A budapesti Dagály-sétány. A 13. kerületi sétálórész wifit is kapott
A vizes világbajnokság alkalmával számos olyan beruházást valósítottak meg, amelyekre Budapestnek szüksége volt. Az esemény ismét világtérképre tette a fővárost, lendített a turizmuson, fejlesztette a vendéglátóipart. Az ország sikere csak a rosszindulatú balliberális média számára nem volt egyértelmű.
2017. augusztus 16., 23:122017. augusztus 16., 23:12
2017. augusztus 16., 23:142017. augusztus 16., 23:14
Julio C. Maglionét a vizes vb ideje alatt a Budapesten tartott FINA-kongresszuson harmadik alkalommal választották meg elnöknek. Az uruguay-i vezető még a versenyek befejezése előtt néhány nappal kijelentette: a magyar főváros minden idők legjobb világbajnokságát rendezte meg. Úgy vélte, Magyarország és Budapest két év alatt csodát tett, hiszen korábban a szervezőknek hat évük volt felkészülni, a magyarok azonban mindent megtettek a rendelkezésükre álló rövid idő alatt. – Nem csupán a helyszínek tökéletesek, de a rendezés is, beleértve a szállítást, a biztonságot, és azt a tényt, hogy mindenütt mosolygós helyiekkel lehet találkozni – tette hozzá, és ismét megköszönte a magyar kormánynak, hogy mindezt lehetővé tette.
Hasonlóan pozitív hangnemet ütött meg a nemzetközi szövetség ügyvezető igazgatója, Cornel Mărculescu is, aki kijelentette: sosem látott színvonalú helyszíneken zajlottak a vizes vb eseményei. „A Duna Arénához fogható létesítmény nemigen létezik a világon, a szinkronúszók még sohasem versenyeztek ilyen csodálatos körülmények között, a nyíltvízi úszókat tökéletes feltételek várták a Balatonon. A vízilabdázók pedig a sportáguk egyik legismertebb helyszínén, a Margitszigeten játszottak, mindennap több ezer ember előtt. És fantasztikus élményt nyújtott az óriás-toronyugrás a Parlament épületével a háttérben” – áradozott a FINA román származású ügyvezető igazgatója.
Az eseményről nemcsak a szakemberek, hanem a versenyzők és a szurkolók is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak, előzetes felmérések szerint a magyar lakosság mintegy háromnegyed része támogatta a rendezést, és a Nézőpont Intézet kimutatása szerint a vizes vb után is az emberek több mint háromnegyede volt büszke arra, hogy a vb-t Magyarország rendezhette és hogy a versenyek lebonyolítása sikeres volt.
Ezzel szemben az ellenzéki média próbálta úgy beállítani az egészet, mint egy sikertelen rendezvényt, ahol a kormánypárt és az ahhoz közel állók rengeteget loptak, hogy a beruházásnak nincs semmi értelme és hogy sok minden ráfizetés. Emlékszem, amikor az egyik nap a Duna Aréna lelátóiról távoztunk, az egyik fiatal a családjához fordulva a következőket mondta: „nem tudom, mi történik majd ezzel a monstrummal, majd a fejünkre rohad, vagy lehet, Orbán Viktor majd stadiont épít belőle”. Nos, ezek a rosszindulatú megjegyzések, egyenesen ellenséges magatartás, szándékos ferdítés és hazugság nem állja meg a helyét. Hogy miért?
„A vizes világbajnokság lendületet adott Budapestnek, előmozdította régi adósságok törlesztését. Ilyen az angyalföldi gátépítés, a Margitsziget megújítása, új kerékpáros- és gyalogos utak építése. Világtérképre teszi a várost, kissé meglöki a GDP-t, és jobban összekovácsol bennünket, magyarokat” – nyilatkozta Fürjes Balázs, a szervezőbizottság tagja, aki hozzátette, „sajátos lelkiállapot lehet a kudarcért szorítani és a rossznak örülni, illetve csalódásként megélni az ország sikerét.”
A Duna Aréna felépítése ötezer embernek adott munkát, az összes többi feladat még ugyanennyinek. Adó- és járulékbevételek, munkahelyteremtés, a Magyarországra látogató több mint másfél százezer ember – mind kézzel fogható gazdasági eredmények. „A vb erősíti a versenysportot, emeli Budapest, mint házigazda város elismertségét, szívesen jönnek mások is, lökést ad a szabadidő- és utánpótlássportnak” – mondta Fürjes Balázs.
De ha mindez nem lenne elég, vegyük sorra a létesítményeket és beruházásokat, amelyekre a vb nélkül is szükség volt, hiszen élhetőbbé varázsolták a várost, ezáltal pedig több turistát is vonzanak majd.
