
A Manchester United (pirosban) csütörtök este 6-2-re verte a Rómát az Európa Liga elődöntőjének első mérkőzésén
Fotó: Facebook/Manchester United
Kipukkadt a lufi, megalakult és rövid idő után meg is szűnt tizenkét európai profi labdarúgóklub vállalkozása, a Szuperliga. De vajon tényleg el lehet ásni a csatabárdot, vagy előbb-utóbb úgyis a nagyok győznek?
2021. április 30., 16:442021. április 30., 16:44
2021. április 30., 17:322021. április 30., 17:32
Végre valami új, és nem kell horrorfilmet nézni azért, hogy a híradókban bemutatott halállisták nyomán kicsit felüdüljünk – fogalmazhattunk kissé ironikusan-szarkasztikusan akkor, amikor nemrég néhány európai futballklub bejelentette a Szuperliga létrehozását. Volt egy hír, amelyen mindenkinek lehetett csámcsognia: elvégre a focihoz mindenki ért. És ez is így volt, hiszen nemcsak a szakemberek mondták el véleményüket, nemcsak az utca embere beszélt róla naponta, hanem egyes helyeken a parlamentben is előkerült a nem mindennapi ötlet.
Ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA többszöri fenyegetése ellenére 12 klub bejelentette az európai Szuperliga indításának tervét. A Milan, az Arsenal, az Atlético Madrid, a Chelsea, a Barcelona, az Inter, a Juventus, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Real Madrid és a Tottenham Hotspur közös közleményben jelentette be: megegyezett egy közös liga indításában.
Florentino Perez, a Real Madrid elnöke. A spanyol ingatlanmágnás lett volna Szuperliga első embere
Fotó: Wikipédia
A tervek szerint sok minden már ki volt dolgozva, és az új kiírás beindítására már idén augusztusban sor került volna. A vezetőségben helyet kapott az olasz Juventus tulajdonosa, Andrea Agnelli, a milliárdos gyártulajdonos Agnelli család tagja, a Manchester United amerikai tulajdonosa, az ugyancsak milliárdos Joel Glazer, valamint Spanyolország egyik leggazdagabb embere, a Real Madrid elnöke, Florentino Perez. Az ibériai ingatlanmogul ki is jelentette: „minden szinten segíteni fogunk a labdarúgásnak, és segítünk, hogy a megérdemelt helyére kerüljön a világban. A futball az egyetlen globális sport a világon több mint négymilliárd szurkolóval. A mi felelősségünk, hogy nagy klubbokként reagáljunk a vágyaikra”. Valószínű, nem gondolt arra, hogy ezzel a kijelentésével nemhogy jót tesz, de egyenesen olajat önt a tűzre.
Merthogy – úgy látszik – még ilyen magas szinten sem eszik olyan forrón a kását.
Ugyanis valószínűleg mindenki rájött arra, hogy mindez nem a sportág iránti elkötelezettségből, szeretetből és alázatból vagy segítségnyújtásból született, hanem egyszerűen a még több pénz iránti vágyból. (Egy adott ponton később el is hangzott a spanyol klubóriások részéről, hogy nehéz anyagi helyzetben vannak, sok adóssággal, s a szuperliga létrehozása nagyban enyhítené, később meg is oldaná anyagi gondjaikat.)
Andrea Agnelli, a Juventus tulajdonosa. Az itáliai klubok közül az olasz gyártulajdonos család tagja volt a legnagyobb pártolója a Szuperligának
Fotó: Wikipédia
Akkor, amikor a gazdasági válság miatt emberek százezrei maradnak munka nélkül, amikor rengetegen halnak meg, amikor állandóan küzdenünk kell a vírussal, a járvány kellős közepén jut eszükbe egyeseknek, hogy még több pénzhez jussanak, nem szégyellik magukat? – ilyen és ehhez hasonló vélemények röpködtek a sajtóban és a közösségi felületeken. Ám nemcsak a hétköznapi emberek rökönyödtek meg, hanem a nemzetközi szervezetek is azonnal reagáltak. A FIFA közleményében egy „zárt, szakadár európai bajnokságként” hivatkozott a Szuperligára, az európai szövetség, az UEFA viszont sokkal messzebbre ment: kilátásba helyezte, hogy a részvevő klubok válogatott játékosait eltiltja az Európa-bajnokságon való részvételtől, a klubokat pedig kizárja a Bajnokok Ligájából.
Érdekes lett volna látni például a spanyol bajnokságban a sorrendet a Real Madrid, a Barcelona és az Atletico Madrid nélkül, vagy az angol Premier Ligue-et a Chelsea, a két Manchaster, a Tottenham, az Arsenal és a Liverpool nélkül.
És hát nemcsak a szurkolók, egyes politikusok vagy az érintett szakmai és sportszervezetek hördültek fel, de egyes játékosok is hangot adtak véleményüknek. Az egyik éppen a Real Madrid német válogatott sztárja, Toni Kroos volt. A világbajnok, háromszoros BL-győztes középpályás kijelentette: „szeretem az Európa-bajnokságot, a világbajnokságot és a Bajnokok Ligája sorozatát. Ha megalakul a Szuperliga, én abbahagyom a sportolást”.
Gary Neville, a Manchester United legendája élesen bírálta egykori klubját és a Liverpool vezetőségét
Fotó: Wikipédia
„Undorodom a Manchester Unitedtől úgy, hogy szurkolója vagyok a csapatnak, és negyven éve az életem részét képezi. Hasonlóan érzek a Liverpool iránt is, amelyet a szurkolók klubjaként mutatnak be. Ez teljes mértékben szégyen. Vissza kell vennünk az irányítást a topcsapatoktól, köztük a Manchester Unitedtől is” – mondta el véleményét Gary Neville. Az MU középpályása szerint a Premier League-et a csapatok irányítják, amire nagy kihatással vannak a klubok tulajdonosai, így ők jelentik az erőt az ország labdarúgásában, nem pedig az angol Labdarúgó-szövetség.
