2015. május 09., 14:392015. május 09., 14:39
Márk Attila
A nagyajtai unitárius templom első orgonája Erdővidék azon „veterán” hangszerei közé tartozik, amelyek az 1820-as években készültek, és létezésükkel az erdélyi orgonaépítés történetéről tanúskodnak. Az orgona készítésére vonatkozó első adatok az 1822-es számadásos jegyzőkönyvben szerepelnek, és az adatokból kitetszik: az orgonára a szükséges pénzt a falut utcákra, „szegekre” felosztva gyűjtötték. Gál Jenő néhai nagyajtai lelkész özvegye 1899. december 9-én keltezett levelében így ír: „1822 – a nagyajtai Szolga család, Mosovski doctor úr és az ürmösi Maurer család nagyobb adományából orgonát vásárolnak.” Az orgonakészítő mester nevét egy, az 1827-ben tartott püspöki vizitációkor keltezett levélben említik: „Ajtel Andrással a Nagy Ajtai Templomban készítendő Orgonarol szollo Contractus”.
Andreas Eitel 1772-ben született Nagysinken. Korai orgonáit a Fogaras közeli evangélikus templomokban építette, majd Székelyföldön tevékenykedett. 1822-ben Kolozsvárra költözött, ahol 1837. március 28-án hunyt el. Az ajtai orgona leírása az 1827-es püspöki vizitációs jegyzőkönyvben így szerepel: „Nap keleti végiben építtetett megint fából egy metszett párkányokkal ékesített borításu kar, melynek közepébe vagyon állítva a Claviaturatol az Éneklő Mester űlő széke által megválasztott hat mutatoju ujj Orgona, igen szépen metszett koszorukkal és czirádákkal, virágtartó edényeket ábrázoló fa gombokkal ékesíttetve, a hat mutation kivül Dobja és Tremulája is lévén.”
Az orgona első javítására 1855-ben került sor. A források Balázs Mózest említik, mint aki megjavította az orgonát, és akit Erdély műemlék orgonáiról szóló könyvében Dávid István „az udvarhelyi székelység orgonaépítőjének” nevez.
1880 júliusában úgy határozott a keblitanács, hogy az orgonát meg kell javítani, és arra „Nagy József orgona művész Brassóból megalkuvásra hívassék meg”. A feljavított orgona a századforduló utáni évekig hűségesen szolgálja az egyházközséget. 1911-re az orgona teljesen „meggyengült”, használhatatlanná vált. A lelkész egy új orgona készítését javasolta, amit a közgyűlés el is fogadott.
De mi történjen a használhatatlan orgonával? „Albertffy Sándor brassói búzgó Afia egy fuvarral beviteti Brassóba, az ottani egyik orgona mesterhez, aki rendbe fogja szedni az orgonát.” Áprilisban a gondnok „Eischenk K. orgona javítónál megtekintette az orgonát. Elég jó karban levőnek mondja, de ez egy kissé nagy a mi viszonyainkhoz képest.” Az orgonát az imaterem egyik szegletébe helyezik. Szakértői vélemény születik a kész orgonáról. „Az orgona teljesen megfelel a célnak. Keblitanács, a szakértő véleménye és a hallott játék után Einschenktől átveszi az orgonát.” 1915-ben az „ orgona fúvója észrevehetően romlik”, ezért felkérik Einschenk Károlyt a javításra, „akivel még mindig nem történt meg a végleges leszámolás.”
1936-ban újabb javításra szorul az orgona, de arra csak 1939-ben kerül sor, amikor az újonnan érkezett lelkész, Lukács Mózes megjavíttatja, és nemeslelkűen visszautasítja a felajánlott pénzt. Sofletea Marosi Ágnes, az egyházközség jelenlegi gondnoka szerint 1966-ban még működik az öreg hangszer. A vándororgona kissé megpihent, bár orgonafelmérő utunkon Enyedi Pál orgonaművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszékének tanára néhány percre megszólaltatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!