményt a világ majdnem minden állama aláírta, kivéve Kubát és a nukleáris fegyverekkel rendelkező Indiát, Pakisztánt és Izraelt.
Az álom 1996-ban látszott végre megvalósulni: a Teljes Körű Atomcsend Egyezmény (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty, CTBT) szövegét az Egyesült Nemzetek Közgyűlése New Yorkban 1996. szeptember 10-én adoptálta. A CTBT megtilt minden nukleáris kísérleti robbantást, bármely céllal, bármely környezeti feltétel között. A szerződést aláírta 166 ország, köztük az öt atomnagyhatalom is, ám hatályba máig sem lépett, mert ahhoz minden kereskedelmi atomerőművel rendelkező országnak ratifikálnia kellene. Ennek az egyezménynek az alapján született meg a bécsi központú globális ellenőrző-hálózat, amely a világ több száz pontján rendelkezik ellenőrző állomással.
Az összes létező nukleáris robbanófej 96 százaléka az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország kezében van. Az eddig gyártott atomtöltetek mennyisége elegendő lenne ahhoz, hogy a teljes bolygót akár 25-ször elpusztítsák.
A közismert békejel is a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalmakhoz köthető. Az 1958-ban először használt szimbólumot egy brit művész, Gerald Holtom alkotta. Holtom nem volt hajlandó harcolni a második világháborúban, ám a jelképhez mégis két katonai jelzés, az N és a D kombinációját használta (N, mint Nuclear, vagyis nukleáris és D, mint Disarmament, vagyis lefegyverzés) és a földet jelképező kör belsejébe rajzolta. A hidegháború atombomba támadás lehetőségétől terhes éveiben aztán a szimbólum nem csak atomellenes, hanem egyetemes békejel lett az egész világon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!