
1805. április 2-án, azaz 210 éve a dániai Odensében egy cipész és egy mosónő gyermekeként megszületett Hans Christian Andersen, kinek meséi nemcsak Dániát, hanem az egész világot elvarázsolták.
2015. április 03., 16:472015. április 03., 16:47
Andersen amúgy is szegény család sarja volt, ám miután 11 évesen apja elhunyt, még nehezebb helyzetbe került. Hans Christian abbahagyta az iskolát, viszont sokat olvasott. 14 esztendősen Koppenhágába ment, hogy a királyi színháznál dolgozhasson. Ha tervei nem is épp úgy alakultak, ahogy szerette volna, ám végül érettségizett, sőt egyetemre is járhatott. „1829 szeptemberében jó eredménnyel vizsgáztam nyelvtudományból és bölcseletből, s kiadtam első versgyűjteményemet, amely nagy tetszést aratott” – emlékezik önéletírásában. Világhírűvé mégsem darabjai, színészi képessége vagy versei tették, hanem a mesék. Szinte véletlenül. Harmincévesen pénzkeresés céljával fogott meseírásba egy olcsó füzetsorozat számára. Ám próbálkozása annyira népszerűvé tette, hogy tudatosan fordult a műfajhoz. Önéletírásának is az Életem meséje címet adta. Negyven év alatt összesen 156 mesét írt. Legismertebb meséi: A kis gyufaáruslány, A király új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona. Meséi dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodtak.
Andersen nemcsak műfaj tekintetében volt egyedi, hanem életvitelét tekintve is. Sosem nősült meg, rengeteget utazott. Egy híres svéd énekesnő iránt érzett beteljesületlen szerelméről tudunk, de az utókor – jellemző módon – már azon morfondírozik, hogy nem-e volt homoszexuális a nagy meseíró.
1861-től Koppenhágában élt. Saját bevallása szerint életét a Rút kiskacsa című meséje jellemzi: csak sok megpróbáltatás, lemondás után ismerték el tehetségét (diáktársai csúnya kiskacsának csúfolták). Amire vágyott, mégis teljesült: sikeres lett, még életében híressé vált. 1875. augusztus 4-én halt meg Koppenhágában, májrákban.
Utazásai során megismerkedett kora művészeti életének nagyságaival, így Heinével, Schumannal, Wagnerrel is. Dickens őt tartotta a világ legnagyobb meseírójának, Franciaországban megismerkedett Victor Hugo-val, Balzac-kal, Dumas-val. A magyarok közül barátjának vallotta Liszt Ferencet. Műveit több mint 150 nyelvre fordították le.
Dániában hatalmas tisztelet övezi: Koppenhágában sugárutat neveztek el róla, s a tengerparton ül a kis hableány híres szobra. 1967 óta évről évre világszerte megünnepelik a Gyermekkönyvek nemzetközi napját, amelyet mindig Andersen születésének évfordulóján tartanak. Andersen meséiből változatos könyvek, darabok, zenei művek, rajzilmek, filmek születtek és születnek még mai is.
„Szép mese az én életem, gazdag és boldog mese. Ha ifjú koromban, amikor szegényen és egyszál magam nekivágtam a világnak, egy mindenható tündérrel találkozom, s az így szólít meg: »Válassz utat és célt, képességeidnek és értelmednek megfelelően, s ahogy ezt az evilági bölcsesség megkívánja, én őrizlek és vezetlek azon az úton« – ha így szólt volna hozzám az a tündér, akkor sem élhettem volna boldogabban és jobban” – vallotta Hans Christian Andersen.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!