– háborgott Florentino Pereznek homlokegyenest ellentmondva Gary Neville. „Egy világjárvány közepette, amely gazdasági problémákat is okozott, nem csak a futballban nem szabadna a kapzsiságot demonstrálni. Meggyőződésem szerint ez teljes mértékben sokkoló” – fejtette ki a véleményét a Manchester United ikonja.
Bár a nagy klubok állítólag a sportot akarták megmenteni, mindenki számára világos volt, hogy nem a labdarúgás megsegítése volt az elsődleges cél, hanem a minél nagyobb profit elérése. Ezt még az egyszerű szurkolók is azonnal megérezték. Több angliai városban kezdtek el tüntetni a drukkerek saját klubjuk ellen követelve a tulajdonosok távozását. Liverpoolban például a szurkolók a klub zászlaját és Liverpool-mezeket égettek az utcán.
Alexander Ceferin, az UEFA elnöke többször is megfenyegette a Szuperligát elindító csapatokat
Fotó: Wikipédia
Az óriási felháborodás, tiltakozás és fenyegetés ellenére azonban a szuperligát alkotó klubok nem hátráltak meg, csupán a Paris Saint-Germain, a Bayern München és a Borussia Dortmund vezetősége jelentette ki, hogy a meghívás ellenére nem szeretnének csatlakozni a kezdeményezéshez. Florentino Pereznél pedig már kis bújt a szög a zsákból, mert egy idő után már nem is a sportág „megmentéséért” szállt síkra, hanem a mindenki által sejtett profitot emlegette. „A csapatok nem lesznek kizárva a Bajnokok Ligájából és az országos bajnokságból sem. Lehetetlen. Száz százalékig biztos vagyok benne. És ne aggódjanak, a Szuperligában szereplő játékosok sem lesznek kitiltva a válogatottak világversenyeiről. Több neves spanyol, olasz és brit klub is szeretne megoldást találni a pénzügyi problémáira. Az egyetlen módja ennek, hogy több, a nézők számára érdekesebb mérkőzést rendezzünk. A Szuperliga segíti majd a klubokat az elveszett bevételeik visszaszerzésében. Mi, a Real Madridnál is rengeteg bevételtől estünk el, mindannyian nagyon nehéz időszakon megyünk keresztül. Amikor nincs profit, akkor hét közben több, valódi téttel bíró meccseket kell játszanod. A Szuperliga pénzügyileg megmenti a klubokat.”
Toni Kroos. A Real Madrid német világbajnok középpályása is a Szuperliga létrehozása ellen foglalt állást
Fotó: Wikipédia
(nem mellékes megjegyezni, hogy a szóban forgótopklubok közül néhány amerikai kézben van). Nyilván, hogy egy idő után a világ televíziós sportcsatornái ennek a többszörösét fizették volna vissza a közvetítési jogokért.
Egy ideig tehát úgy tűnt, hogy a kutya ugat, a karaván halad. Azaz a tiltakozások ellenére a Szuperliga mindenkire és mindenre fittyet hányva tovább halad az elkezdett úton. Ám egyik napról a másikra a hat nagy brit csapat vezetősége hirtelen bejelentette: visszalépnek a ligából. Egyes vezetők még ki is jelentették, hogy tévedés volt részükről az egész és elnézést kérnek a szurkolóktól.
Hát megjött az eszük? Hogyan ismerték fel ilyen hamar a tévedésüket? Vágy már nem érdeki őket a profit? Dehogynem. Éppen ez utóbbitól való elesés „rázta őket helyre”.
Nesze neked, profit! Az angol klubok azonnal kihátráltak, s utána követte őket szinte az összes többi. Egyelőre csak a Barcelona és Real Madrid maradt az alapítók közül. Florentino Perez pedig még a héten is fenyegette a többieket mondván, hogy aláírtak egy szerződést, és ha azt megszegik, akkor jogi úton kell majd felelniük tetteik következményeiért.
Ha nem most, hát előbb-utóbb úgyis megszervezzük és elindítjuk – nagyjából ez olvasható ki a spanyol ingatlanmágnás nyilatkozataiból. És nincs is okunk kételkedni. Hiszen azért ne felejtsük el, hogy annak idején a szlovén Alexander Ceferint az európai kis országok választották meg az UEFA elnökének azzal a reménnyel, hogy majd segíteni fog a kisebb országoknak. Azzal kezdte munkáját, hogy a Bajnokok Ligáját úgy alakította át, hogy a kelet-európai, balkáni, skandináv és baltikumi országok bajnokainak szinte esélyük sincs már bejutni a Bajnokok ligájába. Most pedig a Szuperliga megalakításával az UEFA újból változtatott, igaz, csak a 2024–2025-ös idénytől kezdve: a Bajnokok Ligája részvevőinek számát 32-ről felemeli 36-ra. És láss csodát! Nem a kisebb csapatok kapnak esélyt arra, hogy a fennmaradó négy helyre pályázzanak, hanem a topligákban szereplő klubok (hadd ne részletezzük most az újításokat!).
És hogy mennyire nem a múlté az egész történet, példa rá egy nemrég felröppent hír, miszerint egy FIFA-illetékes bejelentette: afrikai, európai és más topcsapatok részvételével tervezik a világliga megalakítását. Tehát ha pénzről és profitról van szó: minden csak idő kérdése!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!