Legtöbben csak a Csendes Don című regényciklus szerzőjeként ismerjük, pedig az irodalmi Nobel-díjas Mihail Alekszandrovics Szolohov élete is fordulatos volt. A szovjet szerző még Sztálinnak is ellent mert mondani.
2015. május 22., 22:492015. május 22., 22:49
Mihail Alekszandrovics Szolohov irodalmi Nobel-díjas szovjet–orosz elbeszélő, regényíró 1905. május 24-én a doni kozákság területen fekvő Vjosenszkajában született. Apja alsó-középosztályhoz tartozó orosz ember volt, aki bevándorlóként élt a kozákok közt. Foglalkozásait gyakran váltogatta. Anyja írástudatlan orosz parasztlány volt, egy kozák özvegye, aki fia kedvéért megtanult írni és olvasni.
Szolohov elkezdte ugyan iskoláit, de mikor 1918-ban a polgárháború elérte a felső-doni régiót, maga is csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Tanúja volt a felső-doni régió kozákjainak bolsevikellenes felkelésének, és harcolt a kozák partizánok ellen. 1922-ben Moszkvába utazott, ahol különféle fizikai munkát vállalt, de volt, hogy könyvelőként dolgozott, és írói tanfolyamot is végzett.
Első nyomtatásban megjelent műve A teszt című szatirikus cikk volt, első elbeszélése, az Anyajegy 1924-ben látott napvilágot. Ugyanekkor visszatért szülővárosába, ahol aztán minden idejét az írásnak szentelte. Megnősült, házasságából két lány és két fiú született.
1926-ban kezdte írni a Csendes Don című nagyszabású regényeposzát, melynek kötetei 1928–1940 között láttak napvilágot. A ciklusban Szolohov a kozákság világát egy család életén keresztül ábrázolja az első világháborút megelőző évektől 1922-ig, a szovjet rendszer megszilárdulásáig.
A 20. századi orosz irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként számon tartott mű már a második kötet megjelenése után vitákat váltott ki, ugyanis sokan kétségbe vonták, hogy az alacsonyan képzett Szolohov írta a sikeres regényt. A gyanakvást csak szította, hogy míg Szolohov alapvetően a kommunista szovjet rendszer szimpatizánsa volt, regényének hőse, Meljehov folyamatosan őrlődik a fehérek és a vörösök között, és a regény folyamán nagyrészt a fehérek oldalán küzd. Az eredeti kézirat 1999-es előkerülése viszont megnyugtatóan megerősíteni látszik Szolohov szerzőségét.
1932-ben megjelent Új barázdát szánt az eke című regényében igen optimistán ír a kollektivizálásról. Ugyanebben az évben belépett a kommunista pártba, 1937-től népi küldött volt a Kremlben. Mindezek ellenére 1933-ban levelet írt Sztálinnak a brutális kollektivizálásról, és a legenda szerint azt is elérte, hogy segélyekkel csökkentsék a hétmillió áldozatot követelő ukrajnai éhínség következményeit. Állítólag az 1938-as tömeges letartóztatások ellen is felszólalt, így talán még hűtlenségi pert is indítottak ellene, ám ismertsége okán ez nem járt sikerrel.
A második világháború alatt a központi lapok haditudósítójaként számolt be a Don-vidéki eseményekről. 1957-ben jelent meg szintén sokat dicsért kisregénye, az Emberi sors, melynek főszereplője német fogságba esik, de nem veszti el hitét és hűségét, és miután a háború borzalmai közepette elveszti feleségét és gyermekeit, egy árva kisgyerekkel kezdi újra életét.
1959-ben Hruscsov kíséretében Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban utazgatott, 1961-ben a Központi Bizottság tagjává választották, ideológiai hűsége megkérdőjelezhetetlennek számított. 1965-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat „azért a művészi erőért és egységért, amellyel a Donról szóló írásaiban kifejezést adott az orosz nép történelmi korszakának”. A közvélekedés szerint a Csendes Don és az Emberi sors című művei érdemelték ki az elismerést. Több regényéből is film készült. Élete nagy részét szülőföldjén töltötte, ahol 1984-ben hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!