
Négy bronzérmet és három ezüstérmet szerzett 2008 óta az olimpiákon, világbajnokságokon és kontinensviadalokon. A 48 kilós súlycsoportban versenyző Csernoviczki Éva az elmúlt hétvégén célba ért: a budapesti Eb-n már a dobogó legfelsőbb fokára állhatott fel. Idén azonban még vár rá egy nagy kihívás.
2013. május 03., 22:422013. május 03., 22:42
2013. május 04., 18:202013. május 04., 18:20
– A hazai pálya általában kétélű fegyver: a közönség biztatása egyben nagy nyomást is jelent. Melyiket érezte inkább a kettő közül?
– Mindkettőt. A verseny előtt a szokásosnál feszültebb voltam, sőt, még az első mérkőzésen is jobban izgultam, mint máskor. A döntőbe jutásnál viszont, amikor hátrányba kerültem, sokat segített, nagy erőt adott a közönség biztatása.
– A döntőben az a belga Charline van Snick volt az ellenfele, aki a londoni olimpián legyőzte a negyeddöntőben.
– Kettőnk párharcának immár történelme van, de a mostani finálé előtt az volt a cél, hogy végig irányítani tudjam a mérkőzést, és ez sikerült is. Így végre három elveszített Eb-finálé után sikerült aranyat nyernem. Mindhárom korábbi ezüstérem más volt egy kicsit, volt, amikor tudtam, hogy nincs esélyem, de volt olyan finálé is, amikor én rontottam.
– A hazai közönség előtt szerzett Eb-arany értékesebb trófea, mint az olimpiai bronz?
– Nagyon örülök a mostani sikernek, de az olimpiához semmi sem hasonlítható, az áll a legmagasabb szinten.
– A magyar cselgáncsküldöttség két éremmel tért vissza a tavalyi olimpiáról. Érez valami változást azóta a sportág hazai megítélésében?
– Londonban én szereztem Magyarország első érmét, a médiaérdeklődés pedig hamar beemelte a dzsúdót a köztudatba. Az olimpia nagyon sokat segített a sportág népszerűsítésében, azóta jóval többen követik figyelemmel a cselgáncsot. Ami érthető is, hiszen látványos, nézhető sportág. De nemcsak Magyarországon, világszerte is megnőtt a dzsúdó népszerűsége, az olimpián a legnépszerűbb sportágak közé tartozott, nagyon hamar elfogytak a jegyek. A dzsúdósport egyre több helyre jut el, Londonban közel 180 ország alkotta a mezőnyt, ami nagyon nagy szám, ráadásul ebből 23 ország nyert érmet. Nyilván fontos szempont a pénzdíjas versenyek bevezetése, és hogy ebből akár meg is lehet élni, de ez a népszerűségnek csak az egyik oka.
– Az idei erőviszonyokat némileg felforgatta az új szabályok bevezetése. Ebből eddig mi érzékelhető?
– Az intések fontosságának növekedése, vagy a bírói döntés eltörlése elsősorban a támadó felfogású dzsúdósokat kívánta segíteni, így elvileg nekem is könnyebbséget jelentett volna. A gyakorlatban azonban voltak problémáim, úgy érzem, a bírók az elején átestek a ló túlsó oldalára, és nagyon könnyen osztották az intéseket. Szerencsére az Eb-n ez nem jelentett gondot, valamennyi mérkőzésemet úgy tudtam megnyerni, hogy dobást értem el. Idén azonban már volt hátrányom abból, ha nem tudtam akciót végigvinni. Márpedig ez egyáltalán nem könnyű: hiába törekszem mindig ipponra, nagyon jól ismerjük egymást és kiegyenlítődött a mezőny. De most már változik ahelyzet, úgy érzem, a bírók is megtanultak alkalmazkodni az új szabályokhoz.
– A sportágban szokatlan, hogy az édesapja az edzője. Hogy érzi, miben jelent ez előnyt, illetve miben lehet a hátrányára?
– Az előnye egyértelmű: nagyon jól ismerjük egymást, félszavakból értjük, mit akar, mire gondol a másik. Ez nagyon megkönnyíti a felkészülést és a versenyzést is. A hátránya korábban az volt, hogy nehéz volt különválasztanom az édesapát és az edzőt, elfogadni, hogy a kettő külön állapot. De ez már egyre kevésbé jelent problémát. Amúgy jóval szigorúbb, mintha valaki más volna az edzőm, de ez nem baj, mert én is maximalista vagyok.
– Sikeres olimpia után a sportolók általában kiengednek egy kicsit, rápihennek az új ciklusra. A magyarországi Eb miatt mennyire változott a program?
– Az idei legfontosabb verseny mindenki számára az augusztus végi brazíliai világbajnokság. Így aztán számomra nem volt előnyös, hogy tavaly novemberben már szinte százszázalékosan kellett edzenem, januártól pedig beindultak az edzőtáborozások. Nem esett jól ennyire hamar ismét szőnyegre állni, de a vb-felkészülést nem zavarja, hogy az Eb-re is csúcsformában kellett lennem. Az idén is csak néhány fontos versenyen indulok, azt hiszem, a vb-ig most már csak egy tornán veszek részt.
– Az EB-győzelem után mivel lenne elégedett a Rio de Janeiró-i világbajnokságon?
– Még csak most következik a vb-felkészülés pontosítása. Figyelembe kell majd venni az utazást és az időeltolódást is, bár szerencsére nekem ez inkább akkor szokott gondot okozni, ha keletre repülünk, nyugatra tartva kevésbé visel meg. Az Eb mindenképpen plusz lökést adott, de a vb nem lesz egyszerű: a súlycsoportom olimpiai bajnoka hazai pályán szerepel majd, és az ázsiai konkurencia is nagy lesz. Jó felkészüléssel azonban odaérhetek a dobogóra.
Jól teljesített a magyar csapat a budapesti Eb-n
Teljesítette célkitűzését a hazai pályán szereplő magyar csapat a Budapesten rendezett 24. cselgáncs Európa-bajnokságon. Csernoviczki Éva aranya mellett a 78 kilogrammos súlycsoportban versenyző Joó Abigél, és a +100-as kategóriában érdekelt Bor Barna is bronzérmet szerzett. A román küldöttség egyetlen dobogós helyezését Andreea Chiþu érte el, aki második lett a nők 52 kilogrammos súlycsoportjában. Az éremtáblázat élén a 4 aranyat, 1 ezüstöt és 7 bronzérmet szerzett franciák végeztek, a női csapatversenyt Hollandia, a férfiakét Grúzia együttese nyerte.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!