
A brazíliai labdarúgó-világbajnokság legutóbbi másfél hetében egyre több szó esett a bírókról, holott számos érdekes mérkőzésen vagyunk már túl. A vb bírói tévedéseiről, a játékvezető felfogásról, a gólvonal-technológiáról kérdeztük Szabó Gerőt, a Kolozs megyei bírói testület titkárát, a román bajnokság A-ligás partjelzőjét.
2014. június 26., 23:232014. június 26., 23:23
– Szurkolói vagy bírói szemmel nézi a mérkőzéseket? Vagy mindkettővel?
– Tekintettel arra, hogy sem Magyarország, sem Románia nem jutott ki a világbajnokságra, inkább bírói szemmel követem a mérkőzéseket.
– Ettől függetlenül biztos vannak kedvenc csapatai…
– Igen, Hollandiának és Uruguaynak szurkolok. Talán azért, mert négy évvel ezelőtt is nekik drukkoltam.
– És mit lát egy bíró a brazíliai világbajnokságon?
– Meglepő módon sok a tévedés. Sajnos már az első mérkőzésen gondok voltak, amelyek azóta csak szaporodtak. Ezen a szinten már elfogadhatatlanul sok a hiba. Rengetegen nézik a tornát, fiatalok is, olyanok, akik esetleg épp bírónak készülnek, s innen is szerettek volna tanulni. Egyelőre azonban csak a negatív dolgokat tapasztalhatták meg.
– A mérkőzések első harmadában mintha feltűnően sok volna a tizenegyes.
– Nem néztem a statisztikákat, de tudom, hogy felhívták a figyelmet: a szabálytalanságokat a tizenhatoson kívül és belül egyformán kell elbírálni. Lehet, ennek tulajdonítható a több büntető. Én inkább abban látom a problémát, hogy nem érzékelhető egy általános, valamennyi játékvezető számára követendő irányvonal. Vannak olyanok, akik minden kis szabálysértést lefújnak, mások pedig engedik a kemény játékot, a szinte durvaságig menő belépőket.
– Ezt mennyire „díjazzák” a FIFA-nál?
– Az a követelmény, hogy hagyják a játékot szabadabban. Nálunk, a hazai bajnokságban is azt kérik a csapatok és a játékosok, hogy az angol bajnokság mintájára legyen folyamatos a játék, a bírók pedig ne fütyüljenek minden kisebb kontaktusnál.
– A bírók tevékenységéről mi a szakfórumok véleménye?
– A FIFA bírói szaktestülete folyamatosan elemzi a mérkőzéseket, az első tizenhat alapján pedig az a következtetés, hogy alig volt négy-öt olyan meccs, amelyen nem történt jelentős tévedés. Ők is ugyanolyan osztályzatot kapnak, mint a játékosok, egytől tízesig terjedő skálán. A legnagyobb jegyet a vb első harmadában lejátszott mérkőzések alapján a mexikói Marco Rodriguez kapta. De nemcsak a középbírót, hanem a két asszisztenst és a tartalékbírót is osztályozzák. Ez utóbbinak inkább nálunk, a hazai bajnokságban akad sok dolga, amikor meg kell fékeznie, szét kell választania az oldalvonalon összetűzésbe kerülőket, esetleg a játékosokat is. Azt is megállapították, hogy az első néhány mérkőzésen négy piros lapot kellett volna kiosztani: Diego Costának (Spanyolország–Hollandia), Cahillnek (Chile–Ausztrália), Pogbának (Franciország–Honduras) és Pepének (Németország–Portugália). Csak az utóbbit küldték le a pályáról.
– Hogyan készülnek fel a játékvezetők egy vb-re?
– A vb-n Európából tízen vannak, rajtuk kívül afrikaiak, ázsiaiak és amerikaiak alkotják a csapatot, azaz nagyon színes a felhozatal. Meg kell szabni számukra egy közös irányvonalat, hogy a lehetőségek szerint egységesen fújjanak, ezért a bírók már egy hónappal a kezdés előtt a helyszínen vannak. Együtt mennek mérkőzésekre, megfigyelik egymást. Reggel héttől este hétig tartanak a gyakorlatok. Fizikai, pszichikai teszteket végeznek, elméleti felkészítőkön, videóelemzéseken vesznek részt. Ez a közös felkészülés azonban, úgy látszik, nem sikerült kellőképpen. A bírók vezetője a svájci Massimo Busacca, aki játékvezetőként kiváló volt, ám menedzserként kevésbé tűnik sikeresnek.
– A mérkőzések során szokta nézni, ki lenne alkalmas majd a döntő vezetésére? Hogyan állapítják meg, ki bíráskodhat majd július 13-án?
– Az első tizenhat mérkőzésen jól teljesített a holland, a török és az üzbég bíró, valamint meglepetésre a CONCACAF-zóna játékvezetői, közülük például az amerikai Geiger. Nagyon sok függ attól, hogyan teljesítenek a csoportmérkőzéseken. Minden egyes meccs vizsgát jelent a játékvezetőnek. Aki rosszul teljesít, hazaküldik, és csak a legjobbak maradnak. Közülük kerül majd ki az, aki a döntőt vezetheti. Két éve például Kassai Viktor csapata tévedett nagyot az angol–ukrán mérkőzésen. Kassai jól fújt, de az egyik asszisztense, Vad István elnézte a helyzetet, szabályos gólt nem adtak meg, menniük kellett. Amúgy szerintem a holland, a török és az üzbég bíró közül kerül majd ki a döntő játékvezetője.
– Az elmúlt néhány évben megszoktuk, hogy több bíró van a pályán. Miért nincs a hatbírós rendszer a vb-n?
– A rendszert csak az UEFA vezette be, ezért aztán csak Európában érvényes, a FIFA által szervezett eseményeken a régi rendszer szerint működik a játékvezetés.
– Lehetségesnek tartja, hogy a sok bírói tévedés miatt a FIFA is bevezeti majd?
– Igen, elképzelhető a közeljövőben. Lehet, hogy egyes bírók épp azért tévedtek, mert megszokták a hatbírós rendszert, az új helyzet újabb stresszfaktort jelentett a számukra. A brazíliai vb-n bevezetett gólvonal-technológiára viszont szükség volt, a Honduras–Franciaország mérkőzésen a visszajátszások alkalmával is látszott: a bírók a mérkőzés hevében képtelenek lettek volna eldönteni, áthaladt-e a labda a gólvonalon.
– Több sportágban alkalmaznak videóbírót. Nem lenne ez alkalmas arra, hogy a fociban is kiszűrje a kétes helyzeteket, a tévedéseket?
– Ezt többször vitatták már, de elvetették. Én is amellett vagyok, hogy a jelenlegi technikával ezt nem lehet megoldani, mert sokat állna a játék, és talán a néző számára sem lenne érdekes. Úgy érzem, a játék elvesztené az érdekességét. A mérkőzésekhez hozzátartoznak a bírói tévedések is, amelyek voltak, vannak és lesznek is.
– Kit vár a legjobb négy közé?
– Nagyon tetszettek a hollandok, meglepően jól játszottak eddig a franciák, és természetesen a dél-amerikai csapatok. Színvonalas mérkőzéseknek lehettünk tanúi. De Brazíliát nem látom esélyesnek, eddigi teljesítményével nem biztos, hogy megnyeri a vb-t.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!