Aki visszamagyarosította az operettet

Maradjunk kicsit a házunk táján: a kolozsvári operettkedvelők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy Huszka Jenő összes híresebb darabját láthatták a város magyar operájában. A címben is említett „visszamagyarosítás” viszont némi magyarázatra szorul. Huszka Jenő volt ugyanis az a zeneszerző, aki a nagy bécsi operettszerzők (köztük Johann Strauss) halálát követően mintegy átvette tőlük a marsallbotot, és magyar hangot ütött meg a romantikus színpadi zenés műfajban. Huszka Jenő nyomán válik világhírűvé az operett műfajának magyar ága. Az ő nyomdokán jár Kacsóh Pongrác, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és a többiek is. Elsőként (és talán a legjobban) építette be műveibe a verbunkost, a magyar táncritmust, apalotást, a csárdást, megtartva a bécsi klasszikus operett bevált formakeretét. Az ő Bob herceg című operettje volt az első világsiker, amelyet további sikeres darabok követtek.

Jog és zene

Huszka Jenő Szegeden született 1875. április 24-én. Apjától tanult hegedülni, hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével, önszorgalomból zongorázni is megtanult. Már diákkorában írt két színpadi művet, az egyiket csak a család előtt mutatta be, a másikat a Nemzeti Színház igazgatója küldte vissza. Igaz, Huszka még csak 16 éves volt… 1893-ban került Pestre, egyenesen két egyetemre iratkozott be: joghallgatónak jelentkezett, de közben felvételit nyert a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival, majd Párizsba utazott, ahol egy zenekar első hegedűseként működött. Alig egy év múlva hazatért, 1898-ban pedig megvolt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat. Közben megismerkedett Fedák Sárival, következő darabját már számára írta: az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

Az „igazi” főhadnagy

Huszka Jenő egyik jelentős operettje a Mária főhadnagy, melyet a zeneszerző 1942 nyarán írt a Balatonon, és még annak az évnek az őszén megvolt a bemutatója is. Igen érdekes előtörténete van a Mária főhadnagynak, amire csak jóval a háború után derült fény, és Huszka valószínűleg nem is tudott róla.

Jókai Mór 1892-ben, a Vasárnapi Újságban írt egy cikket Jegyárusító honvéd címmel. „Az 1848–49-es szabadságharc emlékeinek kiállításán, a pénztárnál egy ’48-as honvéd főhadnagy ült egyenruhában, mellén a koszorús vitézségi renddel, fején a trikolórrózsás csákó, napbarnított arcán se bajusz, se szakáll. Nos ez a honvédtiszt Lebstück Mária volt, a szabadságharc egyik legendás, sokat szenvedett alakja” – írja Jókai, majd elmeséli, hogy ez a hős asszony immár mindenkitől elfeledve él Újpesten a fiánál, ugyanakkor szép szavakkal emlékezik meg hősi múltjáról, önfeláldozó hazaszeretetéről, sebesüléséről, elfogatásáról és bebörtönzéséről, férjéhez hűséges szerelméről. Később az is kiderült, hogy Huszka hősének, Lebstück Mária főhadnagynak a leszármazottjai, unokái, déd- és ükunokái Újpesten telepedtek le, és talán még ma is ott élnek…Az „igazi” Mária főhadnagy 1892-ben hunyt el, és az újpesti régi temetőben nyugszik.

Londonban hej…

Huszka Jenő munkásságát a nemzeti önállóság, függetlenség és hazaszeretet, a magyar föld és lakói iránt érzett szeretet fűti át. Dallamainak népszerűségére jellemző az a történet, amit Kodály Zoltán mesélt nevetve többször is: Erdélyben járva, népdalgyűjtő körútjai során, többször is belebotlott a Londonban hej… kezdetű „népdalba” a harmincas években. Mások arról számoltak be, hogy gyűjtőútjaik során, valamelyik isten háta mögötti erdélyi faluban „rábukkantak” a Darumadár fenn az égen kezdetű népdallá vált Huszka-dalra.

1959 szilveszterén tévéfelvételre hívták az idős zeneszerzőt. Mínusz 15 fokos hidegben ment el egy rövid interjúra, és bár autó vitte-hozta, legyengült szervezete mégis jobban áthűlt a kelleténél. Estére már belázasodott, tüdőgyulladást kapott. Többet soha nem lett jobban, és 1960. február 2-án éjjel kettőkor felesége, Arányi Mária karjai közt csendesen elhunyt. 84 éves volt.

Huszka Jenő nemcsak az operettszerzés terén alkotott maradandót: kultuszminisztériumi tevékenysége a szerzők érdekvédelmében kulcsfontosságúnak bizonyult: a szerzői jogvédelem korszerű formáinak bevezetése is az ő nevéhez fűződik.