Xántus János etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője volt. 190 évvel ezelőtt született.
2015. október 07., 20:362015. október 07., 20:36
Az első magyar állatkert későbbi igazgatója Csokonyán, egy Somogy megyei kis községben született 1825. október 5-én. Ősei görög eredetűek voltak. Apja, Ignác előbb Széchényi Ferenc, majd Széchenyi István uradalmi jogtanácsosa, később Somogy vármegye főügyésze volt. Iskoláit szülőfalujában kezdte meg, középiskolai tanulmányait Győrben, majd Pécsett végezte. Pécsett tanult jogot. 1847-ben tette le ügyvédi vizsgáit Pesten.
Az 1848-as szabadságharcban honvédnek állt, több csatában is kitűnt hősiességével. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbálkozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után Németországon keresztül 1850-ben Angliába menekült, majd 1852-ben az Egyesült Államokba távozott.
Az Amerikából hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján Xántus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. Gyűjtőmunkájának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjai sorába választotta.
A politikai helyzet enyhülése lehetővé tette, hogy 1861 novemberében hazajöjjön. Nemzeti hősnek kijáró tisztelet és ünneplés vette körül országszerte.
1866. augusztus 9-én Xántus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét, melynek – kisebb huzavona után – igazgatását is elvállalta. A látogatók mintegy ötszáz különféle állattal találkozhattak a kert tizenegy állatházában.
Önálló néprajzi múzeum megalakításán munkálkodott, mely élete alkonyán valósult meg. 1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. Családtagjai az Adriai-tenger partjára vitték üdülni, ahonnan elborult elmével tért haza, és az év december 13-án meghalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!