
Hetven évvel ezelőtt, 1944. július 31-én, légi felderítés közben repülőjével együtt eltűnt Antoine de Saint-Exupéry francia író, A kis herceg című világhírű regény szerzője, aki minden valószínűség szerint a Földközi-tengerbe zuhant gépével.
2014. augusztus 01., 09:222014. augusztus 01., 09:22
Antoine de Saint-Exupéry 1900. június 29-én Lyonban, egy vagyonos arisztokrata család gyermekeként született. A francia haditengerészet előkészítő iskolájában kezdte meg tanulmányait, a záróvizsgán azonban megbukott, így építészet szakra iratkozott. Végzettséget itt sem szerzett, másfél év után otthagyta az egyetemet, és katonai szolgálatra jelentkezett. 1922-ben megszerezte a pilótaengedélyt és áthelyeztette magát a légierőkhöz. Egy légibaleset következtében akkori menyasszonyának családja hamarosan rákényszeríttette Saint-Exupéryt, hogy szereljen le. A kalandokra vágyó férfi azonban a házasság helyett inkább a repülést választotta és 1926-ban – immáron civilként – visszatért a levegőbe.
Kevésbé ismert, hogy Saint-Exupéry volt az, aki gyakorlatilag megteremtette a francia polgári légiposta-szolgáltatást: a Toulouse-Dakar útvonalon ingázott, majd egy spanyol gyarmati repülőteret irányított a Szaharában, 1929-től pedig az argentin állam alkalmazásába lépett. Közben sorra írta a pilóták életéből és kalandjaiból ihletett műveit: A pilóta című novella volt az első írói pályafutásán, következett A déli futárgép című regény, majd az Éjszakai repülés. Saint-Exupéry időközben házasságot kötött egy salvadori arisztokrata özveggyel, a színésznőként és írónőként is elismert Consuelo Suncin-Sandovallal, akivel élete végéig viharos kapcsolatban élt. Nem csoda, hiszen az író többet volt a levegőben, mint otthon, a veszélyes helyzetek szinte vonzották. No meg szinte köztudott volt, hogy a férfi nem volt a házastársi hűség példaképe sem…
1935-ben a Párizs-Saigon útvonalon megrendezett repülőversenyen súlyos repülőgép-balesetet szenvedett Egyiptomban. Balesetei sem tántorították el szenvedélyétől, a második világháború kitörésekor azonnal katonai szolgálatra jelentkezett. Franciaország elfoglalása után New Yorkba szökött, majd egy darabig Québecben is élt. Világhírű regénye, A kis herceg New Yorkban jelent meg, de a pilóta 1943-ban visszatért az európai hadszíntérre, hogy hazája felszabadításáért harcoljon.
Megmagyarázhatatlan eltűnése
Noha az író már betöltötte 43. életévét és túlhaladt azon a koron, amikor a szabályok lehetővé tették volna bevetését, elég elszántnak bizonyult ahhoz, hogy ismét szolgálatba léphessen. Antoine de Saint-Exupéry 1944. július 31-én egy Lockheed P–38-as típusú repülőgéppel indult el Korzika szigetéről végzetes küldetésére. Feladata a Rhône völgyében állomásozó német csapatok helyzetének felmérése volt. Az író végül sohasem tért vissza a misszióból, egy asszony pedig utóbb Toulon közelében egy francia repülőgépet látott a tengerben. Néhány nappal később egy azonosítatlan holttestet fedeztek fel a partvidéken, melyet szeptemberben a már felszabadított Carqueiranne faluban temettek el. Ám ez csak az első mozzanat Saint-Exupéry eltűnésének utóéletében…
Saint-Exupéry-idézetek
„Azt nevezem barátomnak, akit megláttam benne, aki talán mélyen elrejtőzve szendereg énjébe beágyazva, de velem szemben lassan kibontakozik belőle, mert felismert és rám mosolyog, még ha később kénytelen lesz is elárulni engem.”
„Semmit nem kaphatsz attól az elérhetetlentől, akit csak érzékeiddel vágysz, és megkeseríti álmatlan éjszakáidat, amint éhes kutyád sem ér semmit a hús képével.”
„Amit az ünnep előtt adsz az ünnepre, az jobban gyarapít téged, mint amit az ünnep egyszeri alkalommal képes lesz neked nyújtani.”
„Helyrehozhatatlan a múlt, a jelen viszont olyan számotokra, mint az építő lába előtt heverő mindenféle épületanyag: a ti dolgotok, hogy jövendőt építsetek belőle.”
„Nem az a fösvény, aki nem teszi magát tönkre ajándékozással, hanem az, aki nem adja cserébe saját arcának ragyogását a te adományodért.”
„A barát az a rész az emberben, amelyik éretted van, és olyan ajtót tár ki előtted, amelyet talán soha másutt nem nyit ki.”
„Nem azért hibáztál, mert többet adtál, hanem mert kevesebbet kívántál. Hatöbbet adsz, többet is követelhetsz.”
„A jövő soha nem más, mint rendrakásra váró jelen. Nem előre kell látnod, hanem el kell szenvedned.”
A tragédia óta eltelt évtizedek során számtalan elmélet született azzal kapcsolatban, hogy mi történhetett 1944. július 31-én. Köztudott volt, hogy az író nem volt éppen barátságos viszonyban De Gaulle tábornokkal, az utóbbi egy alkalommal kollaboránsnak nevezte. Ezt annyira szívére vette a rendkívül érzékeny Saint-Exupéry, hogy bánatát egyre gyakrabban alkoholba fojtotta. Nem csoda, ha egyesek úgy vélik, a fatális napon az író zaklatott lelkiállapotban öngyilkosságot követett el.
Az eltűnés utáni első kézzelfogható nyom csupán 1998-ben került elő, amikor halászok egy földközi-tengeri kikötőnél ezüst karláncot találtak hálóik között. A karkötőn Saint-Exupéry és New York-i kiadója neve olvasható. Később a búvárok megtalálták a repülőgép roncsait, de a pilóta teste nem került elő.
Jelentkeznek a németek
Évtizedek múltán két német háborús veterán – Robert Heichele és Horst Rippert – is azt vallotta, hogy lelőtte Saint-Exupéry gépét, a Luftwaffe feljegyzései azonban nem igazolták a katonák beszámolóit. 2006 júliusában egy, Exupéry eltűnésével foglalkozó német kutató hívta fel telefonon Horst Rippertet Wiesbadenben. Miután elmagyarázta, miért is keresi, Rippert azt mondta: „Nem kell tovább keresnie, én lőttem le Saint-Exupéry-t.” Rippert a háború után sportriporterként dolgozott egy televíziónál. Pár nappal azután hallott először Saint-Exupéry eltűnéséről, hogy Marseilles közelében lelőtt egy francia felségjelet viselő vadászrepülőt. Meg volt győződve róla, hogy ő lőtte le a francia írót, habár erről 2006-ig senkinek sem beszélt.
A német veterán története sok szempontból kétségeket támaszt, többen manapság is inkább arra gyanakodtak, hogy A kis herceg írója szívproblémái miatt veszítette el uralmát gépe felett. Ugyanakkor továbbra is tartja magát az a nézet is, miszerint a labilis lelkiállapotú pilóta öngyilkosságot követett el. Bármi is történt hét évtizeddel ezelőtt, Amelia Earhart eltűnése után Antoine de Saint-Exupéry katonai felderítő gépének lezuhanása mind a mai napig a repülés történetének egyik legnagyobb rejtélye.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!