Egy régi mesevilág elevenedik meg a Kossuth Rádió Hajnali sorozatában
Fotó: Hagyományok Háza
A Hajnali- Népzene korán kelőknek című műsor március első hetét Árgyélus királyfi történetének szenteli. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogatott.
2019. március 08., 13:392019. március 08., 13:39
A valós történeti eseményeket megverselő históriás ének mellett a magyar reneszánsz irodalmában az 1530-as évektől kezdve bontakozott ki egy új, kalandos szerelmi történeteket megszólaltató műfaj: a széphistória. A népköltészet és a széphistóriák szoros kapcsolatát számos példa bizonyítja. A műfaj kétségtelenül legnépszerűbb darabja, az Argirus királyfiról és egy Tündér Szűzleányról szóló történetet már 1749-ben ponyva formájában terjesztették. Mese alakban a népköltészet szerves részévé vált elsősorban - Erdélyben és a Csallóközben -, ahol a tündérek és más természetfeletti lények színesítették a hiedelmek világát.
Árgirus királyfi és Tündérszép Ilona történetének gyökerei, Kardos Tibor irodalomtörténész szerint, egészen az ókorig nyúlnak vissza. Egy olyan ciprusi eredetű görög misztériumnovellából ered, amelyet a II-III. században jegyeztek le, a történet magját pedig a hattyú alakban megjelenő természetfeletti lények és az aranyalmát őrző hős figurája adta. A téma a Bizánci Birodalomban is közkedvelt maradt, ahonnan Itáliába, feltehetően Velence vidékére került, és széphistóriaként élt tovább. Jóllehet, az eredeti forrását nem ismerjük, magyarra az 1580-as években Gergei Albert ültette át. A fordító-szerző kilétéről csak nagyon keveset tudunk. Felvetődött, hogy a feltehetően felvidéki arisztokrata származású Gergei (vagy másképp Gyergyai) Albert a későbbi Görgei család egyik őse is lehetett, de erre nincs bizonyíték. Mindenesetre a remekművű-fordítás a születése pillanatától kezdve rendkívül népszerűvé vált. Legkorábbi magyar nyelvű töredéke az 1618-as keltezésű Tatrosy György-féle énekeskönyvben található História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündérkirály szűzleányról címmel. A közkedveltté lett széphistória l749–1849 között majdnem száz kiadást élt meg, egyik szépirodalmi feldolgozását, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, irodalmunk legbecsesebb darabjai között tartjuk számon.
A műsor zenei összeállításában a korán kelők az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhattak válogatást falusi vonósbandák előadásában. Adás: Kossuth Rádió, március 4-10. (minden reggel 4.03) A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!