A vámpír, aki tényleg halhatatlanná vált

A londoni születésű Lee (teljes nevén Sir Christopher Frank Carandini Lee) – akinek filmográfiájában 2081 filmet tartanak számon – pályája a ’40-es években a Kaleidoscope című tévésorozatban kezdődött. Filmes karrierje nehezen indult, mert a rendezők nem tartották elég angolnak, az ügynökök túl magasnak és „idegen arcúnak” találták ahhoz, hogy angol férfiakat alakítson a filmvásznon. Talán ennek is köszönhető, hogy sokszor alakított a filmjeiben más nemzetiségű embereket. Ebben segítségére lehetett, hogy gyerekkorában Svájcban élt, és több nyelven folyékonyan beszélt. A második világháborúban a légierőben szolgált, onnan leszerelve döntötte el, filmszínészként próbál szerencsét. Különleges külsejéből végül sikerült előnyt kovácsolnia, egy idő után gyakran hívták a rendezők, ha nácikat, szlávokat, ázsiaiakat, arabokat és füstös képű kalózokat kellett életre kelteni.

Elsősorban horrorszerepekkel vált ismertté: a Hammer Stúdió tíz filmjében (Drakula, A sötétség hercege) játszotta Drakula gróf szerepét és Frankenstein szörnyét (Frankenstein átka, 1957). Az igazi áttörést az 1957-ben készült Frankenstein-mozi hozta meg számára, ebben a szörnyet alakította az őrült tudós szerepébe bújt Peter Cushing mellett. Míg ő Drakula grófot játszotta, ellenfelét, Van Helsinget Peter Cushing, akivel egészen Cushing 1994-ben bekövetkezett haláláig szoros barátságban maradt. Sokan őt tartják minden idők legjobb angol anyanyelvű horrorsztárjának, a többi híres rémisztgető (Lugosi Béla, Boris Karloff) ugyanis Kelet-Európából érkezett Hollywoodba.

Ő volt Lord Summerisle A vesszőből font ember (The Wicker Man, 1973) című kiváló horrorban, valamint a főgonosz az 1974-es Bond-filmben, Az aranypisztolyos férfiban is. A Bond-figurához egyébként személyes kapcsolat is fűzte: Ian Fleming, a Bond-kalandok szerzője a rokona volt. A negatív szerepek később is közel álltak hozzá – ő játszotta Dooku grófot a Csillagok háborúja széria két darabjában, A klónok támadásában és A sithek bosszújában –, de az utóbbi években felbukkant Martin Scorsese A leleményes Hugójában és Tim Burton Éjsötét árnyékában is, pályafutása utolsó 15 éve volt a leggyümölcsözőbb. Bár a Hammer Stúdió számos horrorfilmszerepében feltűnt, egy 211-es interjúban mégis arra kérte a The Telegraph újságíróját, ne nevezze „horrorlegendának”, mivel azoktól az időktől már régen eltávolodott.

Voltak nagyon rossz filmjei és nagy bukásai is (ekkora filmográfia mellett ez érthető is), ezek azonban nem törték meg a karrierjét. Számos rajzfilmfigurának kölcsönözte a hangját, és többször dolgozott együtt Tim Burtonnel is. Nem csak játszott, sok filmjében vállalt énekes szerepet is. Sőt, a horrorműfajjal némiképp rokonságba hozható metálzene területén is kipróbálta magát. Az Inner Terrestrials nevű zenekarral a Carmen heavy metal változatának egyik dalában is közreműködött, és egy másik metál zenekar lemezén is énekelt. Saját, úgynevezett szimfonikus metállemeze is megjelent – akkor már 88 éves volt.

Utoljára A hobbit – Az öt sereg csatája című filmben láthatta a közönség. Nemrég szerződött le a The 11th című produkcióhoz, amelyben Uma Thurmannel játszott volna – a film forgatását novemberben akarták kezdeni. Lee pár éve arról beszélt, hogy még Clint Eastwooddal szeretne együtt dolgozni. Hét évtizedet átölelő karrierje során két döntést bánt meg: hogy elutasította a számára felajánlott szerepet a Halloweenban és az Airplane! című filmben.

A színészt 2009-ben ütötték lovaggá, négy éve pedig elnyerte a brit filmakadémia legrangosabb elismerését, a BAFTA-tagságot. Akkor leszögezte: nem akar visszavonulni. „Utálok lustálkodni. Ahogy a drága Boris (Karloff) mondogatta: ha meghalok, szeretném, ha a csizmám rajtam lenne” – mesélte. És ez majdnem így is történt: Lee szinte haláláig aktív volt, hogy aztán – minden idők egyik legemlékezetesebb Drakulájaként – végképp átlépjen a halhatatlanságba.

Egy londoni kórházban halt meg szívelégtelenség és légzési nehézségek következtében, június 7-ének reggelén. Három hete kezelték a kórházban, ott töltötte be 93. évét. Lee felesége addig nem akarta tájékoztatni a nyilvánosságot férje haláláról, amíg minden közeli családtaggal sikerült beszélnie. A pár több mint ötven éve kötött házasságot.