Ötven esztendeje, azaz 1963. augusztus 5-én megvalósulni látszott egy álom. Először a történelem folyamán olyan szerződés született, amely a nukleáris kísérleteket szabályozza. Ám azóta sem teljesültek be az elképzelések, és az atomcsend továbbra is ábrándnak látszik
2013. augusztus 08., 15:532013. augusztus 08., 15:53
Az első kísérleti atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az Új Mexikó-i Alamogordóban. Az atombombát ellenző mozgalmak létezését ettől a ponttól kezdve tartjuk számon. De ezekkel párhuzamosan az elmúlt fél évszázadban születtek olyan nemzetközi egyezmények is, amelyek tiltják a nukleáris fegyverek légkörben, világűrben és víz alatt történő mindenfajta kipróbálását.
Dwight Eisenhower, Amerika 34. elnöke hivatalba lépésének évében tartotta az Atom a békéért (Atom for Peace) című híres beszédét az ENSZ-ben, ám az atomcsend megvalósítását célzó nemzetközi egyezmény gondolata Nehru indiai miniszterelnöktől származik: ő Hirosima, Nagaszaki, valamint több mint 50 nukleáris kísérleti atomrobbantás tapasztalata után javasolta mindennemű nukleáris kísérlet világméretű betiltását. Az 1954-es javaslat csak 1963-ban valósult meg, s akkor is csak részlegesen. Az úgynevezett Részleges Atomcsend Egyezmény (Partial Test Ban Treaty) „korlátlan ideig” tiltja a kísérleti atombomba robbantást az atmoszférában, víz alatt és a világűrben, ám nem zárja ki a földalatti robbantásokat. A moszkvai aláírásban részt vett Anglia, Amerika és a Szovjetunió, ám Franciaország és Kína nem írták alá a szerződést.
A következő állomás az Atomsorompó Egyezmény (Non-proliferation Treaty) 1968-ból. Ennek értelmében az atomhatalmak megállapodtak abban, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat nem segítik atomfegyverek vagy más nukleáris robbanó anyagok megszerzésében, előállításában, ám a szerződés nem csökkentette a felhalmozott eszközöket és nem állította meg a nukleáris fegyverek gyártását. Az egyezményt a világ majdnem minden állama aláírta, kivéve Kubát és a nukleáris fegyverekkel rendelkező Indiát, Pakisztánt és Izraelt.
Az álom 1996-ban látszott végre megvalósulni: a Teljes Körű Atomcsend Egyezmény (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty, CTBT) szövegét az Egyesült Nemzetek Közgyűlése New Yorkban 1996. szeptember 10-én adoptálta. A CTBT megtilt minden nukleáris kísérleti robbantást, bármely céllal, bármely környezeti feltétel között. A szerződést aláírta 166 ország, köztük az öt atomnagyhatalom is, ám hatályba máig sem lépett, mert ahhoz minden kereskedelmi atomerőművel rendelkező országnak ratifikálnia kellene. Ennek az egyezménynek az alapján született meg a bécsi központú globális ellenőrző-hálózat, amely a világ több száz pontján rendelkezik ellenőrző állomással.
Az összes létező nukleáris robbanófej 96 százaléka az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország kezében van. Az eddig gyártott atomtöltetek mennyisége elegendő lenne ahhoz, hogy a teljes bolygót akár 25-ször elpusztítsák.
A közismert békejel is a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalmakhoz köthető. Az 1958-ban először használt szimbólumot egy brit művész, Gerald Holtom alkotta. Holtom nem volt hajlandó harcolni a második világháborúban, ám a jelképhez mégis két katonai jelzés, az N és a D kombinációját használta (N, mint Nuclear, vagyis nukleáris és D, mint Disarmament, vagyis lefegyverzés) és a földet jelképező kör belsejébe rajzolta. A hidegháború atombomba támadás lehetőségétől terhes éveiben aztán a szimbólum nem csak atomellenes, hanem egyetemes békejel lett az egész világon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!