
A Manchester United (pirosban) csütörtök este 6-2-re verte a Rómát az Európa Liga elődöntőjének első mérkőzésén
Fotó: Facebook/Manchester United
Kipukkadt a lufi, megalakult és rövid idő után meg is szűnt tizenkét európai profi labdarúgóklub vállalkozása, a Szuperliga. De vajon tényleg el lehet ásni a csatabárdot, vagy előbb-utóbb úgyis a nagyok győznek?
2021. április 30., 16:442021. április 30., 16:44
2021. április 30., 17:322021. április 30., 17:32
Végre valami új, és nem kell horrorfilmet nézni azért, hogy a híradókban bemutatott halállisták nyomán kicsit felüdüljünk – fogalmazhattunk kissé ironikusan-szarkasztikusan akkor, amikor nemrég néhány európai futballklub bejelentette a Szuperliga létrehozását. Volt egy hír, amelyen mindenkinek lehetett csámcsognia: elvégre a focihoz mindenki ért. És ez is így volt, hiszen nemcsak a szakemberek mondták el véleményüket, nemcsak az utca embere beszélt róla naponta, hanem egyes helyeken a parlamentben is előkerült a nem mindennapi ötlet.
Ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA többszöri fenyegetése ellenére 12 klub bejelentette az európai Szuperliga indításának tervét. A Milan, az Arsenal, az Atlético Madrid, a Chelsea, a Barcelona, az Inter, a Juventus, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Real Madrid és a Tottenham Hotspur közös közleményben jelentette be: megegyezett egy közös liga indításában.
Florentino Perez, a Real Madrid elnöke. A spanyol ingatlanmágnás lett volna Szuperliga első embere
Fotó: Wikipédia
A tervek szerint sok minden már ki volt dolgozva, és az új kiírás beindítására már idén augusztusban sor került volna. A vezetőségben helyet kapott az olasz Juventus tulajdonosa, Andrea Agnelli, a milliárdos gyártulajdonos Agnelli család tagja, a Manchester United amerikai tulajdonosa, az ugyancsak milliárdos Joel Glazer, valamint Spanyolország egyik leggazdagabb embere, a Real Madrid elnöke, Florentino Perez. Az ibériai ingatlanmogul ki is jelentette: „minden szinten segíteni fogunk a labdarúgásnak, és segítünk, hogy a megérdemelt helyére kerüljön a világban. A futball az egyetlen globális sport a világon több mint négymilliárd szurkolóval. A mi felelősségünk, hogy nagy klubbokként reagáljunk a vágyaikra”. Valószínű, nem gondolt arra, hogy ezzel a kijelentésével nemhogy jót tesz, de egyenesen olajat önt a tűzre.
Merthogy – úgy látszik – még ilyen magas szinten sem eszik olyan forrón a kását.
Ugyanis valószínűleg mindenki rájött arra, hogy mindez nem a sportág iránti elkötelezettségből, szeretetből és alázatból vagy segítségnyújtásból született, hanem egyszerűen a még több pénz iránti vágyból. (Egy adott ponton később el is hangzott a spanyol klubóriások részéről, hogy nehéz anyagi helyzetben vannak, sok adóssággal, s a szuperliga létrehozása nagyban enyhítené, később meg is oldaná anyagi gondjaikat.)
Andrea Agnelli, a Juventus tulajdonosa. Az itáliai klubok közül az olasz gyártulajdonos család tagja volt a legnagyobb pártolója a Szuperligának
Fotó: Wikipédia
Akkor, amikor a gazdasági válság miatt emberek százezrei maradnak munka nélkül, amikor rengetegen halnak meg, amikor állandóan küzdenünk kell a vírussal, a járvány kellős közepén jut eszükbe egyeseknek, hogy még több pénzhez jussanak, nem szégyellik magukat? – ilyen és ehhez hasonló vélemények röpködtek a sajtóban és a közösségi felületeken. Ám nemcsak a hétköznapi emberek rökönyödtek meg, hanem a nemzetközi szervezetek is azonnal reagáltak. A FIFA közleményében egy „zárt, szakadár európai bajnokságként” hivatkozott a Szuperligára, az európai szövetség, az UEFA viszont sokkal messzebbre ment: kilátásba helyezte, hogy a részvevő klubok válogatott játékosait eltiltja az Európa-bajnokságon való részvételtől, a klubokat pedig kizárja a Bajnokok Ligájából.
Érdekes lett volna látni például a spanyol bajnokságban a sorrendet a Real Madrid, a Barcelona és az Atletico Madrid nélkül, vagy az angol Premier Ligue-et a Chelsea, a két Manchaster, a Tottenham, az Arsenal és a Liverpool nélkül.
És hát nemcsak a szurkolók, egyes politikusok vagy az érintett szakmai és sportszervezetek hördültek fel, de egyes játékosok is hangot adtak véleményüknek. Az egyik éppen a Real Madrid német válogatott sztárja, Toni Kroos volt. A világbajnok, háromszoros BL-győztes középpályás kijelentette: „szeretem az Európa-bajnokságot, a világbajnokságot és a Bajnokok Ligája sorozatát. Ha megalakul a Szuperliga, én abbahagyom a sportolást”.
Gary Neville, a Manchester United legendája élesen bírálta egykori klubját és a Liverpool vezetőségét
Fotó: Wikipédia
„Undorodom a Manchester Unitedtől úgy, hogy szurkolója vagyok a csapatnak, és negyven éve az életem részét képezi. Hasonlóan érzek a Liverpool iránt is, amelyet a szurkolók klubjaként mutatnak be. Ez teljes mértékben szégyen. Vissza kell vennünk az irányítást a topcsapatoktól, köztük a Manchester Unitedtől is” – mondta el véleményét Gary Neville. Az MU középpályása szerint a Premier League-et a csapatok irányítják, amire nagy kihatással vannak a klubok tulajdonosai, így ők jelentik az erőt az ország labdarúgásában, nem pedig az angol Labdarúgó-szövetség.
