Legtöbben csak a Csendes Don című regényciklus szerzőjeként ismerjük, pedig az irodalmi Nobel-díjas Mihail Alekszandrovics Szolohov élete is fordulatos volt. A szovjet szerző még Sztálinnak is ellent mert mondani.
2015. május 22., 22:492015. május 22., 22:49
Mihail Alekszandrovics Szolohov irodalmi Nobel-díjas szovjet–orosz elbeszélő, regényíró 1905. május 24-én a doni kozákság területen fekvő Vjosenszkajában született. Apja alsó-középosztályhoz tartozó orosz ember volt, aki bevándorlóként élt a kozákok közt. Foglalkozásait gyakran váltogatta. Anyja írástudatlan orosz parasztlány volt, egy kozák özvegye, aki fia kedvéért megtanult írni és olvasni.
Szolohov elkezdte ugyan iskoláit, de mikor 1918-ban a polgárháború elérte a felső-doni régiót, maga is csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Tanúja volt a felső-doni régió kozákjainak bolsevikellenes felkelésének, és harcolt a kozák partizánok ellen. 1922-ben Moszkvába utazott, ahol különféle fizikai munkát vállalt, de volt, hogy könyvelőként dolgozott, és írói tanfolyamot is végzett.
Első nyomtatásban megjelent műve A teszt című szatirikus cikk volt, első elbeszélése, az Anyajegy 1924-ben látott napvilágot. Ugyanekkor visszatért szülővárosába, ahol aztán minden idejét az írásnak szentelte. Megnősült, házasságából két lány és két fiú született.
1926-ban kezdte írni a Csendes Don című nagyszabású regényeposzát, melynek kötetei 1928–1940 között láttak napvilágot. A ciklusban Szolohov a kozákság világát egy család életén keresztül ábrázolja az első világháborút megelőző évektől 1922-ig, a szovjet rendszer megszilárdulásáig.
A 20. századi orosz irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként számon tartott mű már a második kötet megjelenése után vitákat váltott ki, ugyanis sokan kétségbe vonták, hogy az alacsonyan képzett Szolohov írta a sikeres regényt. A gyanakvást csak szította, hogy míg Szolohov alapvetően a kommunista szovjet rendszer szimpatizánsa volt, regényének hőse, Meljehov folyamatosan őrlődik a fehérek és a vörösök között, és a regény folyamán nagyrészt a fehérek oldalán küzd. Az eredeti kézirat 1999-es előkerülése viszont megnyugtatóan megerősíteni látszik Szolohov szerzőségét.
1932-ben megjelent Új barázdát szánt az eke című regényében igen optimistán ír a kollektivizálásról. Ugyanebben az évben belépett a kommunista pártba, 1937-től népi küldött volt a Kremlben. Mindezek ellenére 1933-ban levelet írt Sztálinnak a brutális kollektivizálásról, és a legenda szerint azt is elérte, hogy segélyekkel csökkentsék a hétmillió áldozatot követelő ukrajnai éhínség következményeit. Állítólag az 1938-as tömeges letartóztatások ellen is felszólalt, így talán még hűtlenségi pert is indítottak ellene, ám ismertsége okán ez nem járt sikerrel.
A második világháború alatt a központi lapok haditudósítójaként számolt be a Don-vidéki eseményekről. 1957-ben jelent meg szintén sokat dicsért kisregénye, az Emberi sors, melynek főszereplője német fogságba esik, de nem veszti el hitét és hűségét, és miután a háború borzalmai közepette elveszti feleségét és gyermekeit, egy árva kisgyerekkel kezdi újra életét.
1959-ben Hruscsov kíséretében Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban utazgatott, 1961-ben a Központi Bizottság tagjává választották, ideológiai hűsége megkérdőjelezhetetlennek számított. 1965-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat „azért a művészi erőért és egységért, amellyel a Donról szóló írásaiban kifejezést adott az orosz nép történelmi korszakának”. A közvélekedés szerint a Csendes Don és az Emberi sors című művei érdemelték ki az elismerést. Több regényéből is film készült. Élete nagy részét szülőföldjén töltötte, ahol 1984-ben hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!