Ki hitte volna, hogy a tiszteségben megőszült, 155 évvel ezelőtt született Benedek Elek, a mesemondás legnagyobb alakja fiatalabb éveiben még lányregényeket is írt? Születésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük a Népmese Napját is.
2014. szeptember 26., 10:392014. szeptember 26., 10:39
Hol volt, hol nem volt, de valahol mégis volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás tengeren túl, hol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy mesemondó, aki Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án – kezdhetnénk stílusosan az emlékezést Benedek Elekre. Saját és a hálás utókor szerencséjére olyan környezetben nőtt fel, ahol a dolgos székelyek egy nehéz nap fáradalmait úgy oldották, hogy esténként mesét mondtak gyerekeik és saját örömükre. Ősei katonaemberek voltak, apai nagyapja, István, huszárként még az úgynevezett francia háborúkban is részt vett. Annak, hogy sok volt a katona a Benedek családban, igen prózai okai voltak, és ezt később az író el is mesélte Édes anyaföldem című művében: a kisbaconi Benedek család első, oklevelekben említett tagja Benedek Urbánus, aki a 15. században élt. 1665-ben Benedek Mihály és fiai Apafi Mihály fejedelemtől címeres nemeslevelet kaptak. Ez a nemeslevél elveszett, ami nem kevés kellemetlenséget okozott a családnak, mivel annak férfi tagjai ígynem mentesültek a székelységre nehezedő kötelező katonáskodás alól.
A politika nem mese
Kisbaconból a kamasz éveit élő Elek útja Udvarhelyre vezetett, itt érettségizett, majd 1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, közben filozófiát is hallgatott. Az egyetemet azonban nem fejezte be, vonzotta az újságírás, de már versei is jelentek meg az Üstökösben.
Már diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Ballada- és népmese-gyűjtését megmutatta Gyulai Pálnak, aki felolvasott belőlük a Kisfaludy Társaságban. Népköltészeti gyűjtésének anyaga, Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób gyűjtésével együtt a Magyar népköltési gyűjtemény harmadik részeként megjelenő Székelyföldi gyűjtés című kötetben látott napvilágot 1882-ben.
Az írás mellett 1887-ben kezdetét vette viszonylag rövid ideig tartó politikai karrierje: a kormányon lévő, Tisza Kálmán-féle Szabadelvű Párt színeiben indult a nagyajtai választókerületben. Első képviselőházi beszédében a magyar gyermekirodalom és könyvkiadás terén uralkodó áldatlan állapotok ellen emelt szót, később pedig többször bírálta képviselőtársai pongyola-magyarsággal elmondott képviselői beszédeit.
1892-ben még elindult egyszer a választásokon, ezúttal Apponyi Albert ellenzéki Nemzeti Pártjának tagjaként, de nem választották be a parlamentbe. 1902-ben végleg szakított a politizálással.
1894 és 1896 között számos könyvet írt, több műfajban is kipróbálta magát. A Huszár Anna az első a lányregényei sorában – sokak szerint ez Bendek Elek legjobban sikerült regénye. Szintén ebben az időszakban jelent meg a kortársak körében nagy visszhangot kiváltó műve, a Testamentum és hat levél, majd monumentális mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete.
Minden műfaj ismerője
Alföldy Jenő írja a Kortárs Online-on: „Benedek Elek nem csupán az ifjúsági irodalom és a fiatalságot szórakoztatva tanító, tudományokat népszerűsítő könyveinek szerzőjeként küzdötte ki magas szellemi rangját. Regényeket, novellákat és számolatlanul sok, ha kellett, harcos publicisztikát, vitacikket is írt – ezek humánus értékek hordozói ugyancsak...A Székelyföld s a szűkebb szülőföld, Kisbacon hagyományait hazaszeretetre nevelőn örökítette meg, rendszerint saját szülőházával és népes családjával a háttérben vagy épp a középpontban. A részint magával hozott, részint tudatosan ápolt székely nyelvjárásra építette egyéni stílusát, amely a fővárosi gyerektársadalmat is azonnal megnyerte. Kriza János, Orbán Balázs és mások tudományos munkáit is folytatva, megszerettette olvasóival Erdővidék gyönyörű tájait, embereit és állatait, helybeli regéit, néprajzi hagyományait. Nemcsak meséket, mondákat gyűjtött szenvedéllyel, szorgalommal: a székelyek dalait, balladáit is gondozta – folklorisztikai, szociográfiai és művelődéstörténeti kutatómunkát végzett imádott szülőföldjén.”
1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába, a Trianon által elcsatolt Kisbaconba. Valószínűleg tudta, hogy egyszer hazavezet útja, hiszen baconi házát már 1906-ban elkezdte építeni. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdult ki portájáról, de lassan mégis bekapcsolódott az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe: 1922. július 31-én beszédet mondott a Segesváron rendezett Petőfi-emlékünnepségen, és újra írni kezdett a Keleti Újságban.
Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szentelte. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzdött a lap életben tartásáért, miközben irodalmi és nem irodalmi polémiák kereszttüzében is helyt kellett állnia. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én levélírás közben végzetes agyvérzés érte. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”. Azon kevesek közé tartozott, akit már életében akkora tisztelet övezett, hogy kortársai az alig harmincas éveiben járó írót már apókázták...Ha csupán az Én Újságom, a Jó Pajtás, a Cimbora című ifjúsági-és gyermeklapokra gondolunk, bízvást mondhatjuk, hogy Benedek Elek volt a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői munkásságával az Apáczai-formátumú pedagógusok között foglal helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!