Színvonalas mérkőzések, gyenge bíráskodás

– Szurkolói vagy bírói szemmel nézi a mérkőzéseket? Vagy mindkettővel?

– Tekintettel arra, hogy sem Magyarország, sem Románia nem jutott ki a világbajnokságra, inkább bírói szemmel követem a mérkőzéseket.

– Ettől függetlenül biztos vannak kedvenc csapatai…

– Igen, Hollandiának és Uruguaynak szurkolok. Talán azért, mert négy évvel ezelőtt is nekik drukkoltam.

– És mit lát egy bíró a brazíliai világbajnokságon?

– Meglepő módon sok a tévedés. Sajnos már az első mérkőzésen gondok voltak, amelyek azóta csak szaporodtak. Ezen a szinten már elfogadhatatlanul sok a hiba. Rengetegen nézik a tornát, fiatalok is, olyanok, akik esetleg épp bírónak készülnek, s innen is szerettek volna tanulni. Egyelőre azonban csak a negatív dolgokat tapasztalhatták meg.

– A mérkőzések első harmadában mintha feltűnően sok volna a tizenegyes.

– Nem néztem a statisztikákat, de tudom, hogy felhívták a figyelmet: a szabálytalanságokat a tizenhatoson kívül és belül egyformán kell elbírálni. Lehet, ennek tulajdonítható a több büntető. Én inkább abban látom a problémát, hogy nem érzékelhető egy általános, valamennyi játékvezető számára követendő irányvonal. Vannak olyanok, akik minden kis szabálysértést lefújnak, mások pedig engedik a kemény játékot, a szinte durvaságig menő belépőket.

– Ezt mennyire „díjazzák” a FIFA-nál?

– Az a követelmény, hogy hagyják a játékot szabadabban. Nálunk, a hazai bajnokságban is azt kérik a csapatok és a játékosok, hogy az angol bajnokság mintájára legyen folyamatos a játék, a bírók pedig ne fütyüljenek minden kisebb kontaktusnál.

– A bírók tevékenységéről mi a szakfórumok véleménye?

– A FIFA bírói szaktestülete folyamatosan elemzi a mérkőzéseket, az első tizenhat alapján pedig az a következtetés, hogy alig volt négy-öt olyan meccs, amelyen nem történt jelentős tévedés. Ők is ugyanolyan osztályzatot kapnak, mint a játékosok, egytől tízesig terjedő skálán. A legnagyobb jegyet a vb első harmadában lejátszott mérkőzések alapján a mexikói Marco Rodriguez kapta. De nemcsak a középbírót, hanem a két asszisztenst és a tartalékbírót is osztályozzák. Ez utóbbinak inkább nálunk, a hazai bajnokságban akad sok dolga, amikor meg kell fékeznie, szét kell választania az oldalvonalon összetűzésbe kerülőket, esetleg a játékosokat is. Azt is megállapították, hogy az első néhány mérkőzésen négy piros lapot kellett volna kiosztani: Diego Costának (Spanyolország–Hollandia), Cahillnek (Chile–Ausztrália), Pogbának (Franciország–Honduras) és Pepének (Németország–Portugália). Csak az utóbbit küldték le a pályáról.

– Hogyan készülnek fel a játékvezetők egy vb-re?

– A vb-n Európából tízen vannak, rajtuk kívül afrikaiak, ázsiaiak és amerikaiak alkotják a csapatot, azaz nagyon színes a felhozatal. Meg kell szabni számukra egy közös irányvonalat, hogy a lehetőségek szerint egységesen fújjanak, ezért a bírók már egy hónappal a kezdés előtt a helyszínen vannak. Együtt mennek mérkőzésekre, megfigyelik egymást. Reggel héttől este hétig tartanak a gyakorlatok. Fizikai, pszichikai teszteket végeznek, elméleti felkészítőkön, videóelemzéseken vesznek részt. Ez a közös felkészülés azonban, úgy látszik, nem sikerült kellőképpen. A bírók vezetője a svájci Massimo Busacca, aki játékvezetőként kiváló volt, ám menedzserként kevésbé tűnik sikeresnek.

– A mérkőzések során szokta nézni, ki lenne alkalmas majd a döntő vezetésére? Hogyan állapítják meg, ki bíráskodhat majd július 13-án?

– Az első tizenhat mérkőzésen jól teljesített a holland, a török és az üzbég bíró, valamint meglepetésre a CONCACAF-zóna játékvezetői, közülük például az amerikai Geiger. Nagyon sok függ attól, hogyan teljesítenek a csoportmérkőzéseken. Minden egyes meccs vizsgát jelent a játékvezetőnek. Aki rosszul teljesít, hazaküldik, és csak a legjobbak maradnak. Közülük kerül majd ki az, aki a döntőt vezetheti. Két éve például Kassai Viktor csapata tévedett nagyot az angol–ukrán mérkőzésen. Kassai jól fújt, de az egyik asszisztense, Vad István elnézte a helyzetet, szabályos gólt nem adtak meg, menniük kellett. Amúgy szerintem a holland, a török és az üzbég bíró közül kerül majd ki a döntő játékvezetője.

– Az elmúlt néhány évben megszoktuk, hogy több bíró van a pályán. Miért nincs a hatbírós rendszer a vb-n?

– A rendszert csak az UEFA vezette be, ezért aztán csak Európában érvényes, a FIFA által szervezett eseményeken a régi rendszer szerint működik a játékvezetés.

– Lehetségesnek tartja, hogy a sok bírói tévedés miatt a FIFA is bevezeti majd?

– Igen, elképzelhető a közeljövőben. Lehet, hogy egyes bírók épp azért tévedtek, mert megszokták a hatbírós rendszert, az új helyzet újabb stresszfaktort jelentett a számukra. A brazíliai vb-n bevezetett gólvonal-technológiára viszont szükség volt, a Honduras–Franciaország mérkőzésen a visszajátszások alkalmával is látszott: a bírók a mérkőzés hevében képtelenek lettek volna eldönteni, áthaladt-e a labda a gólvonalon.

– Több sportágban alkalmaznak videóbírót. Nem lenne ez alkalmas arra, hogy a fociban is kiszűrje a kétes helyzeteket, a tévedéseket?

– Ezt többször vitatták már, de elvetették. Én is amellett vagyok, hogy a jelenlegi technikával ezt nem lehet megoldani, mert sokat állna a játék, és talán a néző számára sem lenne érdekes. Úgy érzem, a játék elvesztené az érdekességét. A mérkőzésekhez hozzátartoznak a bírói tévedések is, amelyek voltak, vannak és lesznek is.

– Kit vár a legjobb négy közé?

– Nagyon tetszettek a hollandok, meglepően jól játszottak eddig a franciák, és természetesen a dél-amerikai csapatok. Színvonalas mérkőzéseknek lehettünk tanúi. De Brazíliát nem látom esélyesnek, eddigi teljesítményével nem biztos, hogy megnyeri a vb-t.