
Bencze Ferenc Erdélyben és Magyarországon egyaránt nagyot alakított
Fotó: MTI Archívum
Október 4-én ünnepelhette volna 96. születésnapját, és szeptemberben múlt 30 éve, hogy elhunyt Bencze Ferenc, a kiváló színművész, aki Kolozsvártól Budapestig mindenhol meghódította közönségét.
2020. október 19., 08:322020. október 19., 08:32
Bár Benczére a legtöbben úgy emlékeznek, mint remek komédiásra, ő drámai szerepeire volt a legbüszkébb. A mindenki által Libának szólított színművész alkatilag és habitusát is tekintve a színpadra született.
Nagyváradon látta meg a napvilágot 1924. október 4-én, a színházi világgal édesapja révén ismerkedett meg, aki tűzoltó őrmesterként többször volt szolgálatos a színházban, ilyenkor a fia is bejárt hozzá. Talán kevesebben tudják, hogy Bencze Ferenc, mielőtt meghódította a deszkákat, a sportpályákon alkotott maradandót. Diákkorában másfél évig bokszolt, majd futballozott a nagyváradi NAC csapatában – az ifjúsági, később pedig a tartalékcsapatban. De pingpongozott és kosárlabdázott is. Egyszer azt mondta: „tízféle sportban is jártas vagyok, de ha lovat látok, reszket a gyomrom”. Ez azért is érdekes, mert a K.O. című filmben éppen lovaskocsit kellett vezetnie, de csak a jelenet sikeres felvétele után mesélte el félelmét a rendező Rényi Tamásnak. Aki erre azt mondta: „nem is látszott rajtad”. „Színész vagyok” – válaszolta humorosan Bencze.
Azt még kevesebben tudják, hogy
Karrierjét Nagyváradon kezdte a tánckarban, de kisebb szerepeket is kapott. Nem volt a szó klasszikus értelmében „szépfiú”, ez hol előnyére, hol hátrányára vált. Biztos, hogy egyetlen rendező sem gondolt volna rá Hamletként, ám ami szerepet eljátszott, abban hatalmasat alkotott.
Hihetetlenül népszerű volt Váradon is, 1958-tól pedig Kolozsváron levette a publikumot a lábáról. Új színt vitt a klasszikus hagyományokra épülő színházba, a klasszikus szerepekbe is a modern embert vitte. Érthető, hogy örömmel fogadta a társulat, no meg a közönség is. Játszott a Kolozsváron alapműként nyilván tartott A sánta angyalok utcájában, népszínművekben, drámákban, vígjátékokban. 19 évig volt a társulat tagja, nem volt magyar ember a kincses városban, aki nem ismerte volna Liba nevét.
Albert Júlia kolozsvári színművésznő is felelevenített egy esetet, amely jól tükrözi Bencze Ferenc jellemét és különleges humorát. „Egy bolondos osztályfőnöknő szerepét játszottam Sinkó Zoltán Négylábú kacsa című darabjában. Kincses Elemér rendezte, s én végre felszabadultan komédiázhattam. Ráadásul a diákom édesapját Liba, alias Bencze Ferenc, kiváló komikus játszotta. Turnéztunk is a darabbal. A jelenetem előtt az egyik előadáson azt látom, hogy sorakoznak a kollégák a színfalak mögött. Számítottam rá, hogy Liba valami huncutságra készül, mert jönnek kacagni. Hát felkészültem. Mégis nehéz volt nem nevetni. Liba azt találta ki, hogy felhasította a nadrágja szárát combig, és az egész jelenetem alatt ezt a szakadást, illetve a csupasz, szőrös lábát igyekezett takargatni a legkomikusabb pózokban. Ráadásul időnként megjátszott zavarában különböző artikulálatlan hangokat adott ki, majd hosszan halandzsázott. Mindenki gurult a kacagástól, a közönség is, a kollégák is a színfalak mögött, csak én voltam egy kicsit szigorúbb tanárnő, mint máskor. Liba a felvonás után gratulált, hogy remekül tudok koncentrálni…”
Bencze Ferenc 1977-ben települt át Magyarországra, de már a 70-es évek legelejétől folyamatosan játszott filmekben.
Nyugdíjba 1985-ben vonult, de továbbra is vállalt színházi szerepeket. Egy 1987-ben készült interjúban így vallott munkájáról: „a filmet mindig jobban szerettem. Egyébként nem kell lelkesedni egy munkáért, el kell végezni. Nem kell hazudozni, hogy így meg úgy lelkesedünk, jól kell dolgozni és kész. És persze a közönségnek kell dolgozni.” Magyarországon a filmvállalat színésztársulatának volt tagja, kőszínházakban csak meghívottként lépett fel.
Bencze Ferenc 1990. szeptember 7-én Budapesten huny el, akit Bodor Pál így jellemezett: „marcona, bájos, jóságos bandita”.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
szóljon hozzá!