A Duna Arénát száz százalékban magyarok tervezték. „A munka legelején felfogadtuk egy londoni sportépítész cég szakembereit, akik a londoni olimpiai uszodán is dolgoztak, hogy magyar mérnökökkel együtt készítsenek tanulmányt, mi kell ahhoz, hogy a világ egyik leggyorsabb versenymedencéje legyen a miénk. A tapasztalatokat továbbfejlesztve terveztük a mi medencéinket. A vízmélység, a víztükör feszítésének módja, az úszás közben keletkező vízáramlás mérséklése, a hullámok szabad vagy éppen előre tervezetten befolyásolt terjedése, a vízforgató rendszer és a rajtkövek – ezek jó megtervezése és összehangolása ad ki egy szupergyors medencét” – nyilatkozta Fürjes Balázs.
A 43 milliárd forintból épített létesítmény nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi úszósport fellegvára lesz: itt rendezik jövőre az ifjúsági szinkronúszó vb-t, 2020-ban pedig a vízilabda Eb-t. Ezen kívül ez adott otthont a vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének.
Igaz, hogy a munkálatok során jó néhány fát ki kellett vágni, de a 3,2 milliárd forintos beruházás által megújult a Dagály Strand, az Árpád hídtól a Duna Arénáig kiépítették a sétányt – padokkal, szobrokkal, játszótérrel –, elkészült a 13. kerületet védő folyami gát, amely által az Angyalföldet immár nem öntheti el a Duna, az új sétányon ugyanakkor mindeddig 4000 facsemetét ültettek el.
A nyíltvízi úszószámoknak egy hétig Balatonfüred adott otthont. A versenyek miatt kikotorták és megszépítették a partszakaszt, és építettek egy mélygarázst, amely kiváltja majd a belváros melletti felszíni parkolót, ez utóbbit akár parkosítani is lehet. Sajnos nem épült meg egy előre betervezett parkolóház, amelynek megépítésére azért nem került sor, mert a mélygarázs költségei a tervezett helyett a kétszeresére emelkedtek.
A mintegy 8 milliárd forintos beruházás során teljes mértékben felújították a Császár-Komjádi, a Hajós-Széchy és a zuglói BVSC uszodát. Az első két helyen versenyek, az utóbbiban tartalék- és edzőmedencék lesznek. A Duna Arénával együtt nagy szolgálatot tesznek a fővárosiak számára. „A családoké és gyerekeké, mert otthonai a kisiskolások, óvodások úszásoktatásának. A korosztályos és felnőtt versenyzőké, csapatoké, mert edzőbázisai a magyar vizes sportoknak, öttusának, triatlonnak. A nagyközönségé, mert a hét minden napján nyitva áll a hobbiúszók előtt. Végül a szurkolóké, mert évente fognak otthont adni rangos hazai és nemzetközi versenyeknek, és végre hazai pályán szurkolhatunk legjobbjainknak” – magyarázta Fürjes Balázs újságírói kérdésre válaszolva.
A 6,5 milliárdos keretből megvalósult beruházások hosszú távú hasznossága egyértelmű. A szigeten ugyanis végre sikerült megoldani a csatornázást, eddig ugyanis érthetetlen módon a szigeten keletkező szennyvíz tisztítatlanul ömlött a folyamba. A Hajós Aflréd Uszoda modernizálása mellett az Ybl Miklós által tervezett Casino épülete, valamint a sziget teljes úthálózata és a park nagy része is megújult.
A Batthyány téren 3 milliárd forintból felállított óriás-ugrótorony, valamint a Városligetben 5 milliárd forintból felhúzott szinkronúszó létesítmény ideiglenes. Lehet ugyan azt állítani, hogy kidobott pénz, de tény, hogy mindkettő rendkívül látványosra sikeredett.
Ne feledjük, hogy a Despacito videoklipjének közzététele után Puerto Rico turistaforgalma több százalékkal megugrott, holott csak egy négyperces zeneszámról van szó.
Ha minden elkészült is, az ellenzéki médiából hallani lehetett, hogy a költségek a többszörösére nőttek. Ezzel kapcsolatban Fürjes Balázs a következőket nyilatkozta: „a költségek nem szálltak el, a tervezett kereteken belül maradtak. A korábbi becslés óvatosnak bizonyult, a legrosszabb eshetőségeket számba vevő fél százalék helyett a vizes vb három éven keresztül évente az állami költségvetés egy százalékának az egynegyedét, azaz a teljes éves állami kiadások 0,25 százalékát használta fel, mint szükséges befektetést”. Három év alatt nagyjából mintegy 60 milliárd forintot költöttek a befektetésekre, ám mindez az utólagos számításokból jócskán megérte és bőségesen megtérül. És akkor nem tudjuk megítélni azt, hogy a közvetítések hatására, a vizes vb ideje alatt Magyarországra látogatók turistáknak köszönhetően hányan fognak még az országba látogatni az elkövetkező években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!