– háborgott Florentino Pereznek homlokegyenest ellentmondva Gary Neville. „Egy világjárvány közepette, amely gazdasági problémákat is okozott, nem csak a futballban nem szabadna a kapzsiságot demonstrálni. Meggyőződésem szerint ez teljes mértékben sokkoló” – fejtette ki a véleményét a Manchester United ikonja.
Bár a nagy klubok állítólag a sportot akarták megmenteni, mindenki számára világos volt, hogy nem a labdarúgás megsegítése volt az elsődleges cél, hanem a minél nagyobb profit elérése. Ezt még az egyszerű szurkolók is azonnal megérezték. Több angliai városban kezdtek el tüntetni a drukkerek saját klubjuk ellen követelve a tulajdonosok távozását. Liverpoolban például a szurkolók a klub zászlaját és Liverpool-mezeket égettek az utcán.
Alexander Ceferin, az UEFA elnöke többször is megfenyegette a Szuperligát elindító csapatokat
Fotó: Wikipédia
Az óriási felháborodás, tiltakozás és fenyegetés ellenére azonban a szuperligát alkotó klubok nem hátráltak meg, csupán a Paris Saint-Germain, a Bayern München és a Borussia Dortmund vezetősége jelentette ki, hogy a meghívás ellenére nem szeretnének csatlakozni a kezdeményezéshez. Florentino Pereznél pedig már kis bújt a szög a zsákból, mert egy idő után már nem is a sportág „megmentéséért” szállt síkra, hanem a mindenki által sejtett profitot emlegette. „A csapatok nem lesznek kizárva a Bajnokok Ligájából és az országos bajnokságból sem. Lehetetlen. Száz százalékig biztos vagyok benne. És ne aggódjanak, a Szuperligában szereplő játékosok sem lesznek kitiltva a válogatottak világversenyeiről. Több neves spanyol, olasz és brit klub is szeretne megoldást találni a pénzügyi problémáira. Az egyetlen módja ennek, hogy több, a nézők számára érdekesebb mérkőzést rendezzünk. A Szuperliga segíti majd a klubokat az elveszett bevételeik visszaszerzésében. Mi, a Real Madridnál is rengeteg bevételtől estünk el, mindannyian nagyon nehéz időszakon megyünk keresztül. Amikor nincs profit, akkor hét közben több, valódi téttel bíró meccseket kell játszanod. A Szuperliga pénzügyileg megmenti a klubokat.”
Toni Kroos. A Real Madrid német világbajnok középpályása is a Szuperliga létrehozása ellen foglalt állást
Fotó: Wikipédia
(nem mellékes megjegyezni, hogy a szóban forgótopklubok közül néhány amerikai kézben van). Nyilván, hogy egy idő után a világ televíziós sportcsatornái ennek a többszörösét fizették volna vissza a közvetítési jogokért.
Egy ideig tehát úgy tűnt, hogy a kutya ugat, a karaván halad. Azaz a tiltakozások ellenére a Szuperliga mindenkire és mindenre fittyet hányva tovább halad az elkezdett úton. Ám egyik napról a másikra a hat nagy brit csapat vezetősége hirtelen bejelentette: visszalépnek a ligából. Egyes vezetők még ki is jelentették, hogy tévedés volt részükről az egész és elnézést kérnek a szurkolóktól.
Hát megjött az eszük? Hogyan ismerték fel ilyen hamar a tévedésüket? Vágy már nem érdeki őket a profit? Dehogynem. Éppen ez utóbbitól való elesés „rázta őket helyre”.
Nesze neked, profit! Az angol klubok azonnal kihátráltak, s utána követte őket szinte az összes többi. Egyelőre csak a Barcelona és Real Madrid maradt az alapítók közül. Florentino Perez pedig még a héten is fenyegette a többieket mondván, hogy aláírtak egy szerződést, és ha azt megszegik, akkor jogi úton kell majd felelniük tetteik következményeiért.
Ha nem most, hát előbb-utóbb úgyis megszervezzük és elindítjuk – nagyjából ez olvasható ki a spanyol ingatlanmágnás nyilatkozataiból. És nincs is okunk kételkedni. Hiszen azért ne felejtsük el, hogy annak idején a szlovén Alexander Ceferint az európai kis országok választották meg az UEFA elnökének azzal a reménnyel, hogy majd segíteni fog a kisebb országoknak. Azzal kezdte munkáját, hogy a Bajnokok Ligáját úgy alakította át, hogy a kelet-európai, balkáni, skandináv és baltikumi országok bajnokainak szinte esélyük sincs már bejutni a Bajnokok ligájába. Most pedig a Szuperliga megalakításával az UEFA újból változtatott, igaz, csak a 2024–2025-ös idénytől kezdve: a Bajnokok Ligája részvevőinek számát 32-ről felemeli 36-ra. És láss csodát! Nem a kisebb csapatok kapnak esélyt arra, hogy a fennmaradó négy helyre pályázzanak, hanem a topligákban szereplő klubok (hadd ne részletezzük most az újításokat!).
És hogy mennyire nem a múlté az egész történet, példa rá egy nemrég felröppent hír, miszerint egy FIFA-illetékes bejelentette: afrikai, európai és más topcsapatok részvételével tervezik a világliga megalakítását. Tehát ha pénzről és profitról van szó: minden csak idő kérdése